Hetés (néprajz)
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Hetés Magyarország délnyugati részén és a szlovéniai Muravidéken elterülő magyar néprajzi tájegység, amely földrajzilag a Kerka-vidék és a Mura-vidék találkozásánál terül el. A néprajzi tájegység központja a Szlovéniában található Lendva.
Tágabb, földrajzi értelemben gyakran a magyarországi Kerka-vidék egész területét Hetésnek nevezik. (Lásd: Kerka-vidék!)
Nevének eredete, jelentése[szerkesztés]
Hagyományosan Hetésnek a történelmi Zala vármegye azon hét települését nevezték („Hetes” → Hetés), amelyek neve házá-ra végződik; ezek a ma is létező Bödeháza, Gáborjánháza, Göntérháza és Szijártóháza, valamint a ma már nem létező Gálháza, Pálháza és Nyakasháza. Később a Hetés fogalmába a Lendva központú, néprajzilag hasonló területet egészét beleértették.
A 20. századtól a földrajzi jellemzők hasonlósága miatt már a Kerka-folyó és a Lendva-patak közötti egész dombvidéket Hetésnek nevezték, így az elnevezés ma gyakran a Kerka-vidék szinonimájaként is használatos.
Története[szerkesztés]
A tájegység központja 1920-ig Lendva (Alsólendva) volt. A korábban egységes területet a trianoni békeszerződés kettévágta, és jelentős része, vele Lendva, a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz (ma Szlovénia) került. A Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került hat település a következő: Bánuta, Göntérháza, Kámaháza, Lendvahidvég, Radamos, Zsitkóc. 1921-ben ezen településeken összesen 1848 fő lakott.
1941 áprilisában az elcsatolt falvak visszakerültek Magyarországhoz, melyek egészen 1945-ig országunkhoz tartoztak. A közigazgatási átalakítás, a szigorú határőrizet és a mezőgazdasági javak beszolgáltatásának kényszere elősegítette e vidék lemaradását és megindította lakosságának fokozatos csökkenését.[1]
Néprajz[szerkesztés]
A terület néprajzában, kultúrájában hasonlít a néprajzi értelemben vett Göcsejhez, amelyhez a szomszédos Kerka-vidék települései tartoznak.
Gasztronómiai értékei[szerkesztés]
A Hetés egyik hagyományos helyi édessége a fumu, amely egy díszített küllemű kalácsféle. E kalács már a 15-16. században is ismert helyi eledel volt, melyet előszeretettel készítettek és fogyasztottak. E kalácsok díszítése főleg emberi alakokat ábrázol.[2]
Földrajza[szerkesztés]
Földrajzilag Zala vármegye délnyugati részén, a szlovén határ mellett fekszik, a Göcsej tájegység tőszomszédságában. Domborzata sík, helyenként kisebb 15-20 méteres kiemelkedésekkel. Északkeleti és délkeleti részeit dombok határolják. Központja a trianoni békeszerződésig Dobronak volt. A Hetés területének pontos meghatározása az idők során folyamatosan változott. Bellosics Bálint néprajzkutató 7 falut sorolt ide, míg Gönczi Ferenc néprajzkutató a Kerka és a Lendva közt fekvő 17 települést sorolja ide. A szokások, hagyományok területi elterjedése miatt bővült ki a korábbi szűkebben vett Hetés területi meghatározása. A legszéleskörűbb elképzelés szerint a Hetés hét -háza végződésű falut ölel fel, melyek a következők: Bödeháza, Gáborjánháza, Gálháza, Göntérháza, Nyakasháza, Pálháza és Szijártóháza. Napjainkban Zalaszombatfa is a Hetéshez tartozik. Gálházát és Pálházát a török korban pusztították el a törökök. Nyakasháza napjainkban állandó lakos nélküli dűlő, mely 1913-ban még 43 fős település volt és ekkoriban Nyakasházapusztának hívták.[1]
Települései[szerkesztés]
A szűkebb értelemben vett Hetéshez a következő magyarországi településeket szokás sorolni: Bödeháza, Gáborjánháza, Szijártóháza, Zalaszombatfa.
A határ túloldalán a tájegység részét képezi Göntérháza, Kámaháza, Radamos, Zsitkóc, Hídvég és Bánuta.
A Mesés Hetés elnevezésű turistautat 2013-ban alakították ki. Ez a Hetést alkotó 10 települést köti össze. A program 2015-ben elnyerte a Földművelésügyi Minisztérium tájdíját, majd az Európa Tanács 2015. évi Táj Díját is. A program részeként hozták létre Bödeháza és Zsitkóc közt a határon fekvő Barátság parkot.[3]
Gazdasága[szerkesztés]
Bödeháza, Gáborjánháza, Szijártóháza, valamint Zalaszombatfa a Lenti Szabadság Vadásztársasághoz tartozik a vadászati jogok terén.[4]
A tájegység az irodalomban[szerkesztés]
- Érintőlegesen szerepel a tájegység Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötetben (a 28. fejezetben).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Hetés történetének áttekintése. hetesifalvak.hu. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
- ↑ Nem könnyű a magyar vidékbe életet lehelni. origo.hu. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
- ↑ Hetés kapta idén az Európa Tanács Táj Díját. naturparkok.hu. [2017. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 4.)
- ↑ Vadászterületi használati díjak kifizetése. hetesifalvak.hu. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 1.)