Rajk László (építész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rajk László
Ifj. Rajk László.jpg
Született Budapest
1949. január 26. (64 éves)
Nemzetisége magyar
Foglalkozása építész, politikus
Díjak Kossuth-díj (2009)

Rajk László (Budapest, 1949. január 26.) magyar építész, díszlettervező, a demokratikus ellenzék egykori tagja, politikus.

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

Apja Rajk László belügyminiszter volt, akit 1949 októberében, Rajk egyéves kora előtt kivégeztek. Rajkot anyjától, Földi Juliannától is elszakították, aki csak 1954-ben, annak börtönből való szabadulása után kaphatta vissza fiát. Rajk 1967-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen Építészmérnöki Karán kezdte meg tanulmányait, és itt végzett 1972-ben; később a montréali McGill Egyetemen (1975–1976) tanult, ahol 1978-ban mesteri fokozatot is szerzett. 1978 és 1981 között a BME Mesteriskolájának is hallgatója volt. 2005-ben "Doctor of Liberal Arts – DLA" tudományos fokozatot szerez a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán. 2002-től a Brit Építészek Királyi Intézete (RIBA) rendes tagja.

1972-től 1975-ig a Lakóterv, 1975-től 1986-ig az Iparterv építésze volt. 1989 és 1991 között a Mafilm látványtervezőjeként dolgozott, 1995-től pedig saját vállalkozása vezető tervezője. 1992-től filmépítészetet tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, 2004-től pedig a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának a tagja.

A kezdetektől tagja volt a demokratikus ellenzéknek, ahová az avantgárd művészeti mozgalmon keresztül jutott el, amelynek építészként lett tagja. 1980-tól hivatalosan nem kaphatott munkát; 1981-ben Demszky Gáborral megalapította az AB Független Kiadót, amelynek kiadványait grafikailag ő tervezte, lakásán pedig megnyitotta az úgynevezett „Rajk-butik”-ot, amely szamizdatok terjesztésével foglalkozott. 1983-ban azonban sorozatos házkutatások után a hatalom végül elkobozta a lakását, amely a butik megszűnését eredményezte. 1985-ben, az úgynevezett „kettős jelölés” bevezetése után ennek ellenére megpróbált elindulni képviselőjelöltként, amit a karhatalom ellehetetlenített: az akkor megszokott módszer szerint embereivel jó előre megtöltötte a termet, így a Rajk támogatására összegyűlt emberek már nem fértek be a terembe, és ő nem tudta megkapni a jelölőgyűlés többségének elinduláshoz szükséges támogatását.

1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetsége alapító tagja volt. Az első szabad országgyűlési választásokon, 1990-ben bekerült a törvényhozásba, amelynek 1996-ig tagja volt. Parlamenti működése során a kulturális bizottság, 1994-től két éven át a külügyi és az európai integrációs ügyek bizottságának tagja volt. 1996-ban visszavonult a mindennapi politizálástól, de az országgyűlési választásokon képviselőjelöltként azóta is minden alkalommal indult az SZDSZ listáján, ahogyan az önkormányzati választásokon is az SZDSZ fővárosi listáján.

1989-től 1991-ig az SZDSZ ügyvivője volt, majd 2000 és 2001 között, Demszky Gábor elnöksége idején újra elvállalta ezt a funkciót. Alapításától tagja volt a párt Országos Tanácsának, 1992 és 1997 között annak elnökségének is, 2000-től 2001-ig pedig a budapesti választmány elnöke volt.

2009. július 13-án több alapító taggal együtt, kilépett az SZDSZ-ből.[1]

Művei [szerkesztés]

Épületei [szerkesztés]

„Barokkot vagy modernet tervezni egyforma kihívás. Mindkettõ egy absztrakt rendszer végigvitele, kizárólag csak türelem és kitartás kérdése. Ha az egyik giccs, úgy a másik is az. Itt a tervezõi gondolat nem lehet eredeti, csak a rendszer (a stílus) az.

Az eklektika mindenki számára az eredetiséget kínálja. A tervezõ nem egy rendszeren belül gondolkodik szolgai módon, hanem különbözõ rendszerek logikájával bíró elemek halmazát szervezi egy új rendszerré. Az eklektika minden alkotó számára radikálisan újat kínál.”

