Kromatin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kromatin a kromoszóma anyaga, mely eukarióta sejtekben DNS és fehérje komplexéből áll. Láthatóvá lehet tenni festéssel, mely utal nevére is: színes anyag. A kromatint alkotó nukleinsav rendszerint kettős szálú DNS formájában van jelen. A kromatin szerveződésében szerepet játszó fehérjék a hisztonok. Ezek teszik lehetővé az eukarióta sejtekben 1,8 méter hosszúságú DNS molekula néhány mikrométerbe tömörítését; illetve hiszton fehérjéik metilációja és acetilációja révén képesek befolyásolni a génexpressziót (a génkifejeződést) is. Másrészt a kromatinnak a DNS megkettőződésében, a replikációban is szerepe van.

A kromatin szerveződésének három fő szintje van:

  1. nukleoszóma – „beads on a string”, azaz gyöngyfüzér-struktúra, melyben a hiszton oktamerek fognak közre két fordulatnyi, 146 bázispárnyi DNS-t egymás után következve, gyöngyfüzérszerűen;
  2. 30 nm átmérőjű kromatinfonal;
  3. kromoszóma

A spermatozoon jelent csak kivételt a fentiekre nézve. A spermiogenezis során a kromatin szorosabb formába kerül, génexpressziója felfüggesztődik. A hisztonok nagyrészt helyüket átadják a protaminnak nevezett, arginin-gazdag fehérjéknek.

A DNS kondenzáció szintjei. (1) Egyszerű DNS szál. (2) Kromatin szál ( hisztonokkal). (3) Kondenzált kromatin centromerrel. (4) Kondenzált kromatin profázisban. (Két DNS molekula van jelen) (5) Kromoszóma metafázisban.

Két kromatin típus különíthető el:

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]