Joseph Joffre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joseph Joffre
Született1852. január 12.[1][2][3][4][5]
Rivesaltes
Meghalt1931. január 3. (78 évesen)[1][6][2][4][5]
Párizs[7][8]
Sírhely
Állampolgárságafrancia
Rendfokozatatábornok
Csatái
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend nagykeresztje
  • Croix de guerre 1914–1918
  • Grand Cross of the Order of the Bath
  • Knight Grand Cross of the Royal Victorian Order
  • Grand Cross of the Order of Wissam El Alaouite
  • Fehér Sas-rend
  • Godfather promotion of Special Military School of Saint-Cyr
  • Officer of the Order of the Dragon of Annam
  • Distinguished Service Medal
  • Grand Cross of the Royal Order of Cambodia
  • Hadiérem
  • Order of St. George, 2nd class
  • Harvard egyetem díszdoktora
  • honorary doctorate of the University of Coimbra
  • a Portoi Egyetem díszdoktora
  • Collar of the Order of Charles III
  • Grand Cross of the Military Order of Saint James of the Sword
  • Grand Cross of the Military Order of the Tower and Sword
  • Colonial Medal
  • a francia Becsületrend főtisztje
  • a francia Becsületrend parancsnoka
  • a francia Becsületrend tisztje
  • a francia Becsületrend lovagja
  • Croix de Guerre
  • Royal Order of Cambodia
  • Order of the Dragon of Annam
  • Order of Ouissam Alaouite
  • Order of Merit
  • Military Order of the Tower and Sword
  • Military Order of Saint James of the Sword
  • Order of the Star of Karađorđe
  • Order of Rama
  • III. Károly-rend
  • Order of St. George, 3rd class
  • Silver Cross of the Virtuti Militari
Iskolái

Joseph Joffre aláírása
Joseph Joffre aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Joffre témájú médiaállományokat.

Joseph Joffre (Rivesaltes (Languedoc-Roussillon), 1852. január 12.Párizs, 1931. január 3.) francia tábornok, akadémikus.

Élete[szerkesztés]

Dél-franciaországi szőlőműves paraszt fiaként az École polytechnique elvégzése után lépett be a hadseregbe. Rögtön katonai alapkiképzése után részt vett az 1870-71-es porosz–francia háborúban. Tiszti esküjét Párizsban tette le. 1886-ban Vietnámban, 1894-ben Timbuktuban szolgált, ahol már parancsnoki rangban vezényelte csapatait. 1911-ben a francia hadsereg főparancsnoka lett. Felismerte a hadsereg és a modern technika kapcsolatának fontosságát. Folyamatosan szorgalmazta a stratégiailag fontos vasútvonalak megerősítését, kiépítését.

1914 szeptemberében a francia hadsereg főparancsnokaként a marne-i csatában sikeresen állította meg a császári német hadsereg invázióját. 1915 folyamán több sikertelen áttörési kísérlete megingatta pozícióját. Bukását végül a Verdun alatt elszenvedett francia vereségek hozták el, felmentették a főparancsnoki teendők alól.

1918-ban a Francia Akadémia tagjává választották. Haláláig a francia kormány tanácsadójaként dolgozott és kisebb külföldi katonai akciókat irányított, de a politikára gyakorolt befolyása ekkorra már a múlté volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. [LH//1368/55 Léonore database] (francia nyelven). Ministry of Culture. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), 2015. szeptember 27.
  7. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  8. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), 2015. szeptember 28.

További információk[szerkesztés]