Alexandre Ribot
| Alexandre Ribot | |
 |
|
| Franciaország 59., 63., 80. és 83. miniszterelnöke | |
| Hivatali idő az első világháború előtt és alatt 1914. június 9. – 1914. június 13. |
|
| Előd | Gaston Doumergue |
| Utód | René Viviani |
| Hivatali idő 1917. március 20. – 1917. szeptember 12. |
|
| Előd | Aristide Briand |
| Utód | Paul Painlevé |
|
|
|
| Született | Saint-Omer 1842. február 7. |
| Elhunyt | Párizs 1923. január 13. (80 évesen) |
|
|
|
Alexandre Ribot (Saint-Omer, 1842. február 7. – Párizs, 1923. január 13.) Franciaország miniszterelnöke volt négy alkalommal.
Élete [szerkesztés]
Alexandre Ribot 1842. február 7-én született Saint-Omer-ben. Jogi tanulmányokat folytatott, majd az igazságügy-minisztérium bűnügyi osztályának igazgatójává nevezték ki. 1878-ban Pas-de-Calais képviselőjévé választották. Ribot mérsékelt köztársasági nézeteket vallott és pénzügyre szakosodott. 1885-ben átmenetileg elvesztette képviselői pozícióját, 1887-ben azonban újraválasztották és 1909-ig töltötte be megbízatását, amikor bejutott a szenátusba.[1]
1890 márciusától 1892 februárjáig külügyminiszterként tevékenykedett és közeledést kezdeményezett az Orosz Birodalomhoz, amely 1894-ben szövetséggé érett. Rövid szünet után, 1892. december 6-án folytatta külügyminiszteri megbízását és kinevezték miniszterelnökké, de a kormánya négy hónap múlva megbukott a Panama-csatorna miatt kitört botrány következtében. 1895. január 26-ától ismét miniszterelnök lett, emellett a pénzügyminiszteri teendőket is ellátta. Támogatta azt az expedíciót, amelynek célja a Madagaszkár feletti védnökség megszerzése volt, de egy újabb pénzügyi botrány miatt ismét lemondásra kényszerült.[1]
1896-tól 1914-ig az ellenzék tagja volt. 1906-ban a Francia Akadémia tagja lett. 1909-ben Pas-de-Calais szenátorává választották, ebben a szerepkörben a külügyi feladatokra specializálta magát. 1914 júniusában rövid időre újra miniszterelnök lett. A kormány bukása után az igazságügy-miniszteri tárcát kapta meg. Augusztusban, az első világháború kitörése után ismét pénzügyminiszterré nevezték ki. Ezt a pozíciót több mint két éven keresztül töltötte be. 1917 márciusától szeptemberig újra miniszterelnök lett és a külügyminiszteri tárcát is ő látta el. Legfontosabb cselekedete Philippe Pétain kinevezése volt a francia hadsereg főparancsnoki pozíciójára.[1]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c Encyclopedia Britannica:Alexandre Ribot (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. december 20.)
Forrás [szerkesztés]
|
|||||||||||||||||||
.png&filetimestamp=20090312101018){kind=small}