– (Rajk László, Radikális eklektika, 2000, Jelenkor)

Lehel Csarnok
  • 1978 a Budapesti Hulladékhasznosítómű munkásszállója
  • 1981 a KÉV siófoki üzemcsarnoka
  • 1984 Műteremház (a Károlyi Mihály Alapítvány vence-i székhelyén, Bachman Gáborral és Nagy Bálinttal)
  • 1989 Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének építészeti installációja (Bachman Gáborral)
  • 1995 a budapesti Stúdió K Színház belsőépítészete
  • 1996 a budapesti Corvin Mozi rekonstrukciójának belsőépítészeti munkája
  • 1998 a bécsi Collegium Hungaricum rekonstrukciója (Balázs Jánossal és Borsos Írisszel)
  • 1999 a budapesti Moulin Rouge mulató rekonstrukciója
  • 1999 Aquincumi Múzeum igazgatósági és restaurátor épülete
  • 2002 Lehel Csarnok
  • 2004 Restauráló Műhely és Kutatóközpont az Aquincum Múzeum Projekt keretében (Balázs Jánossal)
  • 2004 egy budapesti klasszicista épület teljes körű műemléki rekonstrukciója
  • 2004 műemléki rekonstrukció és magyar állandó emlékkiállítás az Auschwitz-Birkenaui Állami Múzeum 18. blokkjában
  • 2006 Stúdió K Színház új színházi terének belsőépítészete
  • 2006 a veszprémi 1956-os emlékmű és emlékpark
  • 2007-2008 Aquincumi Múzeum új épülete
  • 2008 Nagy Imre Emlékház rekonstrukciója és az új állandó kiállítás terve

Kiállításai [szerkesztés]

  • 1977 Öt terv (Szegő Györggyel a Fészek Klubban)
  • 1979 Szuper pöce (a Bercsényi Klubban)
  • 1980 Ablak-fal-fal-ablak (a Bercsényi Klubban)
  • 1981 Találkozás Bachman Gáborral a hídon (Bachman Gáborral a Bercsényi Klubban)
  • 1982 Meghosszabbított lélek háza (Bachman Gáborral és Vető Jánossal a Bercsényi Klubban)
  • 1982 Építészeti tendenciák (az Óbuda Galériában)
  • 1983 Keszthely városközpont rehabilitációja (Nagy Bálinttal, Ekler Dezsővel, Gyarmathy Katalinnal, Pikler Katalinnal és 75 másik magyar építésszel a lille-i Hôtel de Ville-ben)
  • 1984 Plánum/Beteg ház (Bachman Gáborral, Kovács Attilával, Szalay Tiborral és Vincze Lászlóval az Almássy téri Szabadidőközpontban)
  • 1984 a Károlyi Alapítvány éves kiállítása (Nagy Bálinttal a franciaországi Vence-ban)
  • 1985 Neue Linie in Ungarn [„Magyarországi új vonal”] (Bachman Gáborral, Kovács Attilával, Szalay Tiborral és Vincze Lászlóval a bécsi Messepalastban[2])
  • 1986 Tervek (Bachman Gáborral, Kovács Attilával és Szalay Tiborral a Dorottya Galériában)
  • 1987 Felfüggesztett fény (a lyoni Elac Galerie-ben)
  • 1987 Dialogue Ordinaire [„Hétköznapi párbeszéd”] (a budapesti Francia Intézetben)
  • 1989 Szimmetria (a budapesti Nemzeti Galériában)
  • 1990 Hazug mint a híd (a budapesti NANE Galériában)
  • 1991 Broken Sculpture [„Törött szobor”] (Bachman Gáborral a brémai Neues Museum Weserburgban)
  • 1991 HaraShow – politikai képregény (Haraszti Miklóssal a pécsi Művészetek Házában)
  • 1992 Az idegen szép (a budapesti Fiatal Művészek Stúdiójában)
  • 1993 NANE gyűjteményes kiállítás a pécsi Művészetek Házában
  • 1994 ’80-as évek gyűjteményes kiállítás az Ernst Múzeumban
  • 1995 Hommage à Moholy-Nagy (a budapesti Galéria '56-ban)
  • 1996 Dekonstruktivisták (csoportos kiállítás a pécsi Művészetek Házában)
  • 1996 Dekonstrukció a hazai építészetben (csoportos kiállítás a győri Hajó Galériában)
  • 1996 Jenseit von Kunst [„A művészet másik oldala”] (a grazi Neue Galerie-ben és a budapest Ludwig Múzeumban)
  • 2000 L'autre moitié de l'Europe (Bachman Gáborral a párizsi Galerie National du Jeu de Paume-ban)
  • 2000 Radikális eklektika – tervezett pusztulás (a budapesti Goethe Intézetben)
  • 2000 Szamizdat-kiállítás Berlinben
  • 2004 Auschwitzi Falak (a budapesti N&n Építészgalériában)
  • 2004 Kulcshelyzet 1983 nyara (a 2B Galériában)
  • 2004 Waldsee 1944 (csoportos kiállítás a 2B Galériában)[3]
  • 2005 Kis magyar képregénytörténet (csoportos kiállítás a budapesti Kartoon Galériában)


