Farkasmaszlag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Farkasmaszlag
Strychnos nux-vomica - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-266.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Tárnicsvirágúak (Gentianales)
Család: Loganiaceae
Nemzetség: Strychnos
Faj: S. nux-vomica
Tudományos név
Strychnos nux-vomica
L.
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Farkasmaszlag témájú kategóriát.

A farkasmaszlag (Strychnos nux-vomica) a tárnicsvirágúak (Gentianales) rendjébe és a Loganiaceae családba tartozó faj. Délkelet-Ázsiai örökzöld növény. Ovális levelei 5–9 cm-esek. Kerek, zöld, később narancsszínű magja sztrichnin nevű alkaloidot tartalmaz, amely rendkívül mérgező. Termése a Nux vomica („hánytató dió”).

Egyéb nevei: hánytatófa, hánytatódió. Nevével ellentétben nincs közelebbi rokonságban a maszlaggal (Datura). Előfordul, hogy ebvész (Apocynum) vagy varjúszem, illetve farkasszőlő (Paris) neveken nevezik, de valójában ezek nem azonosak a farkasmaszlaggal. Termésére leggyakrabban ebvészmag néven hivatkoznak.

Orvosi alkalmazások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Modern orvoslás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A modern orvoslásban nincs alkalmazása, mivel a benne 1-1,5%-ban megtalálható sztrichnin igen erős méreg, bár ennek nem mond ellent, a „kis mértékben orvosság…” szabály (arzénvegyületekhez hasonlóan). Korábban hánytatószerként alkalmazták, azonban mára már kiszorították a jóval biztonságosabb készítmények.

Ugyanakkor a termése anti-allergén hatásokat mutat, ugyanis egerekben elnyomja az immunoglobulin (IgE) antitestek reakcióját[1]. In vitro kísérletekben meggátolta az AGS rákos sejtek növekedését[2].

Gyógynövényként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Indiában a hudar nevű szert készítik a farkasmaszlag terméséből. Ehhez először öt napig vízben, majd két napig tejben áztatják, végül tejben forralják[3]. A készítmény minőség/mérgezés aránya igen rossz, bár a méreganyagok mennyisége vizsgálható nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával.[4] A szert a vérnyomás megemelésére használják.

Homeopátiás alkalmazások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nux Vomica latin nevén homeopátiás szert gyártanak belőle, amely a benne hívők szerint a reuma és a másnaposság egyes tüneteit gyógyítja. Erre vonatkozólag azonban csak anekdotikus megállapítások állnak rendelkezésre, így hatásosságát a hivatalos gyógyászat kétségbe vonja. A kis potenciálú készítményekben ugyanakkor igen jelentős mennyiségű sztrichnin lehet, ami könnyen okozhat mérgezést a használóknál, míg a nagy potenciálú készítményekben semmilyen ismert módszerrel nem lehet kimutatni bármilyen hatóanyag létezését. A homeopátia elmélete szerint, a „kutyaharapást szőrivel” vagyis az egészségesekben hasonló tüneteket okozó szerek éppen azokat gyógyítják betegben.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Govinda Rao Duddukuri, A. Naga Brahmam & D. N. Rao (2008.). „Suppressive effect of Strychnos nux-vomica on induction of ovalbumin-specific IgE antibody response in mice” (PDF). Indian Journal of Biochemistry & Biophysics 45 (5), 341–344. o. PMID 19069846.  
  2. Sang Man Lee, Jae Im Kwon, Yung Hyun Choi, Hyun Sup Eom & Gyoo Yong Chi (2008.). „Induction of G2/M arrest and apoptosis by water extract of Strychni Semen in human gastric carcinoma AGS cells”. Phytotherapy Research 22 (6), 752–758. o. DOI:10.1002/ptr.2355. PMID 18446845.  
  3. Seema Akbar, Shamshad A Khan, Akbar Masood & M Iqbal (2010.). „Use of Strychnos nux-vomica (azraqi) seeds in Unani system of medicine: role of detoxification”. African Journal of Traditional, Complementary and Alternative Medicines 7 (4), 286–290. o. PMID 21731158.  
  4. Q. B. Han, S. L. Li, C. F. Qiao, J. Z. Song, Z. W. Cai, P. Pui-Hay But, P. C. Shaw & H. X. Xu (2008.). „A simple method to identify the unprocessed Strychnos seeds used in herbal medicinal products”. Planta Medica 74 (4), 458–463. o. DOI:10.1055/s-2008-1034359. PMID 18484543.