Cipők a Duna-parton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Cipők a Duna-parton budapesti holokauszt-emlékmű. Szellemi alkotója Can Togay filmrendező egyben társalkotója Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászművésszel.

Holokauszt-emlékmű a 60. évfordulóra (2005), Pauer Gyula és Can Togay alkotása.
Az emlékmű táblája angol nyelven

Tartalomjegyzék

Az emlékmű felavatása [szerkesztés]

2005. április 16. 21 óra 30

A Holokauszt emléknapján több ezren emlékeztek Budapesten. Az Élet Menetének résztvevői fáklyákkal vonultak a Kossuth tér előtti Duna-partra, ahol Kiss Péter kancelláriaminiszter a miniszterelnök jelenlétében felavatta azt a szoborkompozíciót, amely a nyilasterror idején a folyóba lőtt embereknek állít emléket.

2005. április 17. vasárnap, 15 óra

Az emlékmű szakrális felavatása a történelmi egyházak képviselői által:

Az emléktáblák felirata magyar, angol és héber-nyelven:

A II. világháborúban nyilaskeresztes fegyveresek által Dunába lőtt budapesti áldozatok emlékére.

Állíttatott 2005. április 16-án.

Az Élet Menete alapítvány [szerkesztés]

Az Élet Menete Alapítvány 20 éve alakult nemzetközi szervezet, amely jelenleg 53 tagországot számlál.[1] Az első rendezvény Budapesten a Duna-parton 2005. áprilisban, valamint 2006. a magyar alapítvány kezdete [2]

Az Élet Menete rendezvényt 2002. óta tartják meg Magyarországon. A fáklyás felvonulást és emlékezést mindig április 16-án tartják (kivéve ha április 16. péntekre esik), ugyanis 1944-ben ekkor kezdődött a magyarországi zsidóság gettókba telepítése. A felvonulásokon zsidókra, romákra, homoszexualitásukért üldözöttekre, ellenállókra és azokra is emlékeznek, akik bátran mentették az üldözötteket.

A 2008. évi megemlékezés a Dohány utcai Zsinagóga előtti téren kezdődött, ahonnan fáklyákkal vonultak végig a „Cipők a Duna-parton” szoborkompozícióhoz.

Az esemény ötlete az Orbán-kormány idején vetődött fel, amikor 2000 januárjában Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter tett az emlékező fáklyás felvonulásra javaslatot, amit az Országgyűlés még abban az évben el is fogadott.[3]

1945. januári svéd mentőakció a Duna-parton [szerkesztés]

1945. január 8-án este a svéd követség Üllői úti épületéből a nyilasok 154 embert elhurcoltak a Duna-part irányába. Fegyveres rendőrök a svéd követség alkalmazottjának, Szabó Károlynak [4] a vezetésével kiszabadították az üldözötteket. A Jakobovits család tanúvallomása 1947-ben: „A Duna-parton arccal a víz felé álltak amikor a felmentés megérkezett.”[5]

A 154 megmentett között volt Stöckler Lajos és nyolc tagú családja,[6] a Jakobovits család, Ernster Edit[7] és László, Forgács Gábor, Steiner Jakob valamint édesanyja és testvérei, Löw Éva és Klaber Anna. Steiner Jakob apját nem sikerült megmenteni, már 1944. december 25-én a Dunába lőtték a nyilasok. Steiner Jakob apja magyar tiszt és 4 évig hadifogoly volt az első világháborúban az orosz fronton.[8]

Később Stöckler Lajos 1945-1948 között a budapesti Izraelita Hitközség elnöke, 1953-ban a Wallenberg kirakatper egyik vádlottja [2]. Ernster László[9] (1920. május 4. - 1998. november 4.) kémikus később Svédországban a Nobel-bizottság és a Nobel Alapítvány Igazgató Tanácsának tagja lett, Steiner Jakob biológus a jeruzsálemi egyetemen tanított, Löw Éva és Klaber Anna orvosok Bázelben.

Korányi Erwin 2006-ban megjelent életrajzi könyvében megemlékezik 1945. január 8. éjszakájáról amikor megmenekült a nyilasoktól, a Dunába lövéstől. "Váratlaul megjelent rendőrök fegyvert fogtak a nyilasokra. Az egyik magas rangú rendör Szalai Pál volt, aki Wallenberggel együttműködött. A másik rendőrtiszt a bőrkabátos Szabó Károly." "A megmenekült csoportban láttam Stoeckler Lajost is."."[10]

Szalai Pál posztumusz, 2009. április 7-én a Világ Igaza kitüntetést és a Bátorság érdemjelet kapta.[11][12][13]

Szabó Károly posztumusz, 2012. november 12.-én a Világ Igaza kitüntetést kapta [14]

2010. augusztus 4-én a Mensch Nemzetközi Alapítvány, a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete, a Carl Lutz Alapítvány, a Budapesti Holokauszt Intézet és az Emlékezés 1944-2004 Közhasznú Alapítvány Szabó Károly emléklapot adott ki. Prof. Dr. Szita Szabolcs bevezetője után beszédet mondottak Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet asszony, Dr. Hóvári János nagykövet, helyettes államtitkár, Prof. Dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi[15].

  • Stöckler Lajos nyilatkozata 154 üldözött megmentéséről - köszönettel Szabó Károlynak, irat a Magyar Országos Levéltárban [16]

  • az Üllői út 2-4. központi szerepe Raoul Wallenberg szervezetében

  • kivonat a 154 megmenekült, az Üllői út 2-4 ház lakóinak listájából (Ernster, Forgács, Jakobovits, Klaber, Löw)

  • Emléklap 2010. augusztus 4. Szabó Károlynak [17]

Dr. Kende György az Új Kelet izraeli hetilap munkatársának a tanúkkal kapcsolatos leveleire nem válaszolnak [18].

