Szegedi Csanád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szegedi Csanád
Szegedi Csanad.jpg
A Jobbik választási plakátján
Született 1982. szeptember 22. (31 éves)
Civil Ensign of Hungary.svg Miskolc
Nemzetisége magyar
Foglalkozása politikus, történész, EP-képviselő
Iskolái Károli Gáspár Református Egyetem
Fontosabb munkái Magyar Eredetű Keresztnevek Kincsestára
Díjak Tiszteletbeli Székely, Bogdánffy Szilárd emlékérem

Szegedi Csanád weboldala

Szegedi Csanád (Miskolc, 1982. szeptember 22. –) politikus, a Jobbik Magyarországért Mozgalom korábbi tagja (2003-2012), alelnöke (2006-2012) és egykori elnök-helyettese (2008-2012), a „TURUL Márka” alapítója. 2009-től az Európai Parlament képviselője, a Regionális Fejlesztési Bizottság és Az Arab-félszigettel fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség tagja, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság póttagja.[1]

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1982. szeptember 22-én született Miskolcon. Édesapja Szegedi Miklós nemzetközileg elismert fafaragó népi iparművész, édesanyja számítástechnikai mérnök. Anyai nagyanyja zsidó származású, akit származása miatt 1944-ben Auschwitzba deportálták, ahonnan élve hazatért.[2][3] Szegedi zsidó származásáról saját állítása szerint 2012-ig nem tudott.

Egy fiútestvére van, Szegedi Márton. A családi háttere lehetővé tette, hogy gyermekként megismerkedhessen a magyar népművészettel, kultúrával és mondavilággal. A miskolci Lévay József Református Gimnáziumban érettségizett, majd a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészkarának történelem szakán végzett.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

16 éves kora óta erdélyi utakat szervez, 2003-ban megalapította a Csalámbozó Magyar Kört. Fontos feladatának érezte az ősi magyar nevek gyűjtését. Ezen munkája gyümölcseként 2002-ben kiadta Magyar Eredetű Keresztnevek Kincsestára című könyvet, amely 2006-ra megélte negyedik kiadását is. 2006-ban megalapította a TURUL márkát, amelynek célja, hogy kizárólag magyar termékeket felhasználva hozzon létre egy önálló magyar termékcsaládot.

A Jobbikban töltött évek és megtérése (tsuva), további munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jobbikban végzett politizálás igazán 2005-től vált a mindennapjai részévé, habár a párt alapításától kezdve annak tagja volt. 2005 októbertől a 2009-es EP-választásig vezette a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Jobbik alapszervezeteket. 2005 novemberében kinevezték a Határon Túli Magyarok Kabinet elnökének. A 2006-os választásokon Miskolcon volt képviselőjelölt. 2006. november 25-én a Jobbik Tisztújító Kongresszusa a párt országos alelnökének választotta. 2007-ben tagja volt annak a Magyar Gárda Egyesületnek, amely életre hívta a Magyar Gárdát. A 2009. január 11-ére és január 25-ére kiírt, ferencvárosi időközi országgyűlési képviselő-választáson a Jobbik őt indította az SZDSZ-es Dr. Gegesy Ferenc lemondása után megüresedett posztra. Az első fordulóban a párt addigi legjobb eredményét érte el 8,5%-kal a harmadik helyre befutva megelőzve az SZDSZ jelöltjét, ami köztudomásúlag mindig jól szerepelt addig Budapest belső kerületeiben. Ezt a Jobbik sikernek értékelte.[4]

A 2009-es Európai Parlamenti választásokon a Jobbik listájának 3. helyén szerepelve bejutott az Európai Parlamentbe.[5]

2010 őszén elindította a rovástábla állítási mozgalmat, amelynek eredményeképpen szerte a Kárpát-medencében több, mint 300 rovásírásos helynévtáblát avattak fel, többségében civil csoportok.

2012-ben a Jobbik Tisztújító Kongresszusa nem választotta újra alelnöknek. Vona Gábor szerint ez azon alaptalan pletykák eredménye, miszerint Szegedi Csanád az elnöki székre pályázik.[forrás?]

2012 júniusában napvilágot látott egy riportfilm, amelyben a Jobbik kizárt borsodi tagjai azt állították, hogy Szegedi édesanyja zsidó származású. Pár napra rá Szegedi Csanád maga erősítette meg ezt egy interjúban, azt állítva, hogy csak 2012 áprilisában lett tudomása édesanyja származásáról. A háttérben zajló eseményektől függetlenül időközben megválasztották a Jobbik borsodi szervezetének elnökévé.[2] Ezt követően egy 2010-es hangfelvétel került elő, amelyben Szegedi európai uniós pénzt ígért egy embernek, ha nem teszi közzé zsidó származását. A hangfelvétel kikerülte után a Jobbik több tagja, majd a Jobbik elnöksége is lemondásra szólította fel Szegedit valamennyi tisztségéről. A hangfelvételt Szegedi Csanád vágottnak és manipulatívnak nevezte facebook bejegyzésében. Szegedi állítását 2012 decemberében egy feljelentésre a Nyomozó Főügyészség is alátámasztotta. Szegedi Csanád 2012. július 27-én előbb valamennyi, pártban betöltött tisztségéről mondott le,[6] majd július 30-án a pártból való kilépésről is határozott testvérével együtt. Az Európai Parlamenti képviselőségét megtartotta.[7] Ezt követően felkereste Köves Slomó rabbit, akitől elnézést kért a korábbi, a zsidóságot esetlegesen sértő kifejezések használata miatt.[8] 2012-ben elvégezte a Zsidó Tudományok Szabadegyetemének nyári kurzusát. 2012. október 23-án Izrael és az Európai Unió közötti szorosabb együttműködést támogatta strasbourgi felszólalásában.[9] A Jobbikból való kilépése után egy évig nem nyilatkozott a sajtónak, majd 2013 nyarán a Magyar Narancs hetilapnak adott terjedelmes interjút, ahol többek között ezt nyilatkozta a Jobbikból való kilépésével kapcsolatban: "Az rémisztett meg a legjobban, hogy szembe találtam magamat magammal: kirekesztőből kirekesztett lettem! Hirtelen megéreztem, milyen is a "másik oldalon" lenni. Azt gondolom, ez hozta el bennem a fordulatot."[10] 2013 folyamán ellátogatott feleségével Izraelbe, ahol Oberlander rabbi társaságában megtekintették Jeruzsálemben a holokauszt borzalmait bemutató Yad Vashem Múzeumot és ellátogattak a Siratófalhoz. 2014 január 15-én Strasbourgban, európai parlamenti felszólalásában elismerve szélsőséges múltját elhatárolódott a Jobbiktól, valamint az antiszemitizmus és a rasszizmus elleni fellépésre szólította fel képviselőtársait és a görög elnökséget.

2014 februárban levelet írt az Európai Bizottságnak, amelyben többek között a következőket írta: " Az antiszemitizmus és a rasszizmus romba dönti mindazt a pozitív álmot, amelyet a békés, fejlődő Európa képes nyújtani az európai embereknek, és amely az európai kultúrán keresztül példát mutathat az emberiségnek." "A magyarországi Jobbik és a görög Arany Hajnal megnyilvánulásai magukban hordozzák az erőszakot, mások kirekesztését és az antiszemitizmust is, amelyekre az Európai Unióban számos példát látunk nap mint nap."