Egon Krenz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egon Krenz
Bundesarchiv Bild 183-1984-0704-400, Egon Krenz.jpg
Egon Krenz 1984-ben
Német Demokratikus Köztársaság
Az NDK ötödik államfője
Hivatali idő
1989. október 18.1989. december 3.
Előd Erich Honecker
Utód Manfred Gerlach
Az NSZEP főtitkára
Hivatali idő
1989. október 18.1989. december 3.
Előd Erich Honecker
Utód megszűnt a poszt

Született 1937. március 19. (77 éves)
Kolberg, Német Birodalom
Párt Németország Szocialista Egységpártja

Foglalkozás politikus, NDK-államfő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Egon Krenz témájú médiaállományokat.

Egon Krenz (Kolberg, Német Birodalom, 1937. március 19. –) egykori keletnémet kommunista politikus, az NDK ifjúsági szervezeteinek vezetője, a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) funkcionáriusa, az NDK államtanácsának volt elnöke.

Pályájának kezdete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pomerániai Kolberg (ma: Kołobrzeg, Lengyelország) városában egy szabó gyermekeként született. Szülei 1944-ben a közelgő Vörös Hadsereg elől a Rostock közelében fekvő Damgarten faluba költöztek. 1953-ban tagja lett a Szabad Német Ifjúság (németül Freie Deutschen Jugend, FDJ) nevű kommunista ifjúsági szervezetnek. 1953-tól a rügeni tanárképző főiskolára járt és sikeres államvizsgát tett. 1955-ben felvették az NSZEP-be. 1957-től kezdve két évig az NDK Nemzeti Néphadseregének sorkatonája volt és ebben a minőségében a hadsereg küldöttjeként részt vett az NSZEP V. kongresszusán.

Pártkarrierje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Leszerelése után az FDJ rügeni első titkára lett, majd 1960-tól kezdve a rostocki körzet teljes FDJ szervezetének vezetője. Egy évvel később már az FDJ egyetemeken és főiskolákon végzett munkáját irányító országos szervezet vezetője. 1964-től kezdve 1967-ig az SZKP meghívására a moszkvai pártfőiskolán tanult, ahol közgazdaság-tudományi diplomát szerzett. Hazatérvén Kelet-Németországba az FDJ agitációs és propaganda tevékenységéért felelt. 1971-től kezdve három évig az Úttörőmozgalom vezetője volt. 1971-től kezdve 1990-ig az NDK Népi Kamarájának képviselője, 10 évig a Népi Kamara elnökségének tagja. 1981-től kezdődően négy évig volt az NDK államtanácsának tagja, 1983-ban pedig az NSZEP elnökségének tagjává választották. E minőségében a Erich Honecker után a párt és az állam második embere volt.

Az NDK élén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A választási bizottság elnökeként Krenzet felelősség terheli az 1989-es önkormányzati választások eredményeinek meghamisításáért. Támogatta az 1989-es pekingi diákfelkelés leverését, ugyanakkor szorgalmazta az egész NDK-ban egyre nagyobb méreteket öltő tömegdemonstrációk békés kezelését. 1989. október 18-án a hivataláról lemondott Erich Honecker utódjaként a NSZEP első titkára és az NDK államtanácsának elnöke lett. A berlini fal leomlása után azonban a NSZEP bomlási folyamatainak nem tudott gátat vetni. December 6-án lemondani kényszerült az államelnöki tisztségről, 1990 januárjában pedig kizárták az átalakuló pártból is.

Perek és börtön[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egon Krenz 2007-ben

1992-ben már az újraegyesített Németországban vádat emeltek Krenz ellen az NDK választási eredményeinek meghamisítása, illetve a belnémet határon érvényben lévő tűzparancs miatt. Krenz a menekülők lelövését alkotmányosnak és a népjognak megfelelőnek nevezte. Pere sokáig elhúzódott, végül 1997-ben a berlini bíróság négy lelőtt menekülő ügyében találta felelősnek és ezért 6 év és 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. Mivel a per ideje alatt fogságban volt, így mindössze 18 nappal az ítélethirdetés után szabadult.

1999-ben a szövetségi bíróság kezdeményezte az 1997-es ítélet felülvizsgálatát. Újból perbe fogták és 2000-ben ismét 6 és fél év börtönbüntetésre ítélték. Krenz az ítéletet felháborodottan „tárgyalótermi hidegháborúnak” nevezte. 2003 decemberében feltételesen szabadlábra helyezték. A berlini Tegel repülőtéren helyezkedett el, ahol egy légitársaság megbízásából kiöregedett gépeket adott el Oroszországba. Ma nyugdíjasként Mecklenburgban, közvetlenül Deirhagen falucska tengerpartján él.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A témához kapcsolódó idézetek a Magyar Wikidézetekben:
Idézetek Egon Krenztől.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]