Joseph Gallieni

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joseph Simon Gallieni
Joseph-Simon Gallieni.jpg
Született 1849. április 24.
Meghalt 1916. május 27. (67 évesen)
 Franciaország, Versailles
Nemzetisége Franciaország francia
Rendfokozata Vezérőrnagy (halála után posztumusz marsall)
Csatái Porosz–francia háború
Első világháború
Civilben hadügyminiszter

Joseph Simon Gallieni (Saint-Béat (Haute-Garonne), 1849. április 24.Versailles, 1916. május 27.) francia tábornok, 1914-ben a Párizst védelmező francia seregek parancsnoka.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ifjúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Franciaországban született, a Pireneusok lábai között fekvő Saint-Béat községben. A hadsereg által fenntartott Prytanée Nemzeti Iskolába járt, mely a katonai akadémia előkészítőjének számított akkoriban.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alhadnagyként szolgált az 1870-es francia-porosz háborúban. 1873-ban főhadnagy lett, 5 évvel később százados.

A kor szokásának megfelelően gyarmati szolgálatra vezényelték. Martinique után Francia-Szudán katonai kormányzója lett, mely során sikerrel verte le a lázadó Mahmadu Lamine felkelését. 1892-től kezdve négy évig Vietnamban szolgált, majd Madagaszkár következett. 1905-ig volt a sziget kormányzója, sikerült békét teremtenie a szigeten.

1911-ben a francia hadsereg főparancsnokának jelölték, de egészségi állapotára hivatkozván elutasította a felkérést. Maga helyett Joseph Joffre-t javasolta. 1914 áprilisában kilépett a hadseregből és nyugállományba vonult. 1914 augusztusában Gallienit visszahívták a hadseregbe, hogy a Párizs felé közelgő német támadás elhárításában működjön közre. Joffre vetélytársának tartotta a betegeskedő Gallienit, igyekezett parancsnoki hatásköreiben korlátozni.

Sikeres védekező taktikája mentette meg Párizst a német ostromtól, amikor szeptemberben a frissen felállított 6. francia hadsereget támadásra küldte a fővárostól keletre a jobbszárnyát védelem nélkül hagyó 1. német hadsereg ellen. Gallieni parancsára a katonákat a párizsi taxik szállították a frontra. 1915-től francia hadügyminiszter. Súlyos veszekedéseket folytatott Joffre-val, főként a Verdun körül követendő védekező taktikáról. Megromlott egészsége vezetett halálához 1916 májusában.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1916-ban temették el Saint-Raphaël-ben.

1921-ben posztumusz Franciaország marsalljává nyilvánították.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Gallieni témájú médiaállományokat.