Hímvessző
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A hímvessző (latinul penis, pénisz) egy szivacsos szövetből álló, henger alakú szerv egyes állatok hímjeinél, illetve az embernél a férfiaknál. Alapvetően szaporítószerv, ezen kívül a vizelet kibocsátására is szolgál.
Humán anatómia [szerkesztés]
A pénisz henger alakú szerv, melynek végén a makk (glans penis) található. A makkot a pénisz testétől (corpus penis) egy barázda, a (sulcus coronarius penis) választja el és kívülről a fityma (preputium) fedi. A pénisztest felső felszínén jól láthatóan fut a (vena dorsalis superficialis penis), a hímvessző felületes vénája.
A pénisz egész hosszában három szivacsos szerkezetű test fut végig. Ezek közül a két barlangos test (corpora cavernosa) a pénisz felső (dorsalis) részén, egymással párhuzamosan halad, a maradék egy szivacsos test, (corpus spongiosum) pedig az alsó (ventralis) oldalán. Az utóbbiban fekszik a húgycső (urethra), amelyen át a vizelet és az ondó is - más-más időben - kiürülhet. A két szeméremcsont (corpus cavernosum) a symphysiséről ered (crus penis), erős kötőszövetes tok veszi őket körül, ez az erekció során tartást biztosít a hímvesszőnek. A corpus spongiosum alattuk egy bunkószerű véggel kezdődik (bulbus penis), majd a pénisz ventralis felszínén halad és a makkban végződik rajta a húgycsőnyílással. A makk érzőidegekben gazdag, és a szexuális életben kap fontos szerepet. A szivacsos szövet (corpus spongiousom) tokja jóval lazább, ez teszi lehetővé, hogy a húgycső a merevedéskor ne záródjon el és végbemehessen az ejakuláció. Az emberi péniszben a legtöbb emlőstől eltérően nem található baculum, azaz péniszcsont.
