Madonna (énekesnő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Madonna
Madonna by David Shankbone cropped.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Madonna Louise Ciccone
Született 1958augusztus 16. (56 éves)
USA Bay City, Michigan, USA
Házastársa Sean Penn
Pályafutás
Műfajok Pop, Dance, R&B, Elektronika[1]
Aktív évek 1979-től
Együttes Breakfast Club, Emmy
Hangszer ének, gitár, ütőhangszerek
Hang mezzoszoprán[2]
Tevékenység énekes, dalszerző, táncos,[3] producer, filmproducer, filmrendező, divattervező, író, színésznő
Kiadók Sire (19821995)
Maverick (19922004)
Warner Bros. (19822008)
Live Nation Artists (2008–)

Madonna signature.svg
Madonna aláírása

Madonna weboldala

Madonna, születési nevén Madonna Louise Ciccone (Bay City, Michigan, 1958. augusztus 16. –) olasz származású amerikai énekes, színész és üzletasszony. A pop királynőjeként tartják számon.

1958-ban született Bay City-ben, Michigan államban, de Rochester Hillsben nevelkedett. 1977-ben New Yorkba költözött, hogy táncosként fusson be karriert. Itt a Breakfast Club és az Emmy nevű csapatokban játszott, majd 1983-ban kiadta első önálló albumát Madonna címmel a Sire Records gondozásában. A Like a Virgin (1984) és a True Blue (1986) albumról kiadott kislemezeivel, olyanokkal, mint a Like a Virgin, a Material Girl, a Papa Don't Preach, vagy a La Isla Bonita, világszerte ismertté vált, és megteremtette pop ikon státuszát. Ismertségét csak növelte az 1985-ös Kétségbeesve keresem Susant című vígjáték, annak ellenére, hogy a filmben csak kisebb szerepet kapott. Vallásos képeket használva a Like a Prayer (1989) című albumán Madonna pozitív kritikákat kapott az anyag sokszínűségéért, ugyanakkor kritika is érte vallásos konzervatívak és a Vatikán részéről.

1992-ben a Warner Music-kal közösen létrehozta Maverick nevű kiadóját. Ugyanebben az évben művészetét erős szexualitás jellemezte, ami az Erotica című albumán, Sex című könyvében és a Tanú teste thrillerben jelent meg. Mindhárom alkotás negatív kritikákban részesült konzervatívok és liberálisok részéről egyaránt. 1996-ban megkapta az Evita című musical főszerepét, amelyért Golden Globe-díjat kapott. A film betétdala, a You Must Love Me szintén Golden Globe-díjat és Oscar-díjat is nyert 1997-ben. Madonna hetedik stúdióalbuma a Ray of Light (1998) az egyik legnagyobb elismerésben részesült albuma lett mondanivalójának köszönhetően.

2005-ben kiadta Confessions on a Dance Floor című lemezét, amelyért megkapta a Legjobb elektronikus/dance albumért járó Grammy-díjat. Nyolcadik stúdióalbuma a Hard Candy (2008) a hetedik albuma volt, ami a Billboard 200-as albumlista első helyén debütált. Ugyanebben az évben megvált a Warner Music-tól és 120 millió dolláros szerződést írt alá a Live Nation-nél.[4] Tizenkettedik lemezét, az M.D.N.A. (2012) a kritikusok pozotívan fogatták, és megjelenését követően számos országban lett az első helyezett. Az ezredfordulót követően Madonnának olyan slágerei jelentek meg, mint a Music, a Hollywood, a Hung Up, a Jump, a 4 Minutes, és a Give Me All Your Luvin' is. 63 millió eladott lemezzel az Egyesült Államokban és 200 millióval világszerte Madonnát a Recording Industry Association of America a 20. század legtöbb lemezt eladó rock énekesnőjének nyilvánította.[5][6][7] 2007-ben a Guinness minden idők legsikeresebb énekesnőjének titulálta, a következő évben pedig beiktatták a Rock and Roll Hall of Fame-be.[8][9]

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1958–1981: Családi háttér és a kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Madonna Louise Ciccone 1958. augusztus 16-án reggel 7 óra után 5 perccel született a Michigani Bay Cityben, Madonna Louise Fortin és Silvio Ciccone gyermekeként. Édesanyja francia-kanadai, édesapja első generációs olasz-amerikai, Abruzzoból származik. Ő a Chrysler/General Motors-nál volt karosszérialakatos- és Pacentro.[10][11] Madonna a 3. gyermek a 8 közül. Testvérei Martin, Anthony, Christopher, Paula, Melanie, Mario, és Jennifer.[12] Katolikus családban nevelkedett Detroit külvárosaiban, Pontiac és Avon Townshipben (ma Richester Hills). Édesanyja 1963. december 1-jén, emlőrákban meghalt. Apja később feleségül vette a házvezetőnőjüket, Joan Gustafsont, akivel két közös gyermekük született: Jennifer és Mario Ciccone. Felnőttként Madonna úgy nyilatkozott erről: „Sosem fogadtam el őt mialatt felnőttem... Visszatekintve úgy gondolom, nagyon nehéz lehetett neki velem.”[13]

A St. Frederick's és St. Andrew's általános iskolába járt (utóbbit ma Holy Family Regional Schoolnak hívják), később pedig a West Middle Schoolba is. Hamar kitűnt szokatlan viselkedésével, különösképpen egyfajta alsónemű fétisével: cigánykerekeket, kézen állásokat csinált a szünetekben a folyosókon, beakasztotta térdeit a mászókába és úgy lógott lefelé, és nem talált semmi furcsát abban, hogy a szoknyáját a pad fölé húzta tanóra közben, így az összes fiú láthatta alsóneműjét. Később Rochester Adams High Schoolba járt, ahol kitűnő tanuló volt, és tagja volt egy cheerleading tánccsapatnak. Miután leérettségizett egy táncművészeti ösztöndíjat kapott a Michigani Egyetemre.[14] Balettórákat szeretett volna venni, ezért meg kellett győznie apját, hogy engedje őt el.[15] A balett tanára Christopher Flynn, arra biztatta, hogy táncosként fusson be karriert, ezért 1977 végén otthagyta a főiskolát és New Yorkba ment.[16] Ekkortájt nagyon kevés pénze volt, így sufni-szerű lakásokban élt és a Dunkin Donutsban dolgozott eladóként.[17] Erről később ezt mondta: „Ez volt az első alkalom, hogy repülőre szálltam vagy hogy taxiba ültem. 35 dollárral a zsebemben érkeztem meg. Ez volt a legbátrabb dolog, amit valaha tettem.”[18]

