Micimackó (regény)
| Micimackó | |
| Szerző | A. A. Milne |
| Eredeti cím | Winnie-the-Pooh |
| Ország | Nagy-Britannia |
| Nyelv | angol |
| Műfaj | mese |
| Következő | Micimackó kunyhója |
| Kiadás | |
| Kiadó | Methuen and Co. Ltd. |
| Kiadás dátuma | 1926 |
| Magyar kiadó | Magyar kiadás © Móra Ferenc Könyvkiadó |
| Magyar kiadás dátuma | 1991., 1994., 1995. |
| Fordító | Karinthy Frigyes |
| Illusztrátor | Ernest H. Shepard |
| Külső hivatkozások | |
| A könyv a MEK-ben |
|
A Micimackó című regényt[1] (eredeti címe: Winnie-the-Pooh) A. A. Milne írta az általa kitalált mackó, Micimackó és barátai (Róbert Gida, Malacka, Füles, Bagoly és Nyuszi) kalandjairól a Százholdas Pagony nevű erdőben. Két további szereplő, Kanga és Zsebibaba csak a könyv hetedik fejezetében mutatkoznak be[2], míg a Tigris nevű karakter csak a következő könyvben, a Micimackó kuckója mutatkozik be.
A könyvet Karinthy Frigyes fordította le magyar nyelvre.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Milne fia, Christopher Robin 1920-ban született, apja ekkor már anyagilag független, szellemes és divatos londoni drámaíró volt. Milne 1923-ban Walesben kezdett el gyermekverseken dolgozni, amelynek eredménye a "When We Were Young" című kötet lett.
A Micimackó könyv alapját a Milne által korábban megírt és kiadott, Milne és fia kalandjain alapuló rövid történetek adták. Christopher Robin 1921. augusztus 21-én kapott egy játékmackót apjától, amit Edward névre keresztelt. A kisfiú és a maci elválaszthatatlanok voltak. 5 éves korában Christopher Robin látogatást tett a londoni állatkertben, és ott annyira elbűvölte a Winnie névre keresztelt feketemedve, hogy saját mackóját is átkeresztelte. A regény többi figuráját is plüssállatok ihlették: Füles 1921-ben karácsonyi ajándék, Malacka egy szomszéd ajándéka volt, míg Kangát és Zsebibabát 1925-ben kapta Christopher Robin.
Milne rövid történeteket kezdett írni fia és játékállatai kalandjairól. Az első fejezetet ("Első fejezet, amelyben bemutatnak bennünket Micimackónak és a méheknek, mellékesen a könyv is elkezdődik") Milne a "The Wrong Sort of Bees" című rövid történetből adaptálta, amely a london Evening News karácsonyi kiadásában jelent meg 1925-ben. A rövid történetek örökségét mutatja, hogy a könyv egyes fejezetei önálló történetet alkotnak, a cselekmény nem folytatódik egyik fejezetről a másikra, csak a főszereplők jelentik a folytonosságot. Milne a rövid történeteket a Punch Magazine, St. Nicholas Magazine, Vanity Fair és más kiadványokban jelentette meg, mielőtt könyv formában is kiadta volna. A magazinok a kor leghíresebb rajzolóit kérték fel a történetek illusztrálására: J. H. Dowd, Reginald Birch, E. H. Shepard, A. H. Watson.
A Micimackót első kiadása 1926. október 14-én Nagy-Britanniában a Methuen & Co. Ltd. (London) kiadó gondozásában jelent meg. A könyv E. H. Shephard rajzaival jelent meg.
A Micimackó megjelenése után 1927-ben adta ki a "Hatévesek lettünk" (Now We Are Six) című verseskötetet, majd 1928-ban következett a folytatás, Micimackó kuckója (The House at Pooh Corner).
Fordítások [szerkesztés]
Az első kiadás óta a Micimackót a világ számos nyelvére lefordították. A magyar fordítást Karinthy Frigyes készítette, aki nemcsak lefordította, hanem jelentősen át is dolgozta a szöveget. 1935-ben jelent meg Magyarországon.
Latinra Lénárd Sándor (Alexander Lenard) fordította le, Winnie ille Pu címmel és 1958-ban jelent meg a könyv. A latin változat 1960-ban első nem-angol nyelvű könyvjént felkerült a New York Times újság bestseller-listájára, és máig ez az egyetlen latin nyelvű könyv, amelynek ez sikerült.
Az eszperantó fordítást 1972-ben készítette Ivy Kellerman Reed és Ralph A. Lewin, Winnie-La-Pu címmel[3]
Feldolgozások [szerkesztés]
Milne halála után az első hivatalos (vagyis örökösei által is jóváhagyott) folytatást David Benedictus írta Visszatérés a Százholdas Pagonyba címmel. Milne hagyatékának gondozói közel tíz évig vitatkoztak, mire meg tudtak egyezni a könyv kiadásában.[4] A könyv illusztrációit Mark Burgess készítette.
1930. január 6-án Stephen Slesinger megvásárolta a Micimackóhoz kapcsolódó megfilmesítési és kereskedelmi jogokat az Egyesült Államok és Kanada területére, összesen 1000 dollárért és jövedelme 66%-áért. 1931 novemberére ezekből a jogokból évi szinten 50 millió dollár bevétele volt.[5]
Slesinger 30 évig végezte Micimackó és a kapcsolódó karakterek marketingjét, ő készítette el az első Micimackó babát, dalt, társasjátékot, kirakót, rádióműsort, rajz és mozgófilmet[6]. 1961-ben a Walt Disney vállalat megvásárolta a jogokat Slesinger-től, hogy a karaktereket felhasználhassa.
Az amerikai Benjamin Hoff író 1982-ben adta ki a "Micimackó és a Tao" (The Tao of Pooh) című könyvet, amelyben a keleti hitrendszereket igyekszik bemutatni a nyugati olvasóknak Micimackó és a többi karakter segítségével.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Magyarul is elérhető az interneten, pl. itt.
- ↑ Hetedik fejezet, amelyben Kanga és Zsebibaba megjelennek az Erdõben, késõbb Malacka megfürdik
- ↑ (Milne), Reed and Lewin, trs., Winnie-La-Pooh, előszó: Humphrey R. Tonkin (Dutton), 1972, 2nd edition UEA, Rotterdam, 1992.
- ↑ Telegraph article
- ↑ „The Merchant of Child”, 1931. november 1., 71. oldal
- ↑ McElway, St. Claire. „The Literary Character in Business & Commerce”, 1936. október 26.
Forrás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Winnie-the-Pooh (book) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
További információk [szerkesztés]
- Micimackó a Magyar Elektronikus Könyvtárban
- "Micimackó megérkezett" – Karinthy Frigyes előszava az első magyar kiadáshoz
- Micimackó kunyhója a MEK-ben
- Micimackó elemzése fejlődés-lélektani szempontból
