James Herriot

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
James Herriot
Herriot Museum.jpg
A thirski rendelő bejárata, amely ma múzeum
Születéskori neve James Alfred Wight
Született 1916. október 3.
Sunderland,Anglia
Elhunyt 1995. február 23. (78 évesen)
Thirlby, Yorkshire
Nemzetisége angol
Foglalkozása állatorvos, író

James Herriot weboldala
James Herriot az IMDb-n

James Herriot, eredeti nevén James Alfred Wight (1916. október 3.1995. február 23.) brit állatorvos, író. Neve az önéletrajzi vonatkozásokat tartalmazó történetei nyomán ismert. Legismertebb műve az All Creatures Great and Small (Állatorvosi pályám kezdetén), melyből tévéfilm is készült.

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

James Alfred Wight 1916. október 3-án született az angliai Sunderlandban. Szülei Henry James (1890-1960) és Hannah (Bell)(1890-1980) Wight. Apja galvanizáló munkás és egy helyi moziban zongorista, anyja énekesnő, valamint varrónő. Szülei három hetes korában Glasgowba költöznek vele. Itt először a Yoker elemi iskolában, majd a Hillhead középiskolában végezte tanulmányait.

23 évesen, 1939-ben végzett a Glasgow Veterinary College-ben , mint állatorvos. Rövid Sunderlandi gyakorlat után 1940-ben a Yorkshire-i Thirsk (a könyveiben Darrowby) városába utazott, ahol Donald Sinclair (a könyveiben Siegfried Farnon) alkalmazásában munkát vállalt, mint segédorvos. Itt találkozott Brian Sinclairral (a könyveiben Tristan Farnon) is, akivel életre szóló barátságot kötöttek. Hamar megkedvelte a vidéki "lódoktor" kihívásokkal teli hivatását, és hálát adott a sorsnak, hogy ilyen gyönyörű környezetben dolgozhat. 1941-ben megismerkedik Joan Catherine Anderson Danbury-vel (a könyveiben Helen Alderson), akivel még ezen év november 5-én összeházasodnak a thirski ST Marys templomban. Házasságukból két gyermek született, 1943. február 13-án James Alexander, akiből később szintén állatorvos lett, majd 1947. május 9-én Rosemary, aki apja unszolására az állatorvosi pálya helyett az orvosi hivatást választja (a könyveiben Jim és Rosie). 1942-ben bevonul a Royal Air Force kötelékébe, ahol pilótakiképzést kap, de egy régebbi betegsége kiújul, ezért 12 hónap katonaság után leszerelik.Leszerelése után visszaköltöznek a Thirsk Kirkgate 23-ban lévő, rendelőként is üzemelő házba (a könyveiben Skeldale House), mely most "The World of James Herriot" néven az életét és munkásságát bemutató múzeumként üzemel.Ebben a házban élnek egészen 1953-ig. 1949-ben Donald Sinclair társává lép elő.

1965-ben írja meg első könyvét The Art and Science (Művészet és tudomány) címmel J. A. Walsh néven, de ezt még nem adják ki. Felesége többszöri unszolására 1966-ban kezdi el írni állatorvosi témájú könyveit. 1970-ben jelenik meg az első könyve If Only They Could Talk címmel. Több könyvét kiadják az Egyesült Királyságban, majd az Amerikai Egyesült Államokban is. 1975-ben All Creatures Great and Small címmel filmet készítenek történeteiből Simon Ward és Anthony Hopkins főszereplésével. Ugyanez év folyamán tiszteletbeli tagjává fogadja a Brit Állatorvos Szövetség és az Amerikai Állategészségügyi Szövetség. 1977-ben a Thirsktől néhány kilométerre lévő Thirlby-be költöznek, ahol 23 évig laknak.1978 januárjában elindul a All Creatures Great and Small címét viselő tévésorozat, amely azonnal népszerű lesz. Tizenkét év alatt 90 epizódot forgatnak le belőle.

1979-ben a királynőtől megkapja a Brit Birodalom Érdemrendje (OBE) kitüntetést, valamint Edinburgh-i Heriot Watts University díszdoktorrá avatja.1980-ban felhagy a teljes munkaidejű praktizálással.1982-ben a Brit Királyi Állatorvosi Társaság tagjai közé fogadja.1984-ben megkapja a British Tourist Authory dijat, majd a Liverpooli Állatorvosi Tudományegyetem díszdoktorrá avatja.Az Amerikai Egyesült Államokbeli Humane Society egy James Herriot nevével fémjelzett díjat hoz létre.1991-ben prosztatarákot diagnosztizálnak nála, a thirski Lambert Memorial Hospitalban kezelik.1992-ben megjelenik utolsó könyve az Every Living Thing.

