Krónikus obstruktív légúti betegség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krónikus obstruktív légúti betegség
Centrilobular emphysema 865 lores.jpg
A tüdő teljes patológiája dohányzásra jellemző centrilobuláris-jellegű tüdőtágulatot mutat. Ez a kép a tartósított, vágott tüdő felszínét mutatja, amelyen sűrű fekete szén lerakódások által szegélyezett üregek sorakoznak.

Angolul Chronic obstructive airway disease vagy
Chronic obstructive lung/pulmonary disease
Osztályozás
BNO-10 J40.J44., J47.
BNO-9 490492, 494496
Adatbázisok
OMIM 606963
DiseasesDB 2672
MedlinePlus 000091
eMedicine med/373  emerg/99
MeSH C08.381.495.389

A krónikus obstruktív légúti betegség (COAD – chronic obstructive airway disease) vagy krónikus obstruktív tüdőbetegség (COLD/COPD) következménye a krónikus bronchitis és a tüdőtágulat. Ez a két leggyakrabban együtt előforduló betegség, mely a légutak szűkületéhez vezet és légszomjat okoz. Az asztmával ellentétben a szűkület nem visszafordítható és az idő múlásával rosszabbodik.

A krónikus obstruktív légúti betegséget legtöbbször a dohányzás váltja ki, ami a nagyobb légutak gyulladásához vezet. Ez a gyulladás a nagyobb légutakban krónikus bronchitisként ismert, mely köpetek felköhögésével jár. Az alveolusok a gyulladás hatására elpusztulnak – ezt hívják tüdőtágulatnak. A krónikus obstruktív légúti betegséget a hirtelen állapotváltozás, az akut tünetek súlyosbodása jellemzi, légúti fertőzések és a légszennyezés hatására.

Tünetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A COPD főbb tünetei közé tartozik az érdes, nehéz légzés, gyakori köhögés, fokozott nyáktermelés és bőséges köpetürítés; fizikai aktivitás esetén zihálás, majd légszomj. Legveszélyesebb következménye a tüdőtágulásként ismert irreverzibilis tüdőkárosodás, amit az jelez, ha fizikai megerőltetésre, az idő előrehaladtával egyre kisebb terhelés esetén is jelentkezik a légszomj, és egyre nehezebben múlik el, végül már nyugalmi helyzetben is megmarad.[1]

Kezelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenleg COPD esetére nincs hatékony kezelés, a tünetek viszont mérsékelhetők, illetve csökkenthető a különböző szövődmények kockázata, illetve az életminőség is javítható.[2] A betegség és szövődményei kezelésére négy fő kezelési mód terjedt el: hörgőtágítók, inhalációs (belégzendő) szteroidok, antibiotikumok vagy oxigénterápia alkalmazása, ezeken felül szükség lehet műtéti eljárásokra is. Az alkalmazható gyógyszerek egy részét rendszeresen kell szedni, másokat igény szerint.

Gyógyszeres kezelési lehetőségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hörgőtágítók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ilyen típusú gyógyszerek a légutakat körülvevő izmokat ellazítva járulnak hozzá ahhoz, hogy a köhögés és a légszomj érzése csökkenjen, illetve a légzés könnyebbé váljon. Léteznek szájon át alkalmazandó és belégzendő kiszerelésű hörgőtágítók is.

Inhalációs (belégzendő) szteroidok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ilyen gyógyszerek a légutak gyulladásának csökkentésével segítik elő a könnyebb légzést. COPD és asztmás bronchitisz esetén is alkalmazhatók, de hosszan tartó használatuk kedvezőtlen mellékhatásokkal járhat (például magas vérnyomás, szürkehályog és cukorbetegség kialakulásának fokozottabb kockázata).

Antibiotikumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az antibiotikumok olyan esetekben hasznosak COPD-ben szenvedő betegek számára, amikor az alaptüneteiket egyéb légúti betegségek, például tüdőgyulladás vagy influenza súlyosbítják, mert az antibiotikumokkal a bakteriális fertőzések gyógyíthatók, s ezzel csökkenthető a panaszok száma.

Oxigénterápia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Akkor alkalmazható hatékonyan, ha a beteg vérében nem kielégítő az oxigénszint. Az illető aktuális állapotától függően a kiegészítő oxigénkezelésre sor kerülhet csak bizonyos tevékenységekhez alkalmazva, illetve állandóan használva is.

Műtéti eljárások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Súlyosabb esetekben a műtéti kezelés jelenthet megoldást a beteg számára, főleg ha a gyógyszeres kezelés eredményessége elmaradt az elvárható mértéktől. Megfelelő műtéti kezelést jelenthetnek a tüdő térfogatát csökkentő műtétek, amikor csak kisebb darabokat metszenek ki a károsodott tüdőszövetből, hogy az ép rész nagyobb teret kaphasson a kifeszülésre, így biztosítva a jobb légcserét – ilyen beavatkozás akkor lehet célszerű, ha a károsodás a tüdőnek csak kisebb, jól körülírható részét érintette. Még súlyosabb eseteknél az egyik tüdő transzplantációja is szóba jöhet, ami által javulhat a beteg légzése és fizikai terhelhetősége.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Krónikus obstruktív légúti betegség témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Chronic obstructive pulmonary disease című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]