Bencze László (festő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bencze László
Született 1907. január 28.
Székesfehérvár
Elhunyt 1992. február 14. (85 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása festőművész,
grafikus,
főiskolai tanár

Bencze László (Székesfehérvár, 1907. január 28.Budapest, 1992. február 14.) Kossuth-díjas festőművész, grafikus.

Asszonyok, anyák
(sgraffito)

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ipar- és képzőművészeti tanulmányokat 1925-28-ig az Iparművészeti Iskolában, 1928-30 között a Képzőművészeti Főiskolán folytatott, itt Benkhard Ágost volt a mestere. 1930-ban megszakította tanulmányait és Dudaron telepedett le, ott rajzolt és festett 1934-ig, utána felváltva Szadán, Dudaron és Budapesten alkotott 1939-ig. Az 1930-as években tanulmányutakat tett európai országokba (Olaszország, Hollandia). 1939-45 között a füleki Iparművek Rt. gyárában működött, mint fajátéktervező és üzemvezető. 1945-től Budapesten élt, 1948 és 1957 között a Képzőművészeti Főiskolán tanított, 1967-től felváltva alkotott Budapesten és Csopakon.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tájképeket, városképeket, figurális műveket alkotott. Előszeretettel ábrázolta a periférián élő magányos embereket, s a magányosságból kitörni vágyó egyéniségeket, töprengő nőalakokat és önarcképeket. A falusi szegénység ábrázolása mellett a második világháború alatt készült rajzai a háború és a gyár témakörét ölelték fel.

A háború után monumentális méretű sötét tónusú képeket festett, a szocreál korszakban (1949-1956) monumentális méretű, optimizmust sugárzó arcképeket, zsánerképeket alkotott. 1952-ben Gondolj Koreára c. tollrajzsorozatáért Kossuth-díj kitüntetésben részesült. Tollrajzsorozatának reprodukciói nyomtatásban is kiadásra kerültek.[1] Igen foglalkoztatott festő lett, megrendeléseket kapott köztéri munkákra is, sgraffitokkal, pannókkal, mozaikos ábrákkal díszítette a középületeket, a tömblakásokat, Csopakon az iskolát is.

A Fényes Adolf Teremben rendezték meg gyűjteményes kiállításait (1949, 1952, 1953), az Ernst Múzeumban bemutatták monumentális munkáinak terveit 1960-ban, grafikáiból a Dürer Teremben rendeztek kiállítást 1964-ben. Alkotói periodusának utolsó évtizedeiben a geometriai képábrázolás és a dekoratív síkábrázolás foglalkoztatta.

Festményeit és grafikáit a budapesti Magyar Nemzeti Galéria, a szolnoki Damjanich János Múzeum és a székesfehérvári Szent István Király Múzeum őrzi.

Kiállításai (válogatás)[2][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéni kiállítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1938 • Szűcs Pál műterme
  • 1945 • a Magyar Kommunista Párt V. ker. székháza, Budapest
  • 1946 • a Magyar Képzőművészek Szabadszervezete Kiállítóhelyisége
  • 1948 • Fővárosi Népművelési Központ, Budapest
  • 1951 • Fényes Adolf Terem, Budapest Makrisz Agamemnonnal
  • 1956 • Derkovits Terem, Budapest • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
  • 1960 • Ernst Múzeum, Budapest
  • 1964 • Dürer Terem, Budapest • Cifra Palota, Kecskemét
  • 1967 • Egry Terem, Nagykanizsa
  • 1968 • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
  • 1976 • Művelődési Ház, Kölesd
  • 1977 • Helikon Galéria, Budapest
  • 1979 • Műcsarnok, Budapest (kat.)
  • 1985 • Városi Könyvtár (kat.), Győr • Művelődési Ház, Dudar • Gulácsy Galéria (Papp Oszkárral és Kántor Andorral)
  • 1991 • Gulácsy Galéria Szabó Ivánnal.

Csoportos kiállítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1933 • Ernst Múzeum, Budapest
  • 1948 • Kilencven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1952 • Arckép kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
  • 1955-től • Magyar Képzőművészeti kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc
  • 1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
  • 1969 • Magyar művészet 1945-1969, Műcsarnok, Budapest
  • 1977 • Festészet '77, Műcsarnok, Budapest
  • 1981 • Az ötvenes évek. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár.

Köztéri művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szüret (secco, 1956, Budapest, XXII. ker., Nagytétényi út 64., a Budafoki Pincészet mintaterme)
  • Asszonyok, anyák (sgraffito, 1958, Budapest, IV. ker., régi nevén Papp J. téri (ma Szent László tér) lakótelep)
  • Figurális kompozíció (sgraffito, 1964, Karcag, Vöröshadsereg úti lakóház)
  • Szerelmespár - Dudari lakodalmas - Család (pannó, 1981, Dudar, Házasságkötő Terem)
  • Olvasó parasztok (1984, mozaik, Dudar, Művelődési Ház).

Kiállításairól megjelent katalógusokból[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bencze László kiállítása : [Székesfehérvár, István Király Múzeum, 1968. máj. 5- jún. 2.] / [rend. és a katalógust bev. Kovács Péter] Székesfehérvár : István Király Múzeum, 1968. [7] fol. (Exposition de László Bencze István Király Múzeum közleményei 58.)
  • Bencze László festőművész kiállítása : [Budapest], Műcsarnok, 1979. [április 20-május 13.] [kiáll. anyagát vál. Barcsay Jenő, Berényi Ferenc et al. ; kiáll. rend. Herczeg Ibolya ; kat. terv. ifj. Bencze László ; fotó: Szepsy-Szűcs Levente, Inkey Tibor] Budapest : Révai Ny., [1979] 12 lev. ill. ISBN 963-01-1769-X

Írásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetelméleti írásait, kritikáit megjelentette különböző napilapokban és szakfolyóiratokban. Kötete: Frans Hals. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1963. 34 p. és 27 táblával illusztrált. (A művészet kiskönyvtára 40.)

Diafilmje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bolondfalva [diafilm] / rajz Bencze László ; összeállította Rónai Éva. Budapest : MDV, [1980]. 1 diatekercs (30 normál kocka) : színes ; 35mm

Díjak, elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gondolj Koreára / Bencze László. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1952. 16 p.
  2. Lista az artportal.hu forrásokban i.m. nyomán.