Miközben táncosként dolgozott a francia diszkó művész Patrick Hernandez 1979-es világturnéján,[19] Madonna összejött Dan Gilroy zenésszel, akivel később megalapította első rockegyüttesét a Breakfast Clubot, New Yorkban.[20][21] A csapatban énekelt, valamint dobolt és gitáron is játszott. Ennek ellenére később kivált a csapatból és egy másikat, az Emmyt hozta létre 1980-ban a dobos és egykori barát, Stephen Bray-jel.[22] Ő és Bray több diszkószámot írt közösen, ami végül több New York-i klub figyelmét is felkeltette. Mark Kamins DJ és lemezproducernek megtetszettek a demo felvételek és ezért megmutatta azokat a Sire Records alapítójának, Seymour Steinnek.[23]

1982-85: Madonna, Like a Virgin és házassága Sean Peannel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Madonna első férje, Sean Penn, akivel az énekesnő 27. születésnapján házasodtak össze, 1985-ben

Madonna aláírt a Sire Records-szal (ami a Warner-hez tartozott) egy kislemezekre szóló szerződést.[24] Első kislemeze az Everybody volt, ami 1982. április 24-én jelent meg.[25] Első albumának a Madonnának producere nagyrészt Reggie Lucas volt. Ezzel egy időben Jean-Michel Basquiat-val kezdett el járni, akivel együtt is élt ekkor.[26] Az énekesnő hamar elhagyta a zenészt drogfüggősége és állandó késései miatt, majd John "Jellybean" Benitezzel kezdett el dolgozni debütáló albumán.[23]

Lassan Madonna kinézete, öltözködése és fellépései nagy hatást gyakoroltak a tinilányokra és a nőkre egyaránt. Kinézetét a stylist és ötvös Maripol kreálta. Stílusát csipke felső, szoknya kaprinadrágon, neccharisnya, kereszt medálok, rengeteg karkötő és szőkített haj jellemezte. Ez igazi trenddé vált az 1980-as években.[27] Következő albuma, a Like a Virgin (1984) az első helyezést elért albuma lett a Billboard 200-as listán.[28] Kereskedelmi sikerét elsősorban a címadó dalnak köszönhette, mivel az hat hétig vezette a Billboard Hot 100-et.[19] Az albumból 12 millió kelt el világszerte, ebből csak 8 millió az Egyesült Államokban.[29] A dallal Madonna fellépett az MTV első Video Music Awards díjátadóján a legendás, szexuális szabadosságot hirdető "Boy Toy" („fiúk játékszere”) övével esküvői ruhában.[30] Ez a fellépés a mai napig az MTV történetének egyik legendás pillanatai közé tartozik.[30] Az albumot a NARM és a Rock and Roll Hall of Fame Minden idők 200 legmeghatározóbb albuma közé sorolta.[31][32]

A következő évben Madonna nagy költségvetésű filmekben kezdett el játszani. Az első szerepe egy kis szerep volt a Vison Quest című filmben, amiben egy klubénekesnőt alakított. A filmzenei albumra felkerült második első helyezést elért dala, a Crazy for You.[33] A Kétségbeesve keresem Susant című vígjátékban is szerepelt; ebben hangzott el az Into the Groove is. Ez volt az első száma, ami első helyezést tudott elérni Nagy-Britanniában.[34] A filmet César-díjra jelölték a Legjobb külföldi film kategóriában, és a New York Times kritikusa Vincent Camby 1985 10 legjobb filmje közé sorolta.[35][36] A főszereplő Rosanna Arquette szintén BAFTA-díjat kapott a szerepért.

Az énekesnő a Material Girl forgatása alatt kezdett el járni Sean Penn-nel, akivel a 27. születésnapján házasodott össze.[37] Ezt követően elindult első koncertkörútjával a Virgin Tourral Észak-Amerikában. A nyitószám a Beastie Boys volt.[38] 1985 júliusában a Penthouse és a Playboy magazin lehozta meztelen képeit 1978-ból. (Akkor az énekesnő megélhetési okokból vállalta a fotózást.)[39] Mivel Madonna akkor aláírta a beleegyező nyilatkozatot jogilag semmit sem tehetett, hogy visszatartsa a megjelenést.[39] A képek nagy felháborodást keltettek, ennek ellenére nem bánta meg a dolgot és nem kért elnézést azokért a fotókért, amikért akkor 25 dollárt kapott sorozatonként. A képek ekkor 100 000 dollárt értek.[39] Az incidensre később a Live Aid koncerten tért vissza. Azt mondta nem veszi le a dzsekijét, mert "lehet, hogy a média 10 év múlva ellenem fordítaná". "[40]

1986–1991: True Blue, Like a Prayer és a Blond Ambition Tour[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Madonna harmadik albuma a True Blue 1986-ban jelent meg. A Rolling Stone magazin úgy kommentálta: „Úgy hangzik, mintha szívből jönne.”[41] Az albumon szerepelt a Live to Tell című ballada is, amit az énekesnő az At Close Range című filmhez írt. Főszerepben későbbi férje, Sean Penn volt. A True Blue öt top 5-ös kislemezt produkált, nevezetesen: Live to Tell, Papa Don't Preach, Open Your Heart, True Blue és a La Isla Bonita.[33] Ugyanebben az évben szerepet kapott a Sanghai Surprise című filmben is, (amit a kritikusok lehúztak) és színpadon is debütált a David Rabe Goose and Tom-Tom című darabjában. Mindkettőben férje oldalán.[42]

