Szabó Károly (műszerész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szabó Károly 1944

Szabó Károly (1916. november 17.1964. október 28.) műszerész, 1944-ben a svéd követségen Raoul Wallenberg munkatársa. 1953-ban a Wallenberg halálával kapcsolatos koncepciós perben jogellenesen fogságban volt.

2012. november 12-én a Világ Igaza kitüntetést kapta [1]

Szabó Károly és Wallenberg kapcsolata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Svéd Királyi Követség

Szabó Károly 1944 elején írógépműszerészként dolgozott a svéd követségnek. Előtte két évig az ukrán fronton volt sorkatona. A háború testileg és lelkileg is megviselte. A svéd követségen Dr. Fleischmann Ottó orvos-pszichológussal került kapcsolatba, aki meggyőzte Szabó Károlyt, hogy vegyen részt az üldözöttek mentésében [2].

Szabó Károly iskolatársa, gyerekkori barátja Szalai Pál vezető pozícióba került a nyilas hatalomátvétel után. Szalai a Nyilaskeresztes Párt rendőrségi összekötője lett. Szalai Pál ellátta barátját rendőrségi igazolványokkal az embermentő munkákhoz. 1944. december 24-én a Gyopár utcai svéd követséget egy nyilas csoport lefoglalta, fosztogatták, a követség munkatársait elhurcolták a gettóba. Szabó Károly visszaszerezte a követség épületét, az elhurcolt munkatársakat visszahozta[3] ezzel felhívta magára Wallenberg figyelmét. Az esemény következtében Szabó Károly megszervezett egy Wallenberg-Szalai találkozót.[4] Szalai Pál bekapcsolódott Raoul Wallenberg zsidó-mentő tevékenységébe.[5] A gettóknak a megmentésében lényeges szerephez jutott, talán döntő szerephez. Szalai Pál posztumusz, 2009. április 7-én a Világ Igaza kitüntetést és a Bátorság érdemjelet kapta.[6][7][8]

1945 januári svéd mentőakció a Duna-parton[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1945. január 8-án a svéd követség Üllői úti épületéből a nyilasok 154 embert elhurcoltak a Duna-part irányába ( Cipők a Duna-parton ). Fegyveres rendőrök a svéd követség alkalmazottjának, Szabó Károlynak a vezetésével kiszabadították az üldözötteket. A Jakobovits család tanúvallomása 1947-ben: „A Duna-parton arccal a víz felé álltak amikor a felmentés megérkezett”.[9]

A 154 megmentett között volt Stöckler Lajos és nyolc tagú családja,[10] a Jakobovits család, Ernster Edit[11] és László, Forgács Gábor, Steiner Jakob valamint édesanyja és testvérei, Löw Éva és Klaber Anna. Steiner Jakob apját nem sikerült megmenteni, már 1944. december 25-én a nyilasok a Dunába lőtték. Steiner Jakob apja magyar tiszt és 4 évig hadifogoly volt az első világháborúban az orosz fronton.[12]

Később Stöckler Lajos 1945-1948 között a budapesti Izraelita Hitközség elnöke lett, 1953-ban pedig a Wallenberg kirakatper egyik vádlottja [3]. Ernster László[13] kémikus később Svédországban a Nobel-bizottság és a Nobel Alapítvány Igazgató Tanácsának tagja lett, Steiner Jakob biológus a jeruzsálemi egyetemen tanított, Löw Éva és Klaber Anna orvosok Baselben.

Korányi Erwin 2006-ban megjelent életrajzi könyvében megemlékezik 1945. január 8. éjszakájáról amikor megmenekült a nyilasoktól, a Dunába lövéstől. „Váratlanul megjelent rendőrök fegyvert fogtak a nyilasokra. Az egyik magas rangú rendőr Szalai Pál volt, aki Wallenberggel együttműködött. A másik rendőrtiszt a bőrkabátos Szabó Károly.” „A megmenekült csoportban láttam Stoeckler Lajost is.”[14]

Brunsviga 1945 - 1949 és államosítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabó Károly és Plachy Vilmos 1940 körül munkatársak[15] voltak a Brunsviga számológépek német vállalatnál Budapesten. A világháború után ők alapították újra a Brunsviga vállalat[16] magyarországi képviseletét az 1949-es államosításig. Az államosítás rajtaütésszerűen, a kora reggeli órákban, egyidejűleg több hasonló vállalatnál, kártérítés nélkül történt. A tulajdonosokat néhány napra, vád nélküli őrizetbe vették, megfélemlítésnek. A lakásukban az őrizet idején házkutatást tartottak. A könyveket a polcokról a földre dobálták, felforgattak mindent a lakásban, terhelő anyagokat keresve.

