Egyed Ákos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egyed Ákos
Egyed Ákos .jpg
Született román Bodos
1929. november 25. (83 éves)
Nemzetisége magyar magyar
Foglalkozása történész
Díjak A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2002)
a Magyar Érdemrend középkeresztje (2013)

Egyed Ákos (Bodos, 1929. november 25. –) erdélyi magyar történész, 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az újraalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke (2002–2010 között), Egyed Péter és Egyed Emese apja.

Tartalomjegyzék

Életpályája [szerkesztés]

Középiskoláit Sepsiszentgyörgyön végezte, majd 1948-tól a Bolyai Tudományegyetem hallgatója lett. 1951-1953 között ugyanitt volt gyakornok, ezt követően a kolozsvári Történeti Intézet kutatója lett. 1990-1994 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, 1995-1997 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen meghívottként adott elő.

Kutatásai az 1848-as erdélyi forradalomra és Erdély 1867-től 1914-ig terjedő történetére irányulnak. Foglakozott gazdaságtörténettel és a székely társadalom sajátos gazdasági és társadalmi kérdéseivel.

Munkássága [szerkesztés]

Első írását a kolozsvári Igazság közölte 1953-ban, majd számos szaktanulmánya és tájékoztató cikke jelent meg a Korunk, A Hét, Brassói Lapok, Anuarul Institutului de Istorie Cluj, Acta Musei Napocensis, Forschungen zur Volks- und Landeskunde, Studii, Utunk folyóiratokban, valamint a napilapok hasábjain. Tudományos munkáiban főleg az 1848-as erdélyi forradalommal s Erdély 1867-től 1914-ig terjedő történetével foglalkozik.

A gazdaságtörténeten belül különösen az ipartörténet érdekelte, a társadalmi mozgalmak keretében elsősorban a munkás- és parasztmozgalmak, a későbbi években pedig a székelység sajátos gazdasági és társadalmi újkori problémáinak kutatásában és értékelésében ért el eredményeket. Cselényi Béla, Ion Cicală, Kántor Lajos és Kovács József mellett társszerzője az Adatok az 1907-es felkelés történetéhez (1957), majd Vajda Lajos és Ion Cicală mellett a Munkás- és parasztmozgalmak Erdélyben : 1905-1907 c. kötetnek (1962); tagja azoknak a munkaközösségeknek, melyek az Erdély története II. kötetét (románul 1961, magyarul 1965) írták és fordították. Társszerzője az Alianța clasei muncitoare cu țărănimea din România c. kiadványnak (1965). Székelyföldi falutörténeti és a „székely kérdéssel” kapcsolatos kutatásainak eredményét hasznosította a szerkesztésében megjelent A megindult falu (Tallózás a régi erdélyi faluirodalomban. 1849-1914. Téka 1970) bevezetőjében; Az utazás divatja c. alatt (Téka 1973) útleírásokat, úti jegyzeteket közölt az 1848 előtti Erdélyről.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tárgykörében az erdélyi jobbágyfelszabadítás a kolozsvári országgyűlésen, a moldvai és havasalföldi forradalmak magyar sajtóvisszhangja (az 1848. Arcok, eszmék, tettek c. kötetben, 1974) foglalkoztatta, felfedte a polgári-demokratikus forradalom kezdeteit Háromszéken (MNT tanulmánykötet, 1976), társszerzője a Revoluția de la 1848-1849 din Transilvania c. dokumentumkiadványnak (I. 1977; II. 1979). Írt az 1877-es román függetlenségi háború történeti előzményeiről és lefolyásáról is az 1877. Tollal, fegyverrel c. tanulmánykötetben (1977) s a régi székely hadszervezetről a Székely felkelés : 1595-1596 c. gyűjteményes kötetben (1979).

Munkásságának egy-egy összefoglaló csomópontja s egyben tudományos munkásságának rangjelzései a további évtizedek önálló kötetei, elsők közt A parasztság Erdélyben a századfordulón c. munkája (1975) társadalom- és agrártörténeti áttekintést ad, s ugyancsak teljes történeti monográfia a Háromszék 1848-1849 c. mű (1978, 2. kiadás 1979), majd a Falu, város, civilizáció : 1848-1914 (1981).

Díjai [szerkesztés]

Művei [szerkesztés]

  • Munkás- és parasztmozgalmak Erdélyben: 1905–1907. Vajda Lajossal és Ion Cicalăval. Bukarest: Tudományos Kiadó. 1962
  • A megindult falu. Tallózás a régi erdélyi faluirodalomban. 1849-1914., Bukarest: Kriterion. 1970
  • Despre problema țărănească în comitatul Satu Mare, în a doua jumătate a secolului al XIX-lea și începutul secolului al XX-lea. Satu Mare: Muzeul Județului. 1972
  • Az utazás divatja : útleírások, útijegyzetek az 1848 előtti Erdélyről. Bukarest: Kriterion. 1973
  • 1848. Arcok, eszmék, tettek, 1974
  • A parasztság Erdélyben a századfordulón: társadalom- és agrártörténeti áttekintés. Bukarest: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó, 1975
  • Háromszék 1848-1849. Bukarest: Kriterion. 1978
  • Falu, város, civilizáció: tanulmányok a jobbágyfelszabadítás és a kapitalizmus történetéből Erdélyben : 1848-1914. Bukarest: Kriterion, 1981
  • A korszerűsödő és hagyományőrző Erdély I–II. 1997
  • Erdély 1848-1849 I-II., Csíkszereda: Pallas-Akadémia. 1998. ISBN 973-9287-22-0
  • Széchenyi és Erdély: Tanulmányok. Csetri Elekkel, Péter Györggyel, Somai Józseffel; szerkesztő Somai József. Kolozsvár: Romániai Magyar Közgazdász Társaság. 2002. ISBN 973-00-2788-9
  • Erdély metamorfózisa a hosszú 19. században I-II. Csíkszereda: Pallas-Akadémia. 2004. ISBN 9736650642
  • A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig. Xantus Könyvkereskedelmi Kft. 2006. ISBN 978-973-665-160-1
  • Gróf Mikó Imre - Erdély Széchenyije. Sepsiszentgyörgy: Charta. 2007. ISBN 973-8326-30-9

Jegyzetek [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

További információk [szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]