Internet [szerkesztés]

Filmalkotások a magyar holokausztról [szerkesztés]

  • Máriássy Félix: Budapesti Tavasz (1955) [19] A film főhőse, Zoltán a szovjet csapatok megérkezése után szerelme keresésére indul, de későn érkezik a Duna-partra, ott már csak a kivégzettek, közöttük Jutka cipőit is megtalálja.[20]

Hírek [szerkesztés]

  • "A Cipők a Duna-parton" elnevezésű kompozíció a nyilasterror idején Dunába lőtt embereknek állít emléket. A szobrászművész hatvan pár korhű lábbelit formált meg vasból. A parti szegély terméskövére erősített cipők mögött negyven méter hosszúságú, hetven centiméter magas kőpad húzódik. Az emlékhely három pontján öntöttvas táblákon magyarul, angolul és héberül olvasható a felirat: "A nyilaskeresztes fegyveresek által Dunába lőtt áldozatok emlékére állíttatott 2005. április 16-án". forrás: MTI 2005. április 16., szombat
  • Népszabadság Online, 2005. április 15. 14:25 "Holokauszt-emlékművet avatnak szombaton, a holokauszt áldozatainak emléknapján Budapesten. A hatvan pár, öntöttvasból mintázott korhű cipő a nyilasterror idején Dunába lőtt embereknek állít emléket a Roosevelt tér és a Kossuth tér közötti szakaszon."
  • 2009. június 15-én ismeretlenek a lábbelik egy részébe állati maradványokat tettek, feltehetően válaszul Liane Lane Turul-emlékmű átértelmezésére. [21] [22].

Irodalom [szerkesztés]

  • Menschenretter, Opfer, Gerechter - eBook [3]
  • Dreams and Tears: Chronicle of a Life, Erwin K. Koranyi, General Store Publishing House, 2006, ISBN 1897113471, 9781897113479 (89. - 90. oldalon)
  • Sajtócikkek Pauer Gyula honlapján [4]
  • MOL/UMKL - Magyar Országos Levéltár dokumentumok a Budapesti Gettó megmentéséröl 1997 - Várostörténeti tanulmányok Szekeres József könyve, 202 - 203 oldalon
  • József Szekeres: Saving the Ghettos of Budapest in January 1945, ISBN 9637323147, Budapest 1997, Publisher: Budapest Archives
  • Forgács Gábor: Recollections and Facts; My Days with Raoul Wallenberg (Emlék és Valóság), ISBN 963060003X, Budapest 2006 , in the list of saved persons January 8. 1945. Lars Ernster rescued to Sweden, around 1970 member of the Board of Nobel Foundation
  • The history of Wallenberg office / Swedish Embassy [5]
  • Lars Ernster, Istvan Hargittai [6]

Források [szerkesztés]

  1. ↑ THE MARCH OF THE LIVING http://www.motl.org/
  2. ↑ „Az Élet Menete” Alapítvány http://www.eletmenete.hu/
  3. ↑ Népszabadság http://nol.hu/cikk/488750/
  4. ↑ http://www.amazon.com/dp/B004UB36KG Who was the man in the leather coat?
  5. ↑ Wallenberg in Budapest: http://www.spacetime-sensor.de/wallenberg.htm
  6. ↑ Magyar Országos Levéltár
  7. ↑ Edith Ernster (itt a név tévesen Ernester)
  8. ↑ Steiner levele 2007. február 12. User:Szabo Tamasnak
  9. ↑ Lars Ernster, Istvan Hargittai
  10. ↑ Dreams and Tears: Chronicle of a Life, Erwin K. Koranyi, General Store Publishing House, 2006, ISBN 1897113471, 9781897113479 Pages 89 - 90
  11. ↑ http://www.cnbc.com/id/30091931 The Associated Press 07 Apr 2009
  12. ↑ http://www.bm.hu/web/portal.nsf/archiv_hir/CFFF58DD8F82C2E1C125758C0060313B?OpenDocument MTI Magyar Távirati Iroda
  13. ↑ http://www.haaretz.com/hasen/pages/ShArt.jhtml?itemNo=1077133&contrassID=0&subContrassID=0 Haaretz
  14. ↑ https://picasaweb.google.com/113991532842050650466/Wallenberg98Eves#5812530032331649794
  15. ↑ http://www.google.com/hostednews/epa/article/ALeqM5hcKEBcRm_n06m_SrVqy_oSLzShNA MTI Magyar Távirati Iroda
  16. ↑ http://mek.oszk.hu/09400/09414/index.phtml Történelmi Dokumentumok
  17. ↑ http://mek.oszk.hu/09400/09414/index.phtml Történelmi Dokumentumok
  18. ↑ Új Kelet hetilap [1]
  19. ↑ Máriássy Félix: Budapesti Tavasz (részlet a filmből)
  20. ↑ Filmtörténet online Budapesti tavasz
  21. ↑ http://www.lanchidradio.hu/diszn%C3%B3l%C3%A1bat_tettek_a_cip%C5%91k_a_dunaparton_eml%C3%A9km%C5%B1be_20090615
  22. ↑ http://index.hu/kultur/klassz/2009/06/11/levagott_kezet_raktak_a_turul_szajaba/
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cipők_a_Duna-parton&oldid=13446219”