Karthago

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karthago
Információk
Eredet Budapest
 Magyarország
Aktív évek 1979–napjainkig
Műfaj rock, hard-rock, west coast rock
Kiadó Hungaroton-Start
EMI
Tagok
Takáts Tamás
Gidófalvy Attila
Kiss Zoltán Zéro
Kocsándi Miklós
Szigeti Ferenc
Korábbi tagok
Fehér Lajos
Losó László

A Karthago weboldala

A Karthago magyar rockegyüttest 1979-ben Szigeti Ferenc alapította.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zenekar az 1980-as évek egyik legnépszerűbb magyarországi rockegyüttese volt. Különleges, úgynevezett amerikai típusú west coast zenéjükkel, amely kemény rockalapra dús, ötszólamú vokállal és dallamos énekvezetéssel hangszerelt dalokból állt, néhány hónap alatt valamennyi slágerlistát meghódították.

A zenekar első lemeze 1981-ben jelent meg és 178 000 példányban fogyott el, ezt követte további két hasonlóan sikeres stúdióalbum, valamint egy koncertlemez, számtalan kislemez és rádiófelvétel, majd egy Aranyalbum, egy Best of… album, és A Karthago él című dupla élő koncertalbum az 1997-es BS-koncertről.

1983-ban az együttes a Requiem című dallal megnyerte az ausztriai Villachban a Nemzetközi Táncdalfesztivál nagydíját, ezt követően szerződést kötött az osztrák OK Musica (Teldec Company) lemeztársasággal. Két nagylemezük jelent meg a kiadóval Nyugat-Európában, amelyből az első, a Requiem című, Ausztriában aranylemez lett.

A koncertjeik Magyarországon, Ausztriában, az NSZK-ban, Kubában, valamennyi volt szocialista országban és az egykori Szovjetunióban komoly eseménynek, rendkívüli látványosságnak és nagy sikernek számítottak. Összesen kb. 2500 koncertet adtak fennállásuk alatt.

1985. április 27-én az újonnan épült városligeti szórakoztató központ, a Petőfi Csarnok a Karthago együttes koncertjével nyitott.[1]

Az együttes 1985-ben beszüntette működését. Tagjai azonban többnyire ma is aktív muzsikusok, valamennyien közismert személyiségek lettek, jó nevű zenekarokban játszanak, tévéznek, rádióznak.

A rendszerváltás után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1990. május 1-jén a Karthago, feloszlása után 5 évvel ismét összeállt, és egy nagyszabású koncertet rendezett valamennyi eredeti tag közreműködésével. A hangverseny, amelyet a Magyar Televízió és a Magyar Rádió is közvetített, óriási siker lett a budapesti Petőfi Csarnok szabadtéri színpadán, megdöntve minden addigi nézőrekordot.

7 év múlva az együttes ismét színpadra lépett, ezúttal azonban már a Budapest Sportcsarnok volt a rendezvény helyszíne. A koncert jól sikerült, közel 15 000 néző volt tanúja a nagy visszatérésnek, amely óriási látványelemekkel, díszletekkel, korinthoszi oszlopokkal, tűzijátékkal, „ledér" táncosnőkkel megtűzdelve került bemutatásra, a Karthagótól mindig is megszokott módon. A hangulat végig hihetetlenül forró volt, a közönség szinte együtt élt a együttessel, közös éneklések, tízperces vastapsok tarkították a show-t. Felvételt készített a Magyar Televízió, amely a koncert után három héttel adásba is került.

A Hungaroton Records A Karthago él című dupla koncertalbumon, és ugyanilyen címmel videokazettán is megjelentette a hangversenyt.

2000. június 2-án a Petőfi Csarnok 15 éves jubileumi ünnepségére a Karthago együttest kérték fel egy nagyszabású koncertre, mivel annak idején az együttes nyitotta meg a Pecsát, azaz a csarnokban az első magyar koncertet 1985-ben a Karthago adta. A jubileumi buli ismét fantasztikus volt, óriási tömeg és igazi „karthagós" hangulat volt. Az m1 televízió újból rögzítette a fellépést. A koncerten jelen voltak az osztrák-német Teldec kiadó munkatársai is, akik jelezték, hogy a Karthago új lemeze iránt és az azt követő turnékra jelentős érdeklődés lenne Németországban és Ausztriában is, ahol még ma is ismert és szeretett a legendás együttes.

2003-ban ismét hallatott magáról a zenekar, közel 15 koncertet játszottak Magyarországon, különböző nagy fesztiválok záró produkciójaként és önállóan, ismét óriási sikerrel. A sorozat folytatódott 2004-ben is, többek között az alsóőrsi Harley Davidson Nemzetközi Motorostalálkozó záró gálaestjével, valamint további kifejezetten nagyszabású rockfesztiválokkal, és az év végén a nagy budapesti lemezbemutató koncerttel.

2004 egy új korszak kezdete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az együttes 2004 szeptemberében ünnepelte megalakulásának 25. évfordulóját. 1979 őszén állt össze az öt legendás muzsikus, és talán ők az egyetlen olyan rockzenekar Magyarországon, akik végig változatlan felállásban játszottak. A jubileum méltó megünneplésére az együttes komoly, összetett projekttel készült.

Elsőként 2004 június-július-augusztusában, 19 év után új stúdióalbumot készítettek. A lemez 2004. szeptember 5-én jelent meg az EMI Zenei Kiadó gondozásában, és modern hangzású, kemény, igen erőteljes rockzenét tartalmazott, a Karthagótól megszokott igényes, dús, finoman cizellált hangszereléssel és a legendás ötszólamú vokállal.

A Karthagóra mindig jellemző volt a rendkívüli alaposság és a profi kidolgozottság, ezért a korábbiakhoz hasonlóan, erre az új albumra is több mint húsz friss szerzeményből választották ki a felkerült 9 szám, stúdiófelvételeik közel három hónapig tartottak a legendás törökbálinti "P" stúdióban.

Két bonus track is készült, a nemzetközi sikereket is elért Requiem, valamint a Karthago „himnusza”, az Apáink útján új, egészen különleges, vonós, szimfonikus, „unplugged” verziója.

Az album promóciójának része volt a Concert&Media által rendezett Karthago rockcirkusz – lemezbemutató koncert 2005 tavaszán, az SAP csarnokban. Ezt követően több hónapos országos turnéra indult az együttes.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Albumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Apáink útján / A fények, a hangok, az árnyak (Kislemez, MHV Pepita, 1980)
  • Karthago I. (1981 / 2004) (LP / remaster CD bónuszokkal)
  • Requiem / Tagadás (Kislemez, Hungaroton-Start, 1982)
  • 1...2...3...Start! - Popmajális (1982) (koncert) (LP B-oldala)
  • Ezredforduló (1982) (LP / CD)
  • Requiem (1983) (angol) (LP)
  • Senkiföldjén (1984) (LP / CD)
  • Oriental Dream (1985) (angol) (LP)
  • Aranyalbum (1990) (válogatás) (LP)
  • Best of Karthago (1993) (válogatás) (CD)
  • Ramix! - Haminyó anyó (1997) (maxi) (CD)
  • A Karthago él! (1997 / 2005) (koncert) (2CD / DVD)
  • ValóságRock (2004) (CD)
  • IdőTörés (2009) (CD)
  • 30 éves jubileumi óriáskoncert (2010) (2CD / DVD)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]