Brodarics István
| Brodarics István (Stephanus Brodericus) | |
| Született | Szerémség 1480 körül |
| Elhunyt | Vác 1539. november 7. |
| Foglalkozása | püspök |
Brodarics István vagy humanista nevén: Stephanus Brodericus, horvátul Stjepan Brodarić, (Polyána, Szerémség, 1480 körül – Vác, 1539. november 7.[1]) váci és pécsi püspök és II. Lajos király kancellárja, a mohácsi csata történetének krónikása.
Nevét többnyire Brodericusnak, néha Brodarithnak írta.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Középnemesi családban született.[1] A Padovai Egyetemen tanult[1], majd 1536-ban beiratkozott még a Bolognai Egyetemre is.[2] Itáliából hazatérve zágrábi kanonok.[1] 1506-ban Esztergomban dolgozott Bakócz Tamás mellett.[1] 1512-ben Szatmári György, nagyváradi püspöknek korlátnoki titkárja volt. 1517-ben címerbővítő oklevelet kapott.[1]
1522-től pécsi prépost.[1] Ebben a tisztségében többször járt követségben I. Zsigmond lengyel királynál, 1525-ben pedig Rómában VII. Kelemen pápánál, akitől pénzbeli segedelmet kért a török ellen. Ezen utazásából 1525. szeptember 13-án Budára érkezett, 1526. március 11-én a király az ország kancellárjává nevezte ki. Ezen minőségben követte II. Lajost a mohácsi táborba. Brodarics megmenekült a mohácsi vészből és egy ideig Ferdinánd király pártján állt. Miután Szapolyai János ellen megkezdődött a háború, nem akarván abban részt venni, Lengyelországba ment, és a krakkói püspöknél, Tomicky Péternél tartózkodott.
Hogy mikor került onnan vissza, az bizonytalan; de 1535-ben Frangepán Ferenccel és Werbőczy Istvánnal együtt ő alkudozott Bécsben János király (Szapolyai János) részére fegyverszünetért. 1536 márciusában pécsi, 1537-ben váci püspök lett. Részt vett a váradi béke megkötését megelőző tárgyalásokon. 1539-ben Werbőczyvel Lengyelországban járt, hogy megkérje János király számára Zsigmond király leányát, Izabellát, akit aztán Perényi Péter és homonnai Drugeth István társaságában Budára és Székesfehérvárra elkísért. 1539. november 7-én halt meg Vácott.
Művei [szerkesztés]
- Leírta I. Zsigmond lengyel király számára a mohácsi csatát, mely művét legelőször Pyrser Mátyás adta ki Krakkóban 1527-ben: De conflictu Hungarorum cum Turcis ad Mohacz verissima historia címmel; azután Zsámboki János (Sambucus) Bonfini Decasaihoz adott toldalékába bevette (Basiliae, 1568.; ennél jobb az 1581. frankfurti kiadás) és külön is megjelent ezen cím alatt: Stephani Broderici narratio de praelio quo ad Mohatzium anno 1526 Ludovicus Hungariae rex periit. Cum commentario Joh. Casp. Khunii. Argentorati, 1688. (Magyarra fordította Letenyei János. Buda, 1795.)
- Tomicius Péter krakkói püspökkel folytatott levelezése, amely a korabeli történelmet mutatja be, a varsói országos könyvtárban van.
- Ábel Jenő (Adalékok 30 l.) egy levelét közli 1512-ből, melyben Janus Pannonius kódexéről tesz említést.
Lásd még [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c d e f g Pécs Lexikon I. (A–M). főszerkesztő Romváry Ferenc, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010, Pécs. 122. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ Veress Endre 1941: Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyvei és iratai. Budapest, 89; Szlavikovszky Beáta 2007: Magyarországi diákok itáliai egyetemeken I. 1526-1918. Budapest, 35 No. 7.
Irodalom [szerkesztés]
- Brodarics István: Igaz történet a magyarok és szulejmán török császár mohácsi ütközetéről (De conflictu hungarorum cum Solymano turcarum imperatore ad Mohach historia verissima – Kulcsár Péter fordítása)
- Kasza Péter: Brodarics István tevékenysége irodalomtörténeti megközelítésben (Phd értekezés)
Forrás [szerkesztés]
- Reisz T. Csaba 2011: A Brodarics-levél : a Magyar Országos Levéltár 2010. évi új szerzeményéről. Turul 84/1, 1-2.
- Pálffy Géza 2011: Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után. Turul 84/1, 3-6.
- Kasza Péter 2011: Brodarics István szerémi püspök búcsúlevele I. Ferdinánd királyhoz Szapolyai János királyhoz való csatlakozásáról. Turul 84/1, 7-20.
- Oborni Teréz 2011: Szapolyai (I.) János király diplomatája, Brodarics István. Turul 84/1, 21-27.
- Laczlavik György 2011: Brodarics István címereslevele. Turul 84/1, 28-30.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891. Online hozzáférés
