Valentin Magnan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Valentin Magnan
Valentin Magnan.jpg
Született 1835. március 16.
Perpignan, francia
Elhunyt 1916. szeptember 27. (81 évesen)
Párizs,
Foglalkozása pszichiáter

Valentin Magnan teljes nevén Valentin Jacques Joseph Magnan (Perpignan, 1835. március 16.Párizs, 1916. szeptember 27.) francia pszichiáter. A 19. században meghatározó alakja volt a francia pszichiátriának. Az abszint fogyasztásához kapcsolódó vizsgálatok miatt vált közismertté. Az abszintizmust betegségként az alkoholizmustól külön írta le tanulmányaiban.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orvosnak tanult Lyonban és Párizsban. Gyakornokként tanítványa volt Jules Baillarger-nek és Jean-Pierre Falret-nek. 1866-ban szerzett doktori fokozatot Párizsban. 1867-től pályafutása végéig egy korházban Párizsban a Szent Anna Elmegyógyintézetben dolgozott. Magnan az egyik vezetője lett kora francia pszichiátriai iskolájának. Több jelentős pszichológussal az orosz Vlagyimir Mihajlovics Behtyerevvel az osztrák-román Constantin von Economóval dolgozott együtt és hatottak egymás munkásságára.[1]

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magnan nevéhez fűződik az abszintivók állapotának megkülönböztetése az abszintizmus melyet a többi alkoholistától eltérő betegségnek gondolt. Vizsgálódásai során olyan tüneteket próbált felmutatni, melyek megkülönböztették az abszintizmust az egyszerű alkoholizmustól, és ezzel próbálta bizonyítani, hogy az „abszintroham” különbözik a delirium tremens-től. A különleges tüneteket abban látta, hogy a beteg előjel nélkül is delíriumba esik, előfordulnak epilepszia-szerű rohamok, 1–2 perces vertigo,[2] valamint a delírium alatti hallucinációk erősebbek és aktívabbak.

Elméletét a fehér üröm kivonatával túladagolt állatok (tengerimalacok) rohamaival próbálta igazolni annak ellenére, hogy míg az általában 60% tujont tartalmaz, a legerősebb eddig ismert korabeli abszint mindössze 0,0048%-ot. A kutatásai eredményeként kimondta, hogy az abszintfogyasztás súlyosabb elmebajt okoz, mint más alkoholos italok rendszeres fogyasztása.[3] Részben az ő nevéhez fűződik a téves párhuzam a tujon és a THC közt is, ugyanis az üröm hatását – többek között – a hasiséhoz hasonlította.[4]

Publikált munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Étude expérimentale et clinique sur l’alcoolisme, alcool et absinthe; épilepsie absinthique, 1871
  • De l’hémi-anesthésie, de la sensibilité générale et des sens dans l’alcoolisme chronique
  • Gazette hebdomadaire de médecine et de chirurgie, 1873.
  • De l’alcoolisme, des diverses formes de délire alcoolique at de leur traitement, 1874.
  • Recherches sur les centres nerveux. Pathologie et physiologie pathologique, 1876
  • Des anomalies, des aberrations et des perversions sexuelles, 1885

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Valentin Jacques Joseph Magnan. whonamedit.com. (Hozzáférés: 2011. október 29.)
  2. Az erős szédülés egy formája, melyet alkohol is okozhatVertigo Causes. Healthcommunities.com. (Hozzáférés: 2011. október 26.)
  3. Tóth Adrien: A félreértett ital. vinoport.hu, 2011. szeptember 15. (Hozzáférés: 2011. október 29.)
  4. MM. Magnan és A. Fillassier: Problems in Eugenics. The Eugenics Education Society, 1912. Oxigénée, 2005. (Hozzáférés: 2011. október 26.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]