Madonna egy AIDS jótékonysági rendezvényen a Blond Ambition World Turné alatt, 1990. szeptember 12-én

Madonna 1987-ben a Who's That Girlben szerepelt, és négy dalt írt a filmhez, köztük a címadó dalt és - az Egyesült Államokban második helyezést elért dalt - a Causing a Commotiont.[33] Ugyanebben az évben indult el a Who's That Girl Turné is. A turnét Madonna innovatív kosztümjei miatt méltatták elsősorban.[43] Még ebben az évben kiadta korábbi dalait remixelve, a You Can Dance című remixalbumán. 1988-ban Pacentro hivatalnokai egy 4 méter magas szobrot kezdtek el felállítani róla.[44] A szobor pacentrói származását hivatott szimbolizálni.[45] Madonna házassága ekkor már a végét járta. A válókeresetet 1987 decemberében adták be és '88 szilveszterén költöztek szét. Végül '89 januárjában váltak el.[46] Házasságáról később azt nyilatkozta: „Teljesen a karrierem megszállottja voltam és nem álltam készen arra, hogy nagylelkű legyek bármilyen formában is.”[37]

ExpressYourselfUnderGround cropped.jpg
Madonna 1990-ben a Blond Ambition turnéján, az Express Yourself (fent) és a Keep It Together (lent) című számai alatt
Madonna 1990-ben a Blond Ambition turnéján, az Express Yourself (fent) és a Keep It Together (lent) című számai alatt

1989 elején a Pepsivel írt alá szerződést. Új dalát, a Like a Prayert a Pepsi reklámjában mutatta be, amihez klip is készült. A videóban rengeteg katolikus szimbólumot vonultatott fel, mint például, a stigmák és égő keresztek. A videó ugyancsak egy vegyes kapcsolatra utalt Madonna karaktere és egy fekete pap között, ezért a klipet a Vatikán elutasította.[30] Mivel a reklám és a klip szinte ugyanaz volt, a Pepsi képtelen volt meggyőzni a közvéleményt, hogy nem ez volt a szándékuk. A cég visszavonta a reklámot és törölte Madonna szponzorálását. Ennek ellenére az énekesnő megtarthatta a pénzt.[47] Negyedik stúdióalbuma, a Like a Prayer ugyanebben az évben jelent meg. Az album írói és producerei Patrick Leonard és Stephen Bray voltak.[48] Az albumot a Rolling Stone úgy emlegette: „olyan közel áll a művészethez, amennyire pop zene csak állhat”.[49] A Like a Prayer első helyre került a Billboard 200-as listán és 12 millió kópiát adtak el belőle világszerte. Ebből 4 millió az Államokban talált gazdára.[50] Az album három top 5-ös dalt produkált, a címadó dalt – ami 7. első helyezett száma lett - az Express Yourselft és a Cherisht.[33]

A következő évben Madonna "Breathless" Mahoney-ként kapott szerepet a Dick Tracy című képregény filmváltozatában. A filmben Warren Beatty játszotta a főszerepet.[51] Hogy támogassa a filmet, kiadta I’m Breathless című albumát, amelynek dalait az 1930-as évek zenei világa inspirált. Az albumon szerepelt a Vogue, - ami nyolcadik első helyezett dala lett az USA-ban[52] - valamint a Sooner or Later is, ami később Oscar-díjat nyert.[53] A film forgatása alatt az énekesnő Beatty-vel kezdett viszonyt.[54] A színész az I’m Breathless borítóján és a Truth or Dare című dokumentumfilmjében is szerepelt. Kapcsolatuknak az 1990 őszén vége szakadt.[55] 1990 áprilisában kezdődött el a Blond Ambition turnéja. Keresztény és szexuális témákat használva a turné nagy felháborodást keltett. Főképpen a Like a Virgin, ami alatt a színpadon két férfi táncosa simogatta, mielőtt orgazmust színlelt.[43] A Pápa újra arra biztatta a katolikusokat, hogy ne menjenek el megnézni a show-t.[56] A katolikusok egy magánszervezete és a Famiglia Domani szintén bojkottálta a turnét erotikus tartalma miatt.[57] Következésképpen Madonna azt nyilatkozta: „Olasz-amerikai vagyok és büszke vagyok rá” és azt, hogy az egyház „teljesen elutasítja a szexet, hacsak nem fajfenntartásról van szó”.[58]

Első Greatest Hits albuma, a The Immaculate Collection 1990 novemberében jelent meg. Az albumra két új dal került fel, a Rescue Me és a Justify my Love.[59] A Rescue Me lett a legmagasabb helyen belépő dal a Billboardra a 15. helyen abban az időben. A dal végül a 9. helyre jutott.[19] A Justify My Love pedig kilencedik első helyezett száma lett az USA-ban. A szám klipjében szadomazo kikötözős,[60] egyneműek közti csók, és részleges meztelenség voltak láthatóak.[61] A klipet szexuálisan túlságosan kihívónak ítélték, és az MTV letiltotta műsoráról.[60] Az év végén Madonna úgy döntött mégsem vállalja el Jennifer Lynch Boxing Helena című filmjének főszerepét.[62][63] 1990 végétől 1991 elejéig Madonna Tony Warddal járt.[64] Ward modell és pornósztár volt, aki szerepelt a Cherish és a Justify My Loveklipjeiben. Madonnának szintén volt egy nyolc hónapos kapcsolata Vanilla Ice-szal.[64] Első dokumentumfilmje, a Truth or Dare - vagy ahogy az USA-n kívül ismerik, a Madonnával az ágyban - 1991 közepén jelent meg. A film a Blond Ambition turnéját mutatta be, valamint betekintést engedett magánéletébe.[65] A következő évben a Micsoda csapatcímű baseball filmben szerepelt az olasz-amerikai játékos, Mae Mordabitoként. A filmhez elkészítette a This Used to Be My Playground című balladáját is, ami a tizedik első helyezett dala lett a Billboard Hot 100-en.[66]