Jelentősebb kiállítási látványtervei [szerkesztés]

  • 1994 Holokauszt Magyarországon – Emlékkiállítás a magyar holokauszt 50.évfordulóján (BTM, Budapest)
  • 1996 Nagy Imre-emlékkiállítás az 1956-os Forradalom 40. évfordulója tiszteletére (BTM, Budapest)
  • 1996 Millennium K.u.K. keretben (Rathaus, Bécs)
  • 1996 Az ellenforradalom reprezentációja (Soros Alapítvány Szabad Európa Archívuma, Budapest)
  • 1996 1956 a francia sajtó tükrében (Francia Intézet, Budapest)
  • 1996 100 éves a földalatti (BTM, Budapest)
  • 1998 Egy nagyváros születése, Pest-Buda-Óbuda egyesülése (BTM, Budapest)
  • 2000 Szamizdat – alternatív kultúrák Közép- és Kelet-Európában a 60-as–80-as években (Akademie der Künste, Berlin & Forschungstelle Osteuropa an der Universitat Bremen)
  • 2002 Szamizdat – alternatív kultúrák Közép- és Kelet-Európában a 60-as–80-as években (Európa Parlament kiállítótere, Brüsszel)
  • 2002 Szamizdat – alternatív kultúrák Közép- és Kelet-Európában a 60-as–80-as években (Nemzeti Múzeum, Prága)
  • 2002 Happiness, City, Space – építészeti utópiák az európai építészetben, 1945-2000 (az Akademie der Künste és a rotterdami Architectural Institute közös rendezésében.)
  • 2003 Kitalált hagyomány, az aratóünnepektõl az új kenyér ünnepéig (Néprajzi Múzeum, Budapest, kurátor: Kovács Ákos)
  • 2004 Az elárult állampolgár – a magyar holokauszt emlékére (a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítása az Auschwitz-Birkenaui Állami Múzeumban, Oświęcim, Lengyelország)
  • 2004 Szamizdat – alternatív kultúrák Közép- és Kelet-Európában a 60-as–80-as években (Millenáris Park, Budapest)
  • 2005 Sámánszobrok, kõjaguárok – Ecuador õsi mûvészete (kurátor: Gyarmati János, Néprajzi Múzeum, Budapest)
  • 2007-2008 az Aquincumi Múzeum új állandó kiállítása (Csernus Erzsébettel)
  • 2008 Nagy Imre Emlékház új állandó kiállítása
  • 2010 Budapest20 - multimédiás kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban
  • 2011 "Itt lakott Rosenthal" - a Magyar Zsidó Levéltár új állandó kiállítása

Filmépítészet [szerkesztés]

