Badalik Sándor Bertalan
Badalik Sándor Bertalan (Hódmezővásárhely, 1890. december 10. – Budapest, 1965. október 10.) domonkos szerzetes, veszprémi püspök.
Tartalomjegyzék |
Életútja [szerkesztés]
Ifjúsága [szerkesztés]
Édesapja Badalik Lajos bognár, édesanyja Farkas Julianna.[1] Középiskoláit szülővárosában és Szombathelyen, a premontrei gimnáziumban végezte.[2] 1908-ban lépett a domonkos rendbe. Fogadalmat 1909-ben tett.[3] Filozófiát és teológiát már a rendtartomány anyaházában, Grazban tanult, ahol 1914. július 19-én szentelték pappá.[2]
Egyházi szolgálatban [szerkesztés]
1915 augusztusától Budapesten a Rózsafüzér Társulatok országos igazgatója, október 3-ától az új Rózsafüzér Királynéja-templom, 1929-től a szombathelyi Szent Márton-templom plébánosa. 1929 és 1931 között megnagyobbítatta a templomot, megépítette a művelődési házat. 1927-ben és 1932-ben meglátogatta az észak-amerikai magyar kolóniát.[3] Osztrák–magyar rendtartományi főnökként 1934–1936 között Budapesten megépíttette a rendi főiskolát (1936)[2] és átépítette a bécsi zárdát. A visszaállított ősi magyar domonkos rendtartomány első tartományfőnöke 1938 és 1946 között. Kontuly Béla festővel készítteti el a rend budapesti templomában Árpád-házi Szent Margit és Szent Domonkos óriási freskóit. Az Actio Catholica hitbuzgalmi szakosztályának elnöke 1945-től, a rádióbizottság egyházi elnöke. 1946-tól a budapesti rendház perjeles vezetője. Veszprémi püspökké XII. Pius pápa 1949. június 10-én nevezte ki. Püspökké Grősz József kalocsai érsek szentelte fel dr. Meszlényi Zoltán Lajos sinopei felszentelt esztergomi segédpüspök és Kovács Vince zaraitani felszentelt püspök, váci általános püspöki helynök segédletével Budapesten a Thököly úti Rózsafüzér Királynéja-templomában 1949. augusztus 24-én.[1] Veszprémben szorgalmazta Szent Margit kultuszának elmélyítését, a székesegyház részére új színes ablakokat készíttetett, Árkayné Sztehló Lily tervei szerint.[2]
Utolsó évei [szerkesztés]
Az állami szervek tartózkodási helyéül 1957-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejcét jelölték ki tartózkodási helyéül, ahol az egyházi jellegű Szociális Otthonban lakott 1957. augusztus 15-étől, majd onnan 1964 októberében Budapestre költözött. Szívgyengeségben halt meg 1965. október 10-én. Hódmezővásárhelyen a családi sírboltban helyezték nyugalomra október 15-én.[1]
Jegyzetek [szerkesztés]
|
előző püspök |
veszprémi püspök |
következő püspök |