1992–1996: Maverick, Sex könyv és az Evita[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Madonna a The Girlie Show World turnéján 1993-ban

1992-ben megalapította saját kiadóját a Mavericket. A Maverick egy lemezcégből (Maverick Records), egy film produkciós cégből (Maverick Films) egy zenei, TV, merchandising és egy könyvkiadó részlegből állt. Cége a Time Warnerrel 60 millió dolláros megállapodást kötött, amiből neki 20%-os részesedés járt. Ennyit kapott akkoriban Michael Jackson is.[25] A Maverick első kiadványa Madonna Sex című könyve volt, ami szexuálisan provokatív és explicit képekkel volt tele. A fotókat Steven Meisel készítette. A könyv erős reakciókat váltott ki a média és a közvélemény részéről egyaránt. Ennek ellenére a könyvből 1,5 milliót adtak el 50 dolláros áron abban az időben.[67][68]

Ugyanekkor jelentette meg ötödik stúdióalbumát Erotica címmel, ami az amerikai toplista második helyére került fel.[68][69] A címadó dal harmadik lett a Billboard Hot 100-en.[33] Az albumról öt kislemez került ki, a Deeper and Deeper, a Bad Girl, a Fever, a Rain és a Bye Bye Baby.[70] Provokatív imázsát csak fokozták a Tanú teste és a Kockázatos játékban megformált szerepei. Az első szadomazó és kikötözős jeleneteket tartalmazott, és a kritikusok rosszul fogadták.[71][72] A Kockázatos játékot rögtön videón jelentették meg Észak-Amerikában, azonban Madonna jó kritikákban részesült. A New York Times úgy írta le alakítását: „Megkapóan alakít, ahogy az érzelmek elvadulnak körülötte.”[73]

Madonna 1993 végén kezdte el Girlie Show nevű turnéját. A show-ban ostor csattogtató dominaként jelent meg, fél pucér női és férfi táncosokkal körülvéve a színpadon.[74] A show negatív kritikában részesült Puerto Ricoban, mikor az énekesnő a lábai közt dörzsölte a nemzeti színű zászlójukat. Ortodox zsidók szintén a fellépése ellen tüntettek az első izraeli show-ja előtt.[43] Még ebben az évben szerepelt a Late Show with David Letterman című talk show-ban, amelyben Madonna káromkodott és megkérdezte Lettermant, hogy megszagolja-e az alsóneműjét.[75] A Madonnával az ágyban, a Sex könyv, az Erotica album, a Tanú teste és a Letterman show-ban való fellépése mind arra késztette a kritikusokat, hogy Madonnát szexuális botrányhősnek tekintse.

Igen kemény negatív publicitásban részesült a kritikusok és a rajongók részéről egyaránt, akik mind úgy vélték, hogy „túl messze ment” és, hogy a karrierjének itt a vége.[76] Az énekesnő megpróbálta letompítani provokatív imázsát és kiadta az I'll Remember című balladáját, ami Alec Keshishian rendező Tanulj Tinó című filmjének főcímdala volt.[77] Lettermannal később elment egy díjátadó gálára, és részt vett Jay Leno talkshow-jában is, hogy megmutassa, visszafogta magát. Ennek ellenére a közönség még mindig nem fogadta őt el. Ezek után rá kellett, hogy jöjjön, drámai változásra van szükség ahhoz, hogy újra ringbe szállhasson. Hatodik stúdióalbumával, a Bedtime Stories-zal megpróbálta finomítani imázsát, és ezzel sikerült újra a közönség kegyeibe férkőznie.[78] Az albumról négy kislemez került ki, a Secret, a Take a Bow - ami hét hetet töltött a Billboard Hot 100 élén -[66] a Bedtime Story és a Human Nature.[79]

Ebben az időszakban ismerte meg Carlos Leon fitneszedzőt, akivel járni kezdett.[80] Hogy tovább javítsa a róla kialakult képet, kiadta első balladakollekcióját Something to Remember címmel. Az albumon szerepelt Marvin Gaye I Want You című számának feldolgozása, valamint a top 10-es You'll See.[81][33] A következő évben került a mozikba Madonna kritikailag legelismertebb filmje az Evita.[82] Evita Perón szerepét a Lloyd-Webber musicalben először Elaine Paige formálta meg a West Enden.[83] A filmzenei albumról három kislemez került ki, ezek közöl a filmhez írt új dal a You Must Love Me Oscar- és Golden Globe-díjat nyert a Legjobb eredeti dal kategóriában. Madonna szintén Golden Globe-díjat kapott az alakításáért.[84] 1996. október 14-én megszületett Carlos Leonnal közös kislánya, Lordes Maria Ciccone Leon.[85]