Látvány- és díszlettervezés

  • 1979 Erdély Miklós: „Verzió”
  • 1979 Elek Judit: „Martinovics”
  • 1981 Gothár Péter: „Megáll az idő”
  • 1981 Mész András: „Románc”
  • 1981 Surányi András: „Ninive”
  • 1984 Cantu Mari: „Emberevő szerelme” (Bachman Gáborral)
  • 1985 Gothár Péter: „Idő van” (Bachman Gáborral)
  • 1986 Szirtes András: „Lenz”
  • 1987 Dobray György: „Szerelem második vérig”
  • 1987 Gothár Péter: „Tiszta Amerika”
  • 1987 Mészáros Márta: „Piroska és a farkas”
  • 1987 Sándor Pál: „Miss Arizona” (Bachman Gáborral)
  • 1988 Rick King: „Erőltetett menet” (eredeti címe: Forced March)
  • 1988 Walter Hill: „Vörös zsaru” (eredeti címe: Red Heat)
  • 1989 Szász János: „Szédülés”
  • 1989 Costa-Gavras: „Zenedoboz” (eredeti címe: Music Box)
  • 1992 Tony Gatlif: „Latcho Drom” (a magyarországi cigányságról)
  • 1994 Jancsó Miklós: „Holocaust Magyarországon”
  • 1995 Sára Júlia: „Ez van, Azarel”
  • 1995 Sándor Pál: „Ég a város”
  • 1997 John Irvin: „Harctéri harsonák” (eredeti címe: When Trumpets Fade)
  • 1998 Joseph Sargent: „Bűn és bűnhődés” (eredeti címe: Crime and Punishment')
  • 2000 Gothár Péter: „A leghidegebb éjszaka”
  • 2000 Giles Foster: „Koldus és királyfi” (eredeti címe: The Prince and the Pauper)
  • 2002 Roger Young: „Dracula”
  • 2006 Mikael Salomon: „The Company”
  • 2007 Tarr Béla: „A londoni férfi”
  • 2007 Nemes Jeles László: „Türelem”
  • 2008 Győrik Mihály: "A rettegés völgye"
  • 2008 Tom Hooper: „John Adams”
  • 2009 Nemes Jeles László: „The Counterpart”
  • 2009 Kenyeres Bálint: „A repülés története”(eredeti címe: History of Aviation)
  • 2010 Nemes Jeles László-Várkonyi Tímea: „Az úr elköszönt”
  • 2010 Tarr Béla: „A torinói ló”

Színpadi díszletek [szerkesztés]

  • a Najmányi László vezetésével működő Kovács István Stúdió tagjaként Halász Péter lakásszínháza előadásainak díszlettervezője
  • 1975 Christopher Marlowe: „Faust” (Ódry Színpad, Varsányi Anikó rendezése)
  • 1977 Georges Feydeau: „Zsákbamacska” (Győri Kisfaludy Színház, Szikora János rendezése)
  • 1978 Tadeusz Różewicz: „Az éhezőművész elmegy” (Ódry Színpad, Szikora János rendezése)
  • 1979 Franz Kafka: „A per” (Pécsi Nemzeti Színház, Szikora János rendezése)
  • 1979 Ábrahám Pál: „Viktória” (Pécsi Nemzeti Színház, Sík Ferenc rendezése)
  • 1980 Henrik Ibsen: „A sellő” (Pécsi Nemzeti Színház, Szikora János rendezése)
  • 1980 Stanisław Ignacy Witkiewicz: „Vízityúk” (Miskolci Nemzeti Színház, Fodor Tamás rendezése)
  • 1980 Nádas Péter: „Takarítás” (Győri Kisfaludy Színház, Szikora János rendezése)
  • 1980 Stein–Kovács: „A szabin nők elrablása” (Pécsi Nemzeti Színház, Ács János rendezése)
  • 1981 Jean Genet: „Paravánok” (Győri Kisfaludy Színház, Szikora János rendezése[4])
  • 1981 Carlo Goldoni: „Nyári kalandozások” (Győri Kisfaludy Színház Kamaraszínháza, Szikora János rendezése)
  • 1981 Bernard Pomerance: „Elefántember” (Pesti Színház, Kapás Dezső rendezése)
  • 1981 Bohumil Hrabal: „Bambini di Praga” (Győri Kisfaludy Színház, Szikora János rendezése[5])
  • 1982 Thomas Bernhard: „Pisztrángötös” (Pesti Színház, Szikora János rendezése, Bachman Gáborral)
  • 1982 Fodor Antal–Presser Gábor–Johann Sebastian Bach: „Próba” (Erkel Színház, Fodor Antal rendezése, Bachman Gáborral)
  • 1984 Peter Schaffer: „Gyilkos” (Pesti Vigadó, Dobray György rendezése, Bachman Gáborral)
  • 1984 Hobo Blues Band: „Vadászat” (Budapest Sportcsarnok, Bachman Gáborral)
  • 1985 Jeles András: „Drámai események” (Dobozy Imre „Szélvihar” című darabjából, Monteverdi Birkózókör, Budapest, Jeles András rendezése[6])
  • 1989 Franz Kafka: „A kastély” (Szolnoki Szigligeti Színház, Fodor Tamás rendezése)
  • 1989 Eörsi István: „Az utolsó szó jogán” (Játékszín, Babarczy László rendezése)
  • 1990 Kárpáti Péter: „Az út végén a folyó” (Pesti Színház, Szikora János rendezése)
  • 1992 Hobo Jim Morrison-estje a Merlin Színházban (Szikora János rendezése)
  • 1993 Bódy Gábor–Valerij Jakovlevics Brjuszov: „Tüzes angyal” (Pécsi Nemzeti Színház, Szikora János rendezése)
  • 1994 Hobo: „I love you Budapest” (Radnóti Színház, Valló Péter rendezése)
  • 1995 Kacsóh-Heltai-Bakonyi: JÁNOS VITÉZ (Miskolci Szabadtéri Színház, Tasnádi Márton rendezése)
  • 1995 Parti Nagy Lajos: „A test angyala” (Merlin Színház, Tasnádi Márton rendezése)
  • 1995 Neil Simon: „Hotel Plaza” (Játékszín, Szirtes Tamás rendezése)
  • 1996 Edward Albee: „Kényes egyensúly” (Játékszín, Tordy Géza rendezése)
  • 1996 Eugène Ionesco: „Székek” (Thália Stúdió és Szolnoki Szigligeti Színház, Fodor Tamás rendezése)
  • 1997 Ingmar Bergman–Stephen Sondheim: „Egy kis éji zene” (Madách Színház, Szirtes Tamás rendezése)
  • 1997 Samuel Beckett: „Végjáték” (Komédium Színpad, Darvas Iván és Jordán Tamás rendezése)
  • 1998 Neil Simon: „A Napsugár-fiúk” (Játékszín, Balázsovits Lajos rendezése)
  • 2001 Halász Péter: „Slicc” (Városi Színház, Halász Péter rendezése)
  • 2002 Kapecz Zsuzsa–Pataki Éva–Selmeczi György: „Vedd könnyen, szivi!” (Új Színház, Selmeczi György rendezése)

