Rákosi Viktor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rákosi Viktor
Rákosi Viktor.jpg
Portréja a Szövetkezett Balpárt arcképcsarnokában

Született 1860. szeptember 20.
Ukk
Elhunyt 1923. szeptember 15. (62 évesen)
Budapest
Párt Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
(kb.1896-1909)
„Justh-párt”
(1909-1913)
Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
(1913-1918)
Választókerület Hajdúnánás
(1901-1918)

Foglalkozás író, újságíró, humorista, sportvezető

Rákosi Viktor, született Kremsner, írói nevén Sipulusz (Ukk, 1860. szeptember 20.Budapest, 1923. szeptember 15.) író, újságíró, humorista, országgyűlési képviselő, sportvezető. Rákosi Szidi és Rákosi Jenő testvére.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rákosi Viktor 1860. szeptember 20-án született a Zala megyei Ukkon, nagybirtokos család gyermekeként, szülei Kremsner János (aki családi nevét 1867-ben gyermekeivel együtt változtatta Rákosira) és Vogel Anna 1862-ben tönkrementek a mezőgazdasági válság következtében.[1] Ezután Erdélyben, Gyergyóditróban nevelkedett bátyjánál Rákosi Bélánál, aki orvos volt, majd 1871-től[1] Pesten tanult a piaristáknál. Újságíróként előbb a Nemzeti Hírlap, majd a Pesti Hírlap hasábjain jelentek meg írásai, 1881-től pedig bátyja, Rákosi Jenő lapjánál, a Budapesti Hírlapnál lett belső munkatárs. 1894-től a Kakas Márton című lap szerkesztője. 1891-től tagja a Petőfi Társaságnak, majd 1887-től a Kisfaludy Társaságnak.[1]

Az 1896-os választásokon indult először a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt színeiben, de akkor nem jutott be a törvényhozásba. A következő, 1901-es választásokon azonban már igen. Eredményét az 1905-ös és az 1906-os választásokon is meg tudta ismételni. Pártján belül csatlakozott a Just Gyula-féle csoporthoz, majd mikor Just és köre kiléptek és saját pártot alapítottak 1909-ben, Rákosi is tagja lett a „Justh-pártnak”. Az 1910-es választásokon már e párt jelöltjeként nyert újfent parlamenti mandátumot. Minden alkalommal a hajdúnánási kerületben indult.

1902-ben egy rövid ideig a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke is volt.[2] 1911-től 1923-ban bekövetkezett haláláig súlyos betegségben (paralizis) szenvedett.[3] Elnémult harangok című regényéből Garas Márton és Balogh Béla rendezésében 1916-ban és 1922-ben film is készült.[4]

Rákosi Viktor sírja Budapesten. Farkasréti temető: 49/5-1-3.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Verőfény Elbeszélések, rajzok, Budapest, 1886.
  • A bujtogatók, regény, Budapest, 1886. A regény szövege a Magyar Elektronikus Könyvtárban
  • Sipulusz tárczái, Budapest, 1891.
  • Egy falusi Hamlet, regény. Budapest, 1891.
  • Rejtett fészkek, elbeszélések, Budapest, 1892.
  • Fohász Kossuth Lajos 100-ik születésnapjára 1902. szept. 19-re az orsz. független és 48-as párt megbízásából, Budapest
  • Téli rege, regény, Budapest, 1893.
  • Zuboly, Gyalu és társai, Budapest, 1894.
  • Barnabás rabsága és egyéb elbeszélések, Budapest, 1896.
  • Humoreszkek, Budapest, 1897.
  • Polgárháború, Budapest 1897.
  • Aranylakodalom Látványos színmű nyolcz képben, énekkel és tánczczal, Budapest, 1898.
  • Ujabb humoreszkek, Budapest, 1897 és 1899.
A Korhadt fakeresztek című novelláskötet 1913-as kiadásának címoldala

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906.  Online hozzáférés
  2. Hornyák Lajos: A labdarúgás játékszabályai (Labdarúgó-játékvezetők kézikönyve) - HOT-FIVE Kft. 2002 ISBN 963-202-807-4
  3. Lásd: A magyar irodalom története
  4. Lásd: IMDB
  5. Lásd: www.huszadikszazad.hu

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákosi Viktor témájú médiaállományokat.