1997–2002: Ray of Light, Music, második házassága és a Drowned World Tour[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lánya, Lourdes születése utána Madonna a keleti misztika és a Kabbala iránt kezdett el érdeklődni. Ebben az időszakban jelent meg hetedik stúdióalbuma, a Ray of Light, ami híven tükrözte az új változást mind megjelenésében, mind személyiségében.[86] Az album az amerikai toplista második helyén debütált.[79] Az Allmusic Madonna legvakmerőbb albumának titulálta. "[87] Az albumról két top 5-ös dal került ki,[88] az egyik a Frozen, - ami a 2. helyet érte el - a másik pedig a címadó Ray of Light voltak. Utóbbi az amerikai toplista 5. helyéig jutott. Az album 1999-ben három Grammy-díjat nyert. Ebből a Ray of Light hozott el egyet, a Legjobb videó kategóriában. A klip az 1998-as MTV Video Music Awards legjobb videója is lett, és a Microsoft is felhasználta a dalt Windows XP reklámjaiban.[89][90] Az album első számát, a Frozent később egy belga író, Salvatore Acquaviva 1993-as Ma Vie Fout L'camp című számának plágiumának ítélték meg. Így az album forgalmazását ezután betiltották Belgium egész területén.[86][91] Az album helyett kapott a Rolling Stone magazin Minden idők 500 legjobb albumának listáján, ahol a 363. helyet szerezte meg. Az album mellett Madonna szerepelt volna A szív dallamai című filmben hegedűtanárként, de Wes Cravennel fennálló nézeteltérései miatt kilépett a projektből.[92] A Ray of Light sikerét a Beautiful Stranger című kislemezével folytatta, ami a KicsiKÉM - Austin Powers 2. című film betétdalának készült 1999-ben. A dal a 19. helyet szerezte meg a Billboard Hot 100 listán.[33]

2000-ben szerepet kapott A második legjobb dolog című filmben. Az énekesnő két számmal is hozzájárult a film zenéjéhez, az egyik a Time Stood Still, a másik pedig Don McLean 1970-es évekbeli nagy slágerének feldolgozása, az American Pie voltak.[93] Madonna következő, szám szerint nyolcadik stúdióalbuma is ebben az évben debütált, Music címmel, ami az első helyet szerezte meg a Billboard 200-as listán.[94] Három szám került fel róla a slágerlistákra, ebből a Music a tizenkettedik olyan Madonna dal volt, amellyel vezetni tudta az amerikai slágerlistát. A másik két szám a Don't Tell Me és a What It Feels Like for a Girl voltak.[95] Az utóbbiból készült videóban gyilkosságokat, baleseteket hajt végre autójával, ezért az MTV és a VH1 betiltotta annak vetítését.[96] Ugyanebben az évben Madonna Guy Ritchie-vel kezdett járni, akit közös barátaikon, Stingen és annak feleségén Trudie Styleren keresztül ismert meg még 1999-ben. Madonna 2000. augusztus 11-én világra hozta fiukat, Roccót.[97] Ez év decemberében Skóciában össze is házasodtak.[98]

2001. május 11-én startolt el ötödik koncertturnéja, a Drowned World Tour. A turné helyszínei Észak-Amerikában és Európában voltak. Ez év legnagyobb bevételt hozó koncertturnéi közé került,[99] mivel a 47 helyszínen összesen 75 millió dolláros bevételre tett szert.[100] Még ebben az évben kiadta pályafutásának második válogatáslemezét, ami a GHV2 nevet kapta, és amelynek kiadása egybeesett a Drowned World Tour koncertvideó megjelenésével is. Az album a hetedik helyen debütált a Billboard 200-as listáján.[101] Szerepelt még férje, Guy Ritchie 2002-es Hullámhegy című filmjében is. A film teljes anyagi csőd lett, a 10 millió dolláros készítési költségből mindössze 598 000 dollárt hozott vissza. A filmet a kritikusok is lehúzták, és Angliában rögtön csak videón adták ki.[102] Ebben az évben a huszadik James Bond filmhez írt Die Another Day című főcímdala is megjelent. A filmben Madonnának csak egy egészen kis szerep jutott. A szám a nyolcadik helyet szerezte meg a Billboard Hot 100-as listáján. Érdekessége, hogy egyszerre volt jelölve Golden Globe-díjra a legjobb eredeti filmzene és Arany Málna díjra, a legrosszabb eredeti filmzene kategóriában.[33][103][104]

Madonna 2005-ben

2003–2006: American Life, Confessions on a Dance Floor és első örökbefogadása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Madonnával 2003-ban divatfotósa Steven Klein kiállítást készített X-STaTIC PRO=CeSS címmel. A kiállítás a W magazinnak készült fotókat és további hét videó részletet tartalmazott. A kiállítás március végétől május elejéig tartott a New York-i Deitch Projects galériában. Később a kiállítás bejárta a világot egy átszerkesztett változatban. 2003. április 22-én kiadta kilencedik stúdióalbumát, az American Lifeot. Témáját tekintve híven tükrözi az album címét, amerikai társadalmi problémákat vet fel. Az album vegyes fogadtatásban részesült.[105] A címadó American Life a 37. helyen debütál a Billboard Hot 100-as listáján. Az albumból világszerte összesen négy millió kelt el,[106] ezzel a karrierje legkevesebb példányszámban eladott album lett.[107] Később fellépett Britney Spears-szel, Christina Aguilera-val és Missy Elliottal a 2003-as MTV Video Music Awards-on, ahol Madonna Hollywood című számát adták elő közösen. Mindenki meglepetésére a szám végén Madonna először Britney Spears-t, majd Christina Aguilera-t is megcsókolta. A fellépést hatalmas média visszhangot keltett.[108][109] Ez év őszén Britney Spears Me Against the Music című számában vokálozott, és szerepelt annak klipjében is. Az év végén megjelentette Remixed & Revisited néven futó, ötödik válogatásalbumát, amin több, az American Life albumon fellelhető szám átdolgozott, rock verziója található. Ezen kívül egy új szám is helyet kapott a lemezen, a Your Honesty, ami a Bedtime Stories éra egyik kiadatlan dala volt.[110]

2007–jelen: Live Nation, Hard Candy és a Sticky & Sweet Tour[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Madonna Nathan Rissman rendezővel az I Am Because We Are premierjén a 2008-as Tribeca Film Fesztiválon

