A Pál utcai fiúk
A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc 1907-ben megjelent ifjúsági regénye. Első közlése 1906-ban, a Tanulók Lapja című ifjúsági folyóiratban folytatásokban történt. Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb regény, az iskolákban kötelező olvasmány általános iskola ötödik osztályában. Külföldön a legismertebb magyar regény: számtalan nyelvre lefordították, sok országban (például Olaszországban, Lengyelországban és Japánban) kötelező vagy ajánlott iskolai olvasmány. A könyv máig ható nemzetközi népszerűsége arról tanúskodik, hogy olvasói szerint örök élethelyzetekről szól, bárhol, bármikor történhetett volna.
A regény főszereplői – Nemecsek Ernő, Boka, Geréb, Áts Feri – olyan karakteres emberi viselkedési mintákat mutatnak, amelyeket a név puszta említése felidéz – és a könyv olyan jól ismert, hogy ezeket a neveket gyakran használjuk is emberi jellemek tömör leírására. A szereplők nevén kívül fogalommá váltak a regényből például a „gittegylet”, az „einstand” vagy a „grund” szavak is.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Cselekménye
 |
|
Az 1889 [Megjegyzés 1] márciusában Budapesten játszódó regény a Pál utcai fiúk és a Vörösinges fiúk csapatának egymással szembeni hadakozását írja le, melyben középiskolások megvédik játszóterüket, a kis Nemecsek Ernő segítségével – aki életét áldozza a grundért –, egy másik csapattól, a „Vörösingesek”-től. A grund megvédése után nem sokkal derül csak ki, hogy a játszóteret beépítik.
[szerkesztés] Szereplők
[szerkesztés] Nemecsek Ernő – mint jelkép
A „csatát” Nemecsek Ernő – a legkisebb és leggyengébb a fiúk közt – dönti el, miután saját társai egy gittegyleti közgyűlésen igaztalanul gyávának és árulónak kiáltották ki, nevét pedig megszégyenítésül csupa kisbetűvel írták le a közgyűlési jegyzőkönyvbe. Nemecsek a hazájáért felelősséget vállaló kisember önfeláldozó hősies bátorságának jelképe, akit társai nem értettek meg, félreszorítottak és megszégyenítettek, a történet végén a grund hőseként hal meg.
[szerkesztés] Boka János
A Pál utcai fiúk elnöke a Kinizsi utcában lakott egy kis, szerény földszintes házban. Magabiztos fellépésű, határozott jellem. Mindig kiáll az igazság mellett. Képes arra, hogy felismerje a hibáit és kijavítsa azokat. A Pál utcai vezérként hamar bebizonyítja alkalmasságát a feladat elvégzésére. Nem találunk benne a felnőttekre jellemző negatív tulajdonságokat. Becsvágy, hatalomvágy még nyomokban sem fordul elő benne. A Füvészkertben történtek után nem árulta el a társainak, hogy Geréb a Vörösingesek között az elárulásukon mesterkedik.
[szerkesztés] Áts Feri
Egyike a legkarakteresebb szereplőknek. Bátor, erőteljes, következetes. A Vörösingesek vezéreként korához képest nagy érettséggel követeli meg az általa hozott döntések betartását (a Pásztorok megbüntetése a gyerekek meglopásáért). Egyedül behatol az ellenség főhadiszállására. Áts Feri több, mint egy hadvezér vagy egy utcagyerek, érettségét az is bizonyítja, mikor a háború elvesztése után félretéve az esetleges haragot, keserűséget, elmegy Nemecsek szüleihez érdeklődni a fiú állapota után.
[szerkesztés] Geréb Dezső
Árulóvá válik, elárulja a Pál utcaiakat a Vörösingeseknek, de aztán megbánja tettét, fontos információkat mond el társainak és hősiesen harcol a Pál utcaiak oldalán a végső ütközetben.