1995. február 23-án otthonában 78 évesen elhalálozik. Másnap a fia, Jim Wight rész vesz a Glasgowi Állatorvosi Iskola James Herriot Könyvtárának megnyitóján. Tiszteletére gyászmisét tartanak a York Minster katedrálisban, melyen több mint kétezer ember vett részt.

Írói munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felesége unszolására kezdett írni. 1970-ben jelent meg az első könyve, mely az If Only They Could Talk címet viseli. Ezt követi még nyolc kötet 1992-ig, valamint utána két "kivonat". Írói sikerei ellenére nem fordított hátat az állatorvoslásnak, azzal csak halála előtt néhány évvel hagyott fel. Írói álnevét Jim Herriottól, a Birmingham City F.C. kapusától kölcsönözte.

A könyvei nem fedik a regény klasszikus értelmezését, cselekménye nem egy szálat követve fut végig, hanem olykor összetartozó, olykor szétváló rövid történetek elbeszélésével teszi érdekessé a mondanivalóját. Az olvasó megmosolyogtató, olykor szomorú, néha pedig megható történeteken keresztül ismeri meg a modern orvoslás előtti idők állatorvosának munkáját, a városi emberek, de elsősorban a keményen a megélhetésért küzdő yorkshire-i farmerek életét. Könyvei keresztülvezetik a mai embereket azon az időszakon, amikor az igavonó lovat felváltotta a traktor, valamint az állatorvos házilag kevert szereit hátrahagyva fordulhatott az antibiotikumok és egyéb "csodaszerek" felé. Írásaiból sugárzik az emberek és az állatok szeretete. Orvosi kifejezéseket is használva, mégis közérthetően írja le egy kezdő, majd gyakorló állatorvos első botladozásait, sikereit és kudarcait,leírja viszontagságait a hadseregnél,betekintést enged a magánéletébe, valamint megtudhatjuk törökországi és a szovjetunióbeli utazásának részleteit.

Herriot, élve az alkotói szabadsággal, megváltoztatott neveket (pl. állatorvostársai és a felesége nevét), helyszínt (pl. Darrowbynek nevezi Thirsket), valamint történéseket is (pl. házasságkötése idejére datálja azt, amikor Sinclair társa lett, holott ez csak 1949-be következett be). A világsikert az Amerikai Egyesült Államokban kiadott All Creatures Great and Small hozta meg számára, melyben két regényét (If Only They Could Talk és It Shouldn't Happen to a Vet)vonták össze egy könyvvé. Írásait több nyelvre is lefordították, és több mint 70 millió példányban keltek el világszerte.Sokáig bestseller íróként tartották számon. Neve manapság is turisták tömegét vonzza Thirskbe.

Bibliográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredetileg kiadott könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • If Only They Could Talk (1970)
  • It Shouldn't Happento a Vet (1972)
  • Let Sleeping Vets Lie (1973)
  • Vet in Harness (1974)
  • Vets Might Fly (1976)
  • Vet in a Spin (1977)
  • James Herriot's Yorkshire (1979)
  • The Lord God Made Them (1981)
  • Every Living Thing (1992)
  • James Herriot's Cat stories (1994)
  • James Herriot's Favourite Dog Stories (1995)

Az Amerikai Egyesült Államokban kiadott könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • All Creatures Great and Small (1972)(If Only They Could Talk és It Shouldn't Happen to a Vet)
  • All Things Bright and Beautiful (1974)(Let Sleeping Vet Lie és Vet in Harness)
  • All Things Wise and Wonderful (1977) (Vets Might Fly és Vet in Harness)

Magyarul megjelent írásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Állatorvosi pályám kezdetén... (Más kiadásban: Apraja nagyja megbabonázott) (Más kiadásban: Az állatorvos is ember) (All Creatures Great and Small)
  • Az állatorvos is nős ember (Let Sleeping Vets Lie és Vet in Harness)
  • A repülő állatorvos (Vets Might Fly és Vet in a Spin)
  • Ő is Isten állatkája (The Lord God Made Them All)
  • Egy állatorvos újabb feljegyzései (Más kiadásban: Minden élő az ég alatt) (Every Living Thing)
  • Kutyák a rendelőmben I. és II. (James Herriot's Dog Stories)
  • Egy állatorvos történetei (Más kiadásban: Az élet dicsérete) (All Things Bright and Beautiful)

Filmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • All Creatures Great and Small (1974)(Nálunk Az élet dicsérete címmel ment)
  • All Creatures Great and Small, a sorozat (1978-1990)

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Graham Lord: James Herriot:The Life of a Country Vet (1997)
  • Jim Wight: The real James Herriot:A memoir of my father (2000)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

http://en.wikipedia.org/wiki/James_Herriot

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]