2007 májusában Madonna kiadta a csak digitálisan letölthető dalát a Hey You-t, ami a Live Earth előfutára és hivatalos himnusza volt. A dalt a megjelenés hetében ingyen lehetett letölteni. 2007 júliusában a Live Earth londoni koncertjének nyitószáma volt. Ez év októberében bejelentette különválását a Warner Bros.-tól, és 120 milliós szerződést írt alá a Live Nationnel. Így ő lett a Live Nation új zenei részlegének a Live Nation Artists-nek alapító művésze. Ugyanebben az évben a Rock and Roll Hall of Fame bejelentette, hogy Madonna egyike lesz a öt beiktatott egyike 2008-ban. A ceremóniára 2008 márciusában került sor. Ez év tavaszán Madonna elkészítette első dokumentumfilmjét az I Am Because We Are-t, ami a malawi emberek életkörülményeit mutatja be. A filmet az énekesnő egykori kertésze, Nathan Rissman rendezte. A The Guardian azt írta Madonnáról: „Jött, látott és meghódította a világ legnagyobb filmfesztiváljait”. Ugyanekkor elkészítette első nagyjátékfilmjét is Filth and Wisdom címmel. A film vegyes fogadtatásban részesült a brit sajtó részéről. A The Times azt írta: „Büszke lehet magára”, míg a The Daily Telegraph úgy vélekedett: „Nem egy reménytelen kezdeményezés, de Madonna jobban tenné, ha az igazi szakmájánál maradna”.

Az énekesnő 2008 áprilisában jelentette meg 11. stúdióalbumát Hard Candy címmel. A Rolling Stone magazin úgy emlegette, mint „Egy megkapó ízelítő a soron következő turnéjából”. Az album a brit slágerlista és a Billboard 200-as lista első helyén debütált 280 000 eladott példánnyal. Az alapvetően pozitív kritikákban részesült világszerte, de voltak, akik lehúzták az albumot mondván „az album célja csak az utcai zenét kedvelők piacának megszerzése volt”. Az album első slágere a 4 Minutes a Billboard Hot 100 lista 3. helyét szerezte meg, ezzel ez lett Madonna 37. top 10-es slágere. Ezzel a teljesítménnyel felülmúlta Elvis Presley-t is. Ezzel a csúccsal Nagy-Britanniában is még mindig ő tartja a rekordot, hiszen 13 első helyezést elért slágere van. Hogy népszerűsítse az albumát az énekesnő 2008 nyarán elindult Sticky and Sweet nevű turnéjára is, ami az első Live Nationnel szervezett turnéja volt. A turné minden idők legjövedelmezőbb turnéja lett szóló énekes által, felülmúlva ezzel korábbi rekordját, amit a Confessions Tourral állított be 2006-ban. Ez volt az első turnéja is, amihez második szakaszt iktattak be 2008 nyarán. Ennek keretén belül az énekesnő olyan országokban adott koncertet, ahol korábban még soha. Többek között ellátogatott Budapestre is. Bátyja, Christopher Ciccone által írt könyv, a Life With My Sister Madonna 2008 nyarán került a boltokba. A könyv a New York Times bestseller listájának második helyén debütált. A könyvhöz Madonna nem adta beleegyezését és viszályt váltott ki közöttük. 2008 októberében Madonna beadta válókeresetét Guy Ritchie-vel szemben. A válást hivatalosan decemberben mondták ki.

2009. március 2-án, Madonna megkapta a Japan Gold International Artist of the Year díjat a Recording Industry Association of Japan Gold Disc Awards ünnepségen a Hard Candy-ért. Az énekesnő úgy döntött, újra örökbe fog fogadni egy gyermeket Malawiból. Az ország legfelső bírósága előzetesen úgy döntött engedi Chifundo "Mercy" James örökbefogadását. Azonban az örökbefogadást Ken Manda anyakönyvvezető elutasította arra hivatkozva, hogy Madonna nem az ország lakosa. Később ezt a szabályt elutasították. 2009. június 12-én Malawi legfelsőbb bírósága engedélyezte Mercy James adoptálását. 2009 szeptemberében Madonna kiadta harmadik válogatásalbumát Celebration címmel. A lemezen két új dal került fel, a Celebration és a Revolver, és 34 korábbi slágere. Ez év júniusában a Forbes magazin a harmadik legbefolyásosabb hírességnek választotta.

Diszkográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Stúdióalbumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Válogatásalbumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmzenék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. allmusic ((( Madonna > Overview ))). Allmusic. Rovi Corporation. (Hozzáférés: 2009. május 8.)
  2. a b c d e f g Dean, Maury (2003). Rock-N-Roll Gold Rush. Algora Publishing. p. 34. ISBN 0-87586-207-1.
  3. Interview: Madonna Reviews Life on Larry King Live. CNN, 1999. január 19. (Hozzáférés: 2008. november 1.)
  4. Smith, Ethan. „Live Nation is widening its stage; Concert titan seeks new business arenas that will help it rock”, 2007. december 3., 4. oldal 
  5. Queen of Pop Madonna Crowned Highest Earning Female Singer on Earth”, Daily Mail, Associated Newspapers, 2006. szeptember 28. (Hozzáférés ideje: 2007. december 28.) 
  6. Top Selling Artists. Recording Industry Association of America. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  7. The American Recording Industry Announces Its Artists of the Century”, Recording Industry Association of America, 1999. november 10. (Hozzáférés ideje: 2008. január 30.) 
  8. Bowman, Edith: BBC World Visionaries: Madonna Vs. Mozart. BBC News, 2007. május 26. (Hozzáférés: 2008. május 12.) „In 2000, Guinness World Records listed Madonna as the most successful female recording artist of all time.”
  9. Madonna Leads List of Rock Hall Inductees. CNN, 2007. december 13. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  10. Worrell, Denise. „Now: Madonna on Madonna”, Time, 1985. május 27. (Hozzáférés ideje: 2008. június 5.) 
  11. The Child Who Became a Star: Madonna Timeline. The Daily Telegraph, 2006. július 26. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  12. Madonna Biography. FOX News. (Hozzáférés: 2008. június 5.)
  13. http://www.people.com/people/madonna/biography Madonna biography
  14. Tilden, Imogen: Madonna. The Guardian, 2001. július 4. (Hozzáférés: 2008. május 29.)
  15. Morton, p. 12
  16. „A Star with Staying Power”. People in the News. CNN.
  17. „Madonna: Queen of Pop”. Biography. The History Channel. 5.
  18. Madonna on Coming to New York City to Be a Dancer. TalkEntertainment.com. (Hozzáférés: 2008. május 29.)
  19. ^ a b c Madonna Biography. Music Atlas. (Hozzáférés: 2007. december 28.)
  20. Morton, p. 23
  21. Madonna Biography: Part 1. People. (Hozzáférés: 2008. január 13.)
  22. Biography - Madonna. Rolling Stone, 2008. (Hozzáférés: 2008. április 29.)
  23. ^ a b Taraborrelli, p. 43
  24. Madonna, Beastie Boys Nominated For Rock And Roll Hall Of Fame. MTV News, 2007. szeptember 23. (Hozzáférés: 2008. május 29.)
  25. ^ a b Holden, Stephen. „Madonna Makes a $60 Million Deal”, New York Times (Hozzáférés ideje: 2008. május 27.) 
  26. Hoban, p. 102
  27. History of Fashion. American Vintage Blues. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  28. Rettenmund, p. 67
  29. Warren, p. 122
  30. ^ a b c Lippens, Nate: Making Madonna: 10 Moments That Created an Icon. Live Earth: The Concerts For a Climate in Crisis. MSN Music, 2007. december 19. (Hozzáférés: 2008. január 4.)
  31. Definitive 200. The Rock and Roll Hall of Fame and Museum. (Hozzáférés: 2008. április 8.)
  32. The RS 500 Greatest Songs of All Time. Rolling Stone. Jann S. Wener, 2004. december 9. (Hozzáférés: 2009. május 23.)
  33. ^ a b c d e f g h Artist Chart History - Madonna. Billboard. Nielsen Business Media, Inc. (Hozzáférés: 2009. március 12.)
  34. Madonna Scores 12th Chart Topper in the UK”, BBC News (Hozzáférés ideje: 2008. június 9.) 
  35. Ebert, Roger: Movie Answer Man. rogerebert.suntimes.com, 2007. augusztus 16. (Hozzáférés: 2009. augusztus 2.)
  36. American Film Institute (1984.). „{{{title}}}”. American Film 10, 20. o, Kiadó: Arthur M. Sackler Foundation, University of Michigan.  
  37. ^ a b Greig, Geordie: Geordie Greig Meets Madonna: Secret Life of a Contented Wife. The Sunday Times, 2005. november 6. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  38. Preles, Warren, pp. 23-25
  39. ^ a b c Morton, pp. 134-135
  40. Madonna Years. Lycos. (Hozzáférés: 2008. június 10.)
  41. Sigerson, David: True Blue review. Rolling Stone. Jann S. Wener, 1986. július 17. (Hozzáférés: 2008. május 29.)
  42. Madonna Biography. Tribune Entertainment Media Group. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  43. ^ a b c Smith, Neil. „Show Stealer Madonna on Tour”, BBC, 2004. május 24. (Hozzáférés ideje: 2008. február 12.) „This, after all, was the tour that introduced Jean-Paul Gaultier's infamous conical bra outfit and featured the singer simulating masturbation during Like a Virgin.” 
  44. Cross, p. 100
  45. Cross, p. 105
  46. Horton, p. 56
  47. Madonna Biography. MyVillage. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  48. Madonna. Like a Prayer [Audio CD]. Sire Records. Hozzáférés ideje: 2007-12-16.
  49. Considine, J.D.: Like A Prayer review. Rolling Stone. Jann S. Wener, 1989. április 6. (Hozzáférés: 2007. január 21.)
  50. O' Brien, p. 71
  51. Morton, p. 98
  52. Poll: 'Vogue' Is Fave Madonna Chart-Topper. Billboard. Nielsen Business Media, Inc, 2000. szeptember 15. (Hozzáférés: 2007. december 14.)
  53. Pitts, p. 40
  54. Sporkin, Elizabeth. „He Still Leaves 'Em Breathless”, People, 1990. július 2. (Hozzáférés ideje: 2009. július 30.) 
  55. Ciccone, Christopher. „Warren Beatty, Sean Penn ... and My Sister Madonna's Great Daddy Chair Dilemma”, Daily Mail, Associated Newspapers, 2008. július 19. (Hozzáférés ideje: 2009. május 1.) 
  56. Grunt, Gary. „Madonna's giant cross offensive”, BBC, BBC News, 2006. május 23. (Hozzáférés ideje: 2006. május 28.) „In 1990, the Pope called for a boycott of the Blond Ambition Tour, in which Madonna simulated masturbation during Like a Virgin.” 
  57. Sexton, p. 88
  58. Fisher, Carrie (1991. August). „True Confessions: The Rolling Stone Interview With Madonna (Part One)”.  