[szerkesztés] A Pásztor testvérek
A Vörösingesek tagjai. Elveszik Nemecsekéktől az üveggolyókat. Mivel Nemecsek nem adja oda a zászlót, kicsavarják a kezéből. A Pásztor fiúk einstandot adnak a golyózó Pál utcaiaknak. Később Áts Feri megfürdeti őket a tóban, amiért náluk kisebb és gyengébb gyerekeket bántottak.
[szerkesztés] Helyszínek
A grund térképe a könyvből A regényben szereplő grund – a regény szövegéből kideríthetően – a mai Pál és Mária utca sarkán volt Nemecsekék lakása pedig a Rákos utcában (ma Hőgyes Endre utca, a kerülete Ferencváros az akkoriban a környéket meghatározó alacsony, egészségtelen házak egyikében. A tó helyszínét irodalomtörténész azonosította: Az Üllői úti klinikák közül utolsó, a mai Természettudományi Múzeum felé eső tömböket csak később, a Millennium (1896) után építették meg – ezeknek az épületeknek a „telkén” lehetett az a tó, ahol a regény szereplői a a vörösingeseket kihallgatják.
[szerkesztés] Fordítások
Néhány fordítás címe:
|
|
[szerkesztés] Filmfeldolgozások
- Pál utcai fiúk – Balogh Béla filmje 1917-ben és 1924-ben,[4]
- No Greater Glory – Frank Borzage amerikai rendező 1934-es filmje,[5]
- I ragazzi della via Paal – Alberto Mondadori és Mario Monicelli 1935-ös filmje,[6]
- A Pál utcai fiúk – Fábri Zoltán 1969-es filmje,[7]
- A Pál utcai fiúk – Maurizio Zaccaro 2003-as filmje.[8]
[szerkesztés] Megjegyzések
- ↑ Fábri Zoltán filmjében ez a dátum 1903.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] További információk
- A regény teljes szövege
- Hangoskönyv változat Németh Kristóf előadásában
- A mű hangoskönyv változata Felolvasó szoftver „előadásában”
- A könyv fülszövege a MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár) oldalán: Legeza Ilona könyvismertetője;
- Összefoglaló ismertetés és rövid idézetek kritikákból a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján;
- Házi olvasmányok elemzése. Debrecen: BLACK & WHITE Kiadó (1997)
- Erdődy Edit. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (Műelemzés), Talentum Műelemzések. Akkord Kiadó (2005). ISBN 963 9429 43 0 ;
- Borbély Sándor. Az örök kiskamasz: Molnár Ferenc. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
- Fogarassy Miklós. A Pál utcai fiúk. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
- N. Kósa Judit. Az ál-Nemecsek pere. Népszabadság
- Galuska László Pál. A Pál utcai fiúk értelmezésének kérdései a magyar gyermekirodalmi kutatásban. Elektronikus Könyv és Nevelés
- A Pál utcai fiúk rovásírással
- Szobrot kaphatnak a Pál utcai fiúk? (RTLKlub.hu, 2005. december 3.)
- Pál utcai fiúk szobra a budapesti Práter utcában
- 2001-ben a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzérme sorozatot jelentetett meg, Szlávics László, ifj. tervei alapján, A magyar ifjúsági irodalom alakjai címmel. A 200 forintos címlettel készült emlékérmék egyikén Molnár Ferenc: A Pál utcai Fiúk című művének illusztrációja látható.[1]
- A „Pál utcai fiúk negyedről” a Corvin sétány városmegújító programján belül (Index.hu, 2005. október 10.)
- Pál utcai grund a Tömő utcában (Népszabadság Online, 2006. április 7.)
- Nemecsek visszatér a Józsefvárosba (Index.hu, 2006. szeptember 12. Index)
- Épülettár
- Est
- Stop
- Index
- Geocaching
- Euroastra
- Művész-világ
- Petőfi Irodalmi Múzeum
- Magyar múzsa
