Bányai János (irodalomtörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bányai János
Születéskori neve Bányai János
Született Szabadka
1939. november 20. (73 éves)
Nemzetisége magyar
Foglalkozása egyetemi tanár, író, irodalomtörténész, műkritikus, szerkesztő
Díjak Alföld-díj (1993)
József Attila-díj (2001)
Pro Literatura-díj (2001)
Déry Tibor-díj (2007)

Bányai János (Szabadka, 1939. november 20. – ) magyar egyetemi tanár, író, irodalomtörténész, műkritikus, szerkesztő.

Tartalomjegyzék

Életpályája [szerkesztés]

Szülei: Bányai János és Szitás Rózsa voltak. Általános iskolai tanulmányait Feketicsen járta ki. Középiskolai tanulmányait 1954-1958 között Szabadkán végezte el. Egyetemi tanulmányait az Újvidéki Egyetem magyar szakán végezte el 1959-1963 között. 1962-től az Indeks című újvidéki diáklap szerkesztője, majd a Képes Ifjúság című hetilap rovatvezetője volt. 1964-1984 között, valamint 1991-től az Újvidéki Egyetemen irodalomelméletet és esztétikát tanít. 1967-1969 között az Új Symposion főszerkesztője volt. 1976-1984 között a Híd folyóirat főszerkesztője volt. 1984-1987 között az újvidéki Forum Könyvkiadó felelős szerkesztője, 1987-1991 között pedig vezérigazgatója volt. 1993–tól az Újvidéki Egyetem hungarológiai szakának vezetője. 1996-2000 között a Zombori Tanítóképző Kar, 1998-tól a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, 2000-től a Belgrádi Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Tanszékének vendégtanára. 1998-tól a Széchenyi Irododalmi és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja.

Munkássága [szerkesztés]

Az első Symposion-nemzedék tagja. Első tanulmánykötetében (Bonyolult örömök) értelmezte az esszét, meghatározta a kritika szerepét, kijelölte kritériumait, majd elképzeléseit a gyakorlat mérlegére tette: mestereinek, kortárs szerb és horvát szerzők elméleti munkáit méltatta. Elveinek, szemléletének próbáját A szó fegyeleme című tanulmánykötete jelentette: a modern vers művelőinek - Füst Milán, Weöres Sándor, Pilinszky János és Nemes Nagy Ágnes - költészetét elemezve bizonyította a szóközpontú poétikaszemléletének helytállóságát. Prózáját líraiság jellemzi.

Művei [szerkesztés]

  • Álarc felett a nyári nap (elbeszélések, 1961)
  • Bonyolult örömök (tanulmányok, 1964)
  • Súrlódás (regény, 1969)
  • A szó fegyelme (tanulmányok, 1972)
  • Könyv és kritika I–II. (kritikák, 1973-1977)
  • Talán így (kritikatörténet, 1995)
  • Kisebbségi magyaróra (tanulmányok, 1996)
  • Hagyománytörés (tanulmányok, 1998)
  • Mit viszünk magunkkal? (tanulmányok, kritikák, 2000)
  • Egyre kevesebb talán (2003)

Díjai [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

További információk [szerkesztés]