1989 a tudományban
Lásd még:
Más események 1989-ben
A tudomány években
…
1988 a tudományban
1989 a tudományban
1990 a tudományban
…
1989 a tudományban és a technikában.
Tartalomjegyzék |
Csillagászat, űrkutatás [szerkesztés]
- március 22. éjjel – A chilei La Silla hegy tetején üzembe helyezik az Európai Déli Csillagvizsgálót, az Európai Űrügynökség új, nyolcszög alaprajzú teleszkópját.
- május 4. – Elindul a Vénusz felé a Magellan űrszonda.
- augusztus – A 4769 Castalia kisbolygó az első, amiről közvetlenül kép készül az Areciboi rádiótávcsővel.
- október 8. – Az Atlantis űrrepülőgépről elindítják a Jupiter felé a Galileo űrszondát.
- augusztus – a Voyager–2 eléri a Neptunusz bolygót
- március 25.: Az orosz Kozmosz műholdprogram egyszerre (egy hordozórakétával) nyolc szputnyik (Kozmosz 2008 - 2015) fellövésével folytatódott. A program hivatalosan meghirdetett célja a világűrkutatás [1]
Fizika [szerkesztés]
- március 23. – Stanley Pons és Martin Fleischmann sikeres hidegfúziót jelentenek be Utah Egyetemen.
- november 13. – Üzembe helyezik a franciaországi Prévessin-ban a LEP-et, a Nagy elektron-pozitron ütköztetőt.
Számítástechnika [szerkesztés]
- július 26. – Egy szövetségi bíróság elítéli a Cornell University diákját, Robert Tappan Morris, Jr.-t számítógépes vírus készítéséért, ő az első, akit elítélnek az 1986-os jogszabály alapján.
- ANSI C szabvány bevezetése.
Technika [szerkesztés]
- A Le Bourget-i repülőnapon bemutatják az An-225-öt, a világ akkori legnagyobb repülőgépét.
- december 5. – A francia TGV vonat 482,4 km/h-ás csúcssebességet ér el.
- A kaliforniai Mojave-sivatagban a LUZ cég üzembe helyezi naperőművét, melyben víz helyett a jobb hőtárolóképességű olaj kering.
Díjak [szerkesztés]
- Nobel-díj
- Fizikai Nobel-díj: Wolfgang Paul (Németország) és Hans Georg Dehmelt (USA) „az ioncsapda technika kifejlesztéséért”; illetve Norman Foster Ramsey (USA) „a szeparált oszcillátormezők módszerének kifejlesztéséért, és alkalmazásáért a hidrogénmézerben és más atomórákban”.
- Kémiai Nobel-díj: Sidney Altman, Thomas Cech „az RNS katalítikus tulajdonságainak felfedezéséért”.
- Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj: J. Michael Bishop, Harold Varmus megosztva „a celluláris onkogének felfedezéésért”.
- Turing-díj: William Kahan
Halálozások [szerkesztés]
- február 27. – Konrad Lorenz (született 1903), zoológus.
- április 22. – Kulin György csillagász.
- augusztus 12. – William Bradford Shockley (született 1910), fizikus.
- október 11. – M. King Hubbert (született 1903), geofizikus.
- december 8. – Max Grundig (született 1908), német vállalkozó.
- december 14. – Andrej Dmitrijevics Szaharov magfizikus, Nobel-békedíjas emberjogi aktivista.
Források [szerkesztés]
- A technika krónikája, Felix R. Paturi, Officina Nova, 1997, ISBN 9635486111
|
|||||