Grafikai munkák [szerkesztés]

Az AB Független Kiadó szamizdatkönyveinek borítói

Könyvei [szerkesztés]

  • 2000 Földalatti vonalak (Demszky Gáborral és Sasvári Edittel, Jelenkor Kiadó, Pécs)
  • 2000 Radikális eklektika. Kölcsönzött evidenciák (Jelenkor Kiadó, Pécs)
  • 2002 Happiness, City, Space („Boldogság, város, tér”, Birkhausen, Berlin)
  • 2005 Réteges építészet" (Terc Kiadó, Budapest)
  • 2008 Dekonstrukciós folyamatok Kelet-Európában" (in: Instant Cities- Herbert Wright, BlackDog Publishing, London)

Kitüntetései [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ Lavina: tucatnyi alapító tag lépett ki a törpepártból
  2. ↑ Egy évvel később a szintén bécsi Tatgalerie-ben is kiállították.
  3. ↑ Ugyanezt a kiállítást 2005-ben megrendezték a berlini Collegium Hungaricumban és a New York-i Hebrew Union College Museumban is.
  4. ↑ Az előadást a bemutató előtt betiltották.
  5. ↑ Bachman Gáborral, Erdély Miklóssal, Haraszthy Istvánnal, Pauer Gyulával, Szegő Györggyel, Vajer Tamás, Nagy Bálinttal.
  6. ↑ Bachman Gáborral és Nagy Bálinttal.
  7. ↑ Húszéves a Köztársaság-díj Göncznek, Fergének, Kornainak és másoknak - Népszabadság Online

Források [szerkesztés]

Irodalom [szerkesztés]

  • Duncan Shiels: A Rajk fivérek, Vince Kiadó, 2007.
  • szerk:Eichwede-Dalos: Szamizdat, Európai Kulturális Alapítvány-Stencil Alapítvány., 2004. (kiállítási katalógus)
  • Duplan-Giret: La vie en rouge Seuil, Paris 1994.
  • Csizmadia Ervin: A magyar demokratikus ellenzék, T-Twins Könyvkiadó Kft., 1995. (Interjúk, dokumentumok)
  • Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után, Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009. (Interjú, p.116–124.)
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rajk_László_(építész)&oldid=13171552”