Plachy Vilmos 1956-ban az USA-ba távozott, lánya Plachy Sylvia fényképészként lett ismert New York-ban, unokája Adrien Brody pedig Oscar-díjas filmszínész Hollywood-ban.

Az államosítások légköre 1949-ben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Heimer Jenő államosító igazgató, 1970-ig az államosított irodagép vállalatok vezérigazgatója visszaemlékezik 1983-ban[17]: "Úgy hajtottuk végre, hogy másnap kora reggel percre azonos időpontban léptek be a kijelölt vállalatokhoz, nehogy azok egymást értesíthessék." "a szakma első számú ellenségének tartottak, úgy gondolták, hogy én találtam ki az államosítást, sőt az intézkedésemre telepítettek ki néhány irodagépes kollégát. A kitelepítéseket ma is igazságtalannak tartom." "… még vakon bíztam Rákosiban. Csak akkor döbbentem rá a valóságra, amikor a letartóztatottak között jó barátom, aki szegény a börtönben megzavarodott és meghalt."

Wallenberg koncepciós per 1953[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wallenberg halálával kapcsolatos koncepciós pert terveztek [18] 1953 elején Budapesten. Csak az 1990-es években, Ember Mária [19] a Magyar Nemzet újságírója kutatásának nyomán kerültek a tények és dokumentumok nyilvánosságra.

Wallenberg három vacsoravendége utolsó estéjén Budapesten[3]: Dr. Fleischmann Ottó, Szabó Károly és Szalai Pál 1945. január 12-én a svéd követségen, a Gyopár utcában. A következő napon, 1945. január 13-án Wallenberg szovjet fogságba került.

A koncepció 1953-ban: Wallenberg gyilkosai az 1944-es Zsidó Tanács tagjai közt, Budapesten keresendők, nem a Szovjetunióban. Dr. Benedek László, Stöckler Lajos, Domonkos Miksa, Szalai Pál és Szabó Károly kerültek fogságba. Szabó Károlyt 1953. április 8-án az utcán fogták el, nyomtalanul eltűnt, családja több hónapig semmit nem tudott róla.[20]

Gerő Ernő Rákosihoz írott feljegyzésében,[21] 1953. március 1-jén: "A kihallgatások anyagából világos, hogy a két világháború közti Zsidó Tanács tagjai valamennyien Gestapo ügynökök voltak. (…) A tárgyaláson majd ki fog derülni, hogy nem antiszemitizmusért tartóztattuk le őket, hanem mert Gestapo ügynökként a szegény zsidók gyilkosai és amerikai imperialista kémek." [22] Gerő elgondolásából eredt az a fantazmagória is, hogy (a szovjetek által 1945-ben elhurcolt) Wallenberg gyilkosai az 1944-es Zsidó Tanács tagjai közt keresendők";[23]

Sztálin halálát követően több hónap késéssel, csak Berija kivégzése után állították le a titkos pert, a kirakatperben fogvatartott személyeket elengedték, az iratokat titkosítottak, Domonkos Miksa nem élte túl, szabadlábon belehalt az elszenvedett kínzásokba.[24] Stöckler Lajos élete végéig ápolásra szorult.[25] Szalai Pál 38 évesen hófehér hajjal került szabadlábra, Szabó Károly egészsége a kínzások után többé nem állt helyre, 48 éves korában meghalt[26] .

Faludy György regényében az ávós őrnagy beszéde jellemzi az 1953 szeptemberi szabadonbocsátások légkörét: „A Magyar Népköztársaság nevében bocsánatot kérek öntől azért az igazságtalanságért, jogtalanságért és méltatlanságért, melyet el kellett szenvednie. …figyelmeztetett, hogy a törvény hatévi fegyházbüntetést ír elő, amennyiben rabságunk körülményeiről, helyéről, okairól akár bármit is elárultunk. Azzal a jó tanáccsal szolgálhat, hogy a kérdezősködőket jelentsük fel, közvetlen hozzátartozóinknak pedig mondjuk, hogy tanulmányúton voltunk a Szovjetunióban.”[27]

Posztumusz kitüntetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Károly Szabó "Certificate of Honour"
  • 2010. augusztus 4-én, Raoul Wallenberg születésnapja alkalmával a Mensch Nemzetközi Alapítvány, a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete, a Carl Lutz Alapítvány, a Budapesti Holokauszt Intézet és az Emlékezés 1944-2004 Közhasznú Alapítvány Szabó Károly emléklapot adott ki.