  59. Cross, p. 128
  60. ^ a b Madonna: Rebel without a Cause (PDF). Rutgers University. (Hozzáférés: 2008. május 27.)
  61. Madonna - 10 Moments That Created an Icon. MSN. (Hozzáférés: 2008. január 4.) „The music video for Justify My Love, directed by Jean-Baptiste Mondino, showed Madonna in suggestive scenes of S & M, bondage, same-sex kissing and brief nudity.”
  62. Davidson, Casey: Boxed Lynch: Boxing Helena News: Jennifer Lynch Tells Us About Her New Film and Casting Madonna in the Lead Role. Entertainment Weekly. Time Inc., 1990. december 7
  63. Birnbaum, Jane: Unarmed and Dangerous: Boxing Helena Experiences Star Dropouts, Director Jennifer Lynch Loses Madonna, Kim Basinger, But Gains Sherilyn Fenn. Entertainment Weekly. Time Inc., 1992. május 22. (Hozzáférés: 2009. május 28.)
  64. ^ a b Crazy for Madonna's Men”, USA Today (Hozzáférés ideje: 2008. január 7.) „Madonna and model Tony Ward briefly dated in 1990", "Vanilla Ice and Madonna were together for eight months in 1992.” 
  65. Truth or Dare. Rolling Stone. Jann S. Wener, 2000. december 8. (Hozzáférés: 2009. május 26.)
  66. ^ a b International, Publication: Madonna's 25 Most Popular Songs. How Stuff Works. (Hozzáférés: 2009. május 26.)
  67. Morton, p. 54
  68. ^ a b Kirschling, Gregory. „The Naked Launch”, Entertainment Weekly, Time Inc. (Hozzáférés ideje: 2008. május 27.) 
  69. The Billboard 200: Erotica. Billboard. Nielsen Business Media. (Hozzáférés: 2008. január 4.)
  70. Erotica: Album details. Icon: The Official Madonna Website. Madonna.com. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  71. Metz, Benson, pp. 17-20
  72. Body of Evidence. Rotten Tomatoes. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  73. Maslin, Janet: Film Review, Dangerous Game'. The New York Times. The New York Times Company, 1993. november 19. (Hozzáférés: 2008. július 10.)
  74. Booth, Samantha. „25 Years of Madonna”, Daily Record, 2007. április 26. (Hozzáférés ideje: 2008. június 10.) 
  75. Watson, p. 143
  76. Taraborrelli, pp. 232-235
  77. Taraborrelli, p. 242
  78. Taraborrelli, p. 235
  79. ^ a b Erlewine, Stepehen Thomas: allmusic ((( Madonna > Overview ))). Allmusic. Macrovision Corporation, 2005. március 21. (Hozzáférés: 2008. január 3.)
  80. Voller, p. 221
  81. Erlewine, Stephen Thomas: allmusic ((( Something to Remember > Overview ))). Allmusic. Macrovision Corporation, 1995. november 17. (Hozzáférés: 2009. július 30.)
  82. Fashion Timeline - Madonna. MSN. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  83. Pareles, Jon: Evita - Madonna, Chic Pop Star, As Chic Political Leader. The New York Times. The New York Times Company, 1996. december 2. (Hozzáférés: 2009. május 26.)
  84. Busari, Stephanie. „Hey Madonna, Don't Give Up the Day Job!”, CNN, Turner Broadcasting System, 2008. március 24. (Hozzáférés ideje: 2008. március 21.) „Apart from a role in Evita, for which she won a Golden Globe best actress award, Madonna's contribution to the film world can be, at best, described as forgettable.” 
  85. Voller p. 117
  86. ^ a b Rooksby, p. 50
  87. Erlewine, Stephen Thomas: allmusic ((( Ray of Light > Overview ))). Allmusic. Macrovision Corporation, 1998. március 23. (Hozzáférés: 2009. május 26.)
  88. That thing: Lauryn Hill sets Grammy record”, CNN, 1999. február 24. (Hozzáférés ideje: 2008. február 9.) „Pop queen Madonna, now 40, earned three Grammys.” 
  89. Grammy Award Winners. Grammy Awards. (Hozzáférés: 2008. május 27.)
  90. Saunders, Christopher: Microsoft Hopes Ray of Light Makes XP Shine. Clickz. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  91. Madonna in plagiarism case defeat”, BBC News, 2005. november 18. (Hozzáférés ideje: 2007. január 21.) 
  92. Clinton, Paul: Review: Music of the Heart Hits All the Right Notes, 1999. október 28. (Hozzáférés: 2007. augusztus 12.)
  93. American Pie. BBC Radio 2. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  94. Zahlaway, Jon. „Madonna's "Music" claims No. 1 spot on album chart”, LiveDaily, 2000. szeptember 27. (Hozzáférés ideje: 2008. május 28.) 
  95. Music: Album overview. Madonna.com. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  96. Lee, Hann C.. „Controversial new Madonna video airs on the Web”, CNN, 2001. március 23. (Hozzáférés ideje: 2008. június 9.) 
  97. Madonna gives birth to boy. CNN, 2000. augusztus 11. (Hozzáférés: 2006. május 5.)
  98. Madonna Weds Her Guy”, BBC News, 2000. december 22. (Hozzáférés ideje: 2008. június 5.) 
  99. The Concert Hotwire. Pollstar. (Hozzáférés: 2008. június 3.)
  100. Susman, Gary: Materialist Girl. Entertainment Weekly. Time Inc., 2003. július 23. (Hozzáférés: 2008. június 3.)
  101. Erlewine, Stephen Thomas: allmusic ((( GHV2 > Overview ))). Allmusic. Macrovision Corporation, 2001. november 13. (Hozzáférés: 2009. május 26.)
  102. Madonna flop goes straight to video”, BBC, BBC News, 2002. november 8. (Hozzáférés ideje: 2008. június 3.) 
  103. Die Another Day. GreenCine, 2002. december 19. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
  104. Golden Raspberry Awards past winners database”, Los Angeles Times, Tribune Company (Hozzáférés ideje: 2008. június 14.) 
  105. American Life by Madonna: Review. Metacritic. (Hozzáférés: 2007. december 30.)
  106. Hastings, Chris. „Thank You For the Music! How Madonna's New Single Will Give Abba Their Greatest-Ever Hit”, The Daily Telegraph, 2005. október 16. (Hozzáférés ideje: 2008. január 7.) 
  107. Madonna - Entertainer. BBC h2g2. (Hozzáférés: 2008. január 3.)
  108. Warn, Sarah: VMA's Madonna-Britney-Christina Kiss: Progress or Publicity Stunt?. AfterEllen.com, 2003. szeptember 15. [2012. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 28.)
  109. Gardner, Elysa. „Madonna, Spears, Aguilera shock at MTV Awards”, USA Today, Gannett Company (Hozzáférés ideje: 2007. január 10.) 
  110. Brackett, p. 304

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Madonna (énekesnő) témájú médiaállományokat.