Vajdasági magyarok

Vajdasági magyarok

Doroszlói népviselet

Teljes lélekszám

251 136 (2011)

Régiók

A magyarság aránya a Vajdaságban településenként (2002)

Lélekszám régiónként

Régió Fő Dél-bácskai körzet 47 850 Dél-bánsági körzet 13 194 Észak-bácskai körzet 76 262 Észak-bánsági körzet 68 915 Közép-bánsági körzet 23 550 Nyugat-bácskai körzet 17 576 Szerémségi körzet 3789

Nyelvek

magyar, szerb, horvát

Vallások

katolikus, református

Vajdasági magyarok (szerbül Војвођански Мађари / Vojvođanski Mađari) alatt a szerbiai Vajdaság Autonóm Tartományban élő magyar nemzetiségű emberek csoportját értjük. Lélekszámuk jelenleg még megközelíti a 300 000-et, de folyamatosan csökken. Fő szellemi és kulturális központjuk korábban Újvidék volt, az 1990-es évektől kezdve azonban ezt a szerepet egyre inkább Szabadka vette át, habár sok intézmény székhelye továbbra is Újvidék maradt (pl. Magyar Szó).

Demográfia

Rúzsa Magdolna énekesnő a Vajdaságból származik

Többségük a magyar-szerb határ mentén, Észak-Bácskában és Észak-Bánságban él tömbben, kisebb részük ettől délebbre szórványban. Létszámuk fokozatosan csökken, a leginkább veszélyeztetettek a déli régiók magyarjai, főleg a Szerémségi körzetben.

Abszolút magyar többségű községek Magyarkanizsa (86,52%), Zenta (80,52%), Ada (76,64%), Topolya (58,94%), Kishegyes (55,92%) és Csóka (51,56%). Relatív magyar többségű községek Óbecse (48,83%) és Szabadka (38,47%).

Bácskának az 1910-es népszámlálás idején 704 563 lakosa volt, ebből 43,2% magyar (310 490 fő), 22,5%-a német és csupán 28,1%-a délszláv. A magyarok száma 1910–1921 között 303 171 főről 260 998 főre csökkent, mára ez a szám 236 206.

Történetük

Néhány nemzetiség lélekszámának alakulása a Vajdaságban

Vajdasági magyarok
	Nem található szabad kép.(?)
	Magyarok száma az egyes vajdasági községekben (2002)
	Nemzetiségek aránya az egyes vajdasági településeken (1941 és 2002)

A vajdasági magyarok elődei a Magyar Királyság Bács-Bodrog, Torontál és Szerém vármegyéinek lakosai voltak.

A trianoni békeszerződéssel a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, illetőleg a későbbi Jugoszlávia fennhatósága alá kerültek.

A második világháború alatt a rövid magyar uralom után a szerb szabadcsapatok nagyarányú vérengzést vittek végbe közöttük (kb. 40 000 halott), illetve sok vajdasági magyar menekült 1944-45 folyamán Magyarországra.

Az 1990-es évek elején dúló délszláv háborúk is sokukat késztették az anyaországba történő áttelepülésre.

Politikájuk

Legfőbb politikai párt a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). A vajdasági magyarok érdekképviseleti szervei a kulturális és területi autonómia kivívásáért küzdenek. A 2009-es szerbiai nemzeti tanácsokról szóló törvény kulturális autonómiát adott, 2010-ben a magyarok megválasztották a Magyar Nemzeti Tanácsot, amely átvette számos magyar kulturális intézmény tulajdonosi jogait.

Vajdasági magyar politikai pártok

• Magyar Egység Pártja (MEP, elnöke Szmieskó Zoltán)
• Magyar Polgári Szövetség (MPSZ, elnöke Rácz Szabó László)
• Magyar Remény Mozgalom (MRM, elnöke László Bálint)
• Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP, elnöke Ágoston András)
• Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ, elnöke Pásztor István)
• Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK, elnöke Csonka Áron)

Legnagyobb magyar lakosságú települések

	Név	Magyarok száma	Összlakosság	Arány
1.	Szabadka	34 983	99 981	34,99%
2.	Zenta	15 860	20 302	78,12%
3.	Óbecse	11 725	25 774	45,49%
4.	Nagybecskerek	11 605	79 773	14,55%
5.	Újvidék	11 538	191 405	6,03%
6.	Topolya	9582	16 171	59,25%
7.	Magyarkanizsa	8825	10 200	86,52%
8.	Ada	8744	10 547	82,91%
9.	Temerin	8187	19 216	42,61%
10.	Csantavér	6632	7178	92,39%

Lásd még

• Horvátországi magyarok
• Szlovéniai magyarok
• Bánsági svábok
• Bunyevácok

Külső hivatkozások

• 2006-os jelentés a vajdasági magyarok helyzetéről – Határon Túli Magyarok Hivatala
• Bozóki Antal: A vajdasági magyarok helyzete 2008 végén PDF
• A vajdasági magyarok enciklopédiája
• Papp Richárd: Vallás és etnicitás a vajdasági magyarok körében PDF (Debreceni Egyetem, 2005)