Rákosi Viktor
| Rákosi Viktor | |
|
|
|
| Született | 1860. szeptember 20. |
| Elhunyt | 1923. szeptember 15. (62 évesen) |
| Párt | Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt (kb.1896-1909) „Justh-párt” (1909-1913) Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt (1913-1918) |
| Választókerület | Hajdúnánás (1901-1918) |
|
|
|
| Foglalkozás | író, újságíró, humorista, sportvezető |
Rákosi Viktor, született Kremsner, írói nevén Sipulusz (Ukk, 1860. szeptember 20. – Budapest, 1923. szeptember 15.) író, újságíró, humorista, országgyűlési képviselő, sportvezető. Rákosi Szidi és Rákosi Jenő testvére.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Rákosi Viktor 1860. szeptember 20-án született a Zala megyei Ukkon, nagybirtokos család gyermekeként, szülei Kremsner János (aki családi nevét 1867-ben gyermekeivel együtt változtatta Rákosira) és Vogel Anna 1862-ben tönkrementek a mezőgazdasági válság következtében.[1] Ezután Erdélyben, Gyergyóditróban nevelkedett bátyjánál Rákosi Bélánál, aki orvos volt, majd 1871-től[1] Pesten tanult a piaristáknál. Újságíróként előbb a Nemzeti Hírlap, majd a Pesti Hírlap hasábjain jelentek meg írásai, 1881-től pedig bátyja, Rákosi Jenő lapjánál, a Budapesti Hírlapnál lett belső munkatárs. 1894-től a Kakas Márton című lap szerkesztője. 1891-től tagja a Petőfi Társaságnak, majd 1887-től a Kisfaludy Társaságnak.[1]
Az 1896-os választásokon indult először a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt színeiben, de akkor nem jutott be a törvényhozásba. A következő, 1901-es választásokon azonban már igen. Eredményét az 1905-ös és az 1906-os választásokon is meg tudta ismételni. Pártján belül csatlakozott a Just Gyula-féle csoporthoz, majd mikor Just és köre kiléptek és saját pártot alapítottak 1909-ben, Rákosi is tagja lett a „Justh-pártnak”. Az 1910-es választásokon már e párt jelöltjeként nyert újfent parlamenti mandátumot. Minden alkalommal a hajdúnánási kerületben indult.
1902-ben egy rövid ideig a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke is volt.[2] 1911-től 1923-ban bekövetkezett haláláig súlyos betegségben (paralizis) szenvedett.[3] Elnémult harangok című regényéből Garas Márton és Balogh Béla rendezésében 1916-ban és 1922-ben film is készült.[4]
Művei [szerkesztés]
- Verőfény Elbeszélések, rajzok, Budapest, 1886
- A bujtogatók, regény, Budapest, 1886 A regény szövege a Magyar Elektronikus Könyvtárban
- Sipulusz tárczái, Budapest, 1891
- Egy falusi Hamlet, regény. Budapest, 1891
- Rejtett fészkek, elbeszélések, Budapest, 1892
- Fohász Kossuth Lajos 100-ik születésnapjára 1902. szept. 19-re az orsz. független és 48-as párt megbízásából, Budapest
- Téli rege, regény, Budapest, 1893
- Zuboly, Gyalu és társai, Budapest, 1894
- Barnabás rabsága és egyéb elbeszélések, Budapest, 1896
- Humoreszkek, Budapest, 1897
- Polgárháború, Budapest 1897
- Aranylakodalom Látványos színmű nyolcz képben, énekkel és tánczczal, Budapest, 1898
- Ujabb humoreszkek, Budapest, 1897 és 1899
- Korhadt fakeresztek. Képek a magyar szabadságharcból, Budapest, 1899, Ifjúsági kiadás - Budapest, 1904 A novellák szövege a Magyar Elektronikus Könyvtárban
- Hős fiúk Regényes történet a szabadságharczból A magyar ifjúság számára, Budapest, 1900
- Tartalékos férj, eredeti bohózat 3 felvonásban, Budapest, 1901
- A sasok, vígjáték 3 felvonásban, Budapest, 1901
- A brezováczi hős, eredeti bohózat 3 felvonásban, Budapest, 1902
- Egy tutaj története Az ifjúság számára, Budapest, 1904
- Elnémult harangok, regény, Budapest, Révai Testvérek, 1903 A regény szövege a Magyar Elektronikus Könyvtárban Legeza Ilona könyvismertetője
- Kiárendált urak, regény, Budapest, 1908[5]
- A buzsáki királyság, regény, Budapest, 1909
- A párisi gyujtogatók. A kommün története/Regényes korrajz, regény, Budapest, Franklin Társulat, 1911
- Magyar Iliász, regény, Budapest, Révai Testvérek, 1922
- Boldog idők, boldog emberek, regény, Budapest, Légrády, 1923
Források [szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906. Online hozzáférés
- Rákosi Viktor, Magyar életrajzi lexikon 1000–1990. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 14.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés
- A magyar irodalom története
- Viktor Rákosi. imdb.com. (Hozzáférés: 2009. szeptember 14.)
- Szerzői adatlapja a Molyon
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Életrajza az 1910-1918-as országgyűlés almanachjában
- A magyar irodalom arcképcsarnoka
- Schöpflin Aladár: Rákosi Viktor, Nyugat · / · 1922 · / · 1922. 17-18. szám
- Ignotus: Rákosi Viktor NYUGAT / 1923. 19. szám
- Humorlexikon Szerkesztő: Kaposy Miklós (Tarsoly Kiadó - 2001; ISBN 963-86162-3-7 )
- Sírja a Farkasréti temetőben
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906. Online hozzáférés
- ↑ Hornyák Lajos: A labdarúgás játékszabályai (Labdarúgó játékvezetők kézikönyve) - HOT-FIVE Kft. 2002 ISBN 963-202-807-4
- ↑ Lásd: A magyar irodalom története
- ↑ Lásd: IMDB
- ↑ Lásd: www.huszadikszazad.hu
- Magyar írók
- Magyar újságírók
- Magyar humoristák
- 48-as Függetlenségi Párt-tagok
- Justh-párt tagok
- Országgyűlési képviselők (48-as Függetlenségi Párt)
- Országgyűlési képviselők (Justh-párt)
- Országgyűlési képviselők (1901–1905)
- Országgyűlési képviselők (1905–1906)
- Országgyűlési képviselők (1906–1910)
- Országgyűlési képviselők (1910–1918)
- Sporttisztviselők
- A Magyar Labdarúgó-szövetség elnökei
- Nevet változtatott személyek
- 1860-ban született személyek
- 1923-ban elhunyt személyek

