Dogonok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Bandiagara-fennsík szirtjei alatt

Az észak-afrikai Maliban élő dogon nép a Bandiagara-fennsík szirtjei tövében él, és különös eredetmondáiról vált ismertté.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dogon ajtó

A dogon nép eredetéről csak homályos adataink vannak. A Mali Köztársaságban található Bandiagar- fennsíkra úgy a 13. század és a 16. század tájékán telepedtek le, s itt élnek azóta is elszórt falvaikban és a fennsík holdbéli sziklái tövében sárból és szalmából rakott szokatlan formájú házaikban évszázadok óta szinte változatlan életmód szerint; pásztorkodásból, kecsketartásból és némi gabona termeléséből, s a kopár sziklák közt fellelhető tüzelő összegyűjtéséből tengetve életüket.

A törzs tagjai ugyan írni, olvasni nem tudnak, azonban különös, egyedülálló eredettörténettel rendelkeznek:

Hagyományaik szerint valamikor az idők homályában a Szíriusz csillagrendszerből érkezett lények segítették őket kultúrájuk fejlődésében.

A fennsík sziklái között rejtőzködik egy barlang, melynek bejáratát a dogonok egy kiválasztottja őrzi, akit élelemmel a törzs tagjai látnak el. E barlang sok ezer sziklarajza közt bújik meg a dogonok homályos múltba vesző mitológiája.

Csillagászati ismereteik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dogon festmények a sziklákon

A dogonoknak meglepően pontos csillagászati ismeretei vannak. Tudomásuk van arról, hogy a Naprendszer bolygói a Nap körül keringenek, tudnak a Jupiter holdjairól, a Föld tengely körüli forgásáról, s arról is, hogy még végtelen számú csillag létezik.

Hiedelemviláguk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dogon törzs hiedelemvilágának középpontjában a Szíriusz áll. A barlangrajzok közt szereplő tojás alakú ellipszisről hiszik és állítják, hogy egy keringési pályát ábrázol és az ellipszisen a Szíriuszt ugyanarra a helyre helyezték, ahol az valójában van: az ellipszis széléhez közel eső fókuszpontba, és tudnak a Szíriusz társcsillagáról is, és azt állítják, hogy az 50 éves periódusokban kerüli meg a Szíriuszt. A törzs 50 éves időközönként ünnepli meg az ehhez kapcsolódó "Szigui-ünnep"-et, pompás rituálékkal kísérve.

Nommo[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dogon falukép

A dogon papok hiedelme szerint a Szíriusz egyik bolygójáról a távoli múltban kétéltű lények érkeztek a Földre és tanították, információkkal látták el őket. E lényeket Nommo-nak nevezték.

Barlangjuk falán a velük és űrhajójukkal való találkozást is megörökítették.

A külvilág reagálásai a dogon rejtélyre[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dogon maszk
Dogon település látképe a sziklákról

A dogonok leírása a Szíriuszról egyezik a valósággal. Az érdekessége az volt az egésznek, hogy a csillagászoknak csak úgy 150 évvel ezelőtt sikerült megerősíteniük a dogonok által lerajzolt Szíriusz körül keringő kisebb csillag létezését, azt, hogy a körülötte észlelt szabálytalanságok egy csillag létezését feltételezik, mely gravitációs erejénél fogva zavarja a Szíriusz pályáját, s később alátámasztották a többi adatot is, vagyis a tömegéről állítottakat.

A szabálytalanság okozóját, a társcsillag létezését Alvan Graham Clark csillagász találta meg 1862-ben.

Az 1930-as években két néprajztudós, Marcell Griaule és Germaine Dietlen is felfigyelt a különös törzsre, és több évtizedet töltöttek köztük, majd az 1950-es években az Afrikanisztikai Társaság erről könyvet is adott ki.

A könyvet olvasva felfigyelt a dogonokra később Robert Temple amerikai tudós a szanszkrit- és a keleti tudományok szakértője is, aki Párizsba utazott, hogy felkeresse Dietlent, hogy személyesen beszéljen vele a dogonok közt szerzett tapasztalatairól, majd személyesen is elment Maliba, hogy végére járjon a mítosznak:

"Kezdetben csak kutattam. Szkeptikus voltam. Csalást szimatoltam, mert nem tudtam elhinni a dolgot. Aztán egyre több, a képbe illő részletet ismertem meg". - írta később.

A dogonok múltba vesző Szíriusz-mitológiájának rejtélyét sokan és sokféleképpen próbálták megközelíteni; vajon ismereteiket megszerezhették-e másképpen, mint ahogy azt már ősidők óta regélik.

"Szíriusz rejtély" címmel Robert Temple 1976-ban adta ki az itt levont következtetéseiről írott művét, mely nagy viszhangot váltott ki, majd "Dogon mitológia és csillagászat" címmel Guman István a csillagász szemével próbált a rejtély végére járni.

Nemere István: Titkok könyve című műve egy egész fejezetet szentel a dogonoknak és az eredetmondájuknak.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Dogon people című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Gurman István: Dogon mitológia