Prof. Dr. Szita Szabolcs bevezetője után beszédet mondottak Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet asszony, Dr. Hóvári János nagykövet, helyettes államtitkár, Prof. Dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabb[28],[29].

  • Dr. Kende György az Új Kelet izraeli hetilap munkatársának a tanúkkal kapcsolatos leveleire nem válaszolnak [30].
  • 2012. december 6.-án a Magyar Tudományos Akadémia rendezvénye, történészek megemlékezése [31]
  • 2013. december 16.-án Yad Vashem, Világ Igaza oklevél és emlékérem átadása Münchenben.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó Károly (műszerész) témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. https://picasaweb.google.com/113991532842050650466/Wallenberg98Eves#5812530032331649794
  2. http://www.amazon.com/dp/B004UB36KG Who was the man in the leather coat?
  3. ^ a b József Szekeres: Saving the Ghettos of Budapest in January 1945, Pál Szálai „the Hungarian Schindler“ ISBN 963-7323-14-7, Budapest 1997, Publisher: Budapest Archives, Page 74
  4. MOL/UMKL - Magyar Országos Levéltár dokumentumok a Budapesti Gettó megmentéséröl ISBN 9637323147, Budapest 1997- Várostörténeti tanulmányok Szekeres József
  5. http://epa.oszk.hu/00000/00003/00007/ember.htm Ember Mária irása
  6. http://www.cnbc.com/id/30091931 The Associated Press 07 Apr 2009
  7. http://www.bm.hu/web/portal.nsf/archiv_hir/CFFF58DD8F82C2E1C125758C0060313B?OpenDocument MTI Magyar Távirati Iroda
  8. http://www.haaretz.com/hasen/pages/ShArt.jhtml?itemNo=1077133&contrassID=0&subContrassID=0 Haaretz
  9. Wallenberg in Budapest: http://www.spacetime-sensor.de/wallenberg.htm
  10. Magyar Országos Levéltár
  11. Edith Ernster (itt a név tévesen Ernester)
  12. Steiner levele 2007. február 12. User:Szabo Tamasnak
  13. Lars Ernster, Istvan Hargittai
  14. Dreams and Tears: Chronicle of a Life, Erwin K. Koranyi, General Store Publishing House, 2006, ISBN 1897113471, 9781897113479 Pages 89 - 90
  15. http://en.wikipedia.org/wiki/User:Tamas_Szabo/Brunsviga Plachy - Szabó, Brunsviga
  16. http://de.wikipedia.org/wiki/Brunsviga
  17. Cserhalmi Imre; Strassenreiter Erzsébet: Történelmi kulcsátvétel (Interjú államosító igazgatókkal) Kossuth Könyvkiadó 1983 ISBN 963-09-2160-x
  18. MOL/UMKL - Magyar Országos Levéltár dokumentumok a Budapesti Gettó megmentéséről 1997 - Várostörténeti tanulmányok Szekeres József könyve
  19. Hungarian Quarterly
  20. Raoul Wallenberg family archives, Email from Marie Dupuy (Marie von Dardel) niece of Raoul Wallenberg to en:User:Tamas Szabo February 16. 2007.
  21. Wallenberg Kirakatper Kenedi János: Egy kiállítás hiányzó képei
  22. MOL 276.f. 56/184 ö.e.
  23. Stöckler Lajos és társai ellen, 1953. május 26-án kidolgozott vizsgálati tervet az ÁSZTL 150.301/IV dossziéjában
  24. *Interview with István Domonkos, son of Miksa Domonkos who died after the show trial preparations (hungarian)
  25. Karsai László történész közölte telefonon 2008 augusztusban
  26. The “murder” of Swedish diplomat Raoul Wallenberg[1]
  27. Pokolbéli víg napjaim, Faludy György ISBN 963-7815-00-7 önéletrajz Budapest : Magyar Világ Kiadó, 1989
  28. http://www.google.com/hostednews/epa/article/ALeqM5hcKEBcRm_n06m_SrVqy_oSLzShNA MTI Magyar Távirati Iroda
  29. http://mek.oszk.hu/09400/09414/index.phtml Történelmi Dokumentumok
  30. Új Kelet hetilap
  31. Embermentés 1945, Koncepciós per 1953[2]