Hellebronth Vilmos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hellebronth Vilmos
Született
1895. február 24.
Kassa,
Elhunyt
1971. május 20. (76 évesen)
Budapest,
Nemzetisége Flag of Hungary.svg magyar
Fegyvernem tüzér
Szolgálati ideje 1915–1945
Rendfokozata altábornagy
Csatái Első világháború, Második világháború
Civilben műszaki mérnök, fordító

Hellebronth Vilmos (Kassa, 1895. február 24. – Budapest, 1971. május 20.) katona a második világháborúban, politikus, miniszter a Szálasi-kormányban.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ludovika Akadémia elvégzése után az első világháborúban tüzérfőhadnagy, majd a tüzérségi felügyelőség tisztje. A Műegyetemen mérnöki oklevelet szerzett. Vezérkari alezredes lett, majd a Honvédelmi Minisztériumban a fegyverzeti anyagellátás osztályvezetője (1938–40); vezérkari ezredes (1939), a légierő V. (anyagi és elvi ügyek) csoportfőnöke (1941–44), a repülőipari kormánybiztosság vezetője (1941), végül vezérőrnagy (1942) lett. Keleti frontszolgálatát követően a nyilas puccs (1944. okt. 15.) után a háborús termelés folyamatos vezetésével megbízott tárcanélküli miniszter (1944. okt. 16. – 1945. márc.), majd altábornagy (1944) lett. Államközi megállapodást kötött a németekkel a hadianyaggyárak kitelepítésére; Németországba telepítette a bombázások után megmaradt Duna Repülőgépgyárat és a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) repülőgép osztályát. Amerikai fogságba esett, hazahozták; mint háborús bűnöst a Népbíróság elsőfokon életfogytiglanra, másodfokon golyó általi halálra ítélte. Köztársasági elnöki kegyelem folytán 1946. október 21-én életfogytiglani börtönt kapott. 1963-ban helyezték szabadlábra. Haláláig fordítóként dolgozott. A Farkasréti temetőben lelt örök nyugalomra.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]