Placebo
A placebo (a latin placere jövő ideje: tetszeni fogok) elsősorban gyógyszerészeti készítmények, orvosi műveletek tudományos hatékonysági vizsgálatának ellentételi referenciája. A placebo emellett az arra hajlamos (placeboresponder) páciens állapotának javulását tudja elérni valódi beavatkozás vagy hatóanyagok nélkül, akár pusztán a kezelésbe vetett hit által. A placebo tehát „látszólagos gyógyszer”, amely azonban sokszor – lelki vagy pszichikai úton – tényleges javulást érhet el.[1] Placebo hatást kiválthat valamilyen beavatkozás (pl. műtét), valamilyen jelenség (pl. fehér köpeny, tabletta színe, formája ), ill. valamilyen folyamat (pl. pszichoterápia) is. A placebohatás a pszichológia és az élettan határterületi kérdése.[1]
A legújabb kutatások szerint a placebo hatás egy valódi pszichobiológiai esemény amit a teljes kezelés vált ki.[2] Kutatások szerint a placebo hatás a klinikai gyakorlatban is kimutatható, még akkor is, amikor nem kap placebót a páciens. A legújabb irányzat szerint nem a placebohatás kiküszöbölése a cél, hanem annak etikus felhasználása és növelése az orvosi gyakorlatban.[2]
A nocebo (a latin nocere ige jövőideje: ártani fogok) fogalmát olyan jelenségekre használják, ahol a placebo hatása károsító [1]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Placebo paradoxon története
A placebo szót a 18. századtól kezdve használják orvosi fogalomként, gyakran negatív értelemben.[3] A második világháborúban egy Henry Beecher nevű amerikai aneszteziológus ápolónője –– miután kifogytak a fájdalomcsillapítóból – csak sóoldatot adott az egyik sérült katonának. Meglepetésre az ál-fájdalomcsillapító csökkentette a sérült katona fájdalmát, és megakadályozta a sokk kialakulását. A háború után Beecher 1955-ben publikálta nagy visszhangot keltett „The Powerful Placebo” tanulmányát, többek között ennek hatására az amerikai kongresszus 1962-ben törvényt hozott a gyógyszerek kötelező teszteléséről.[4] Egyes vélemények szerint Beecher a placebo-hatást és azt a tényt, hogy a hatóanyag nélküli tabletták is beindíthatják az emberi szervezet gyógyulását, problémává tette, és ezzel a démonizálással saját felfedezését ölte meg.[5]
A placebo hatás használata jelenleg is vitatott. 1903-ban Richard Cabot azt javasolta, hogy ne használják, mivel megtévesztésen alapul. Newman hivta fel a figyelmet a „placebo paradoxon”-ra, – vagyis nem etikus placebót használni a gyógyításnál – de ugyanúgy nem etikus „nem használni olyasmit, ami gyógyít”.[6]
Bánki Csaba (1994) szerint az orvostudomány ellenszenvvel viseltetik a placebo iránt. Ennek az okai:
- (jelenleg) nehezen értelmezhető a jelenség
- a placebo hatás „zavaró tényező” a kutatásokban
- sok „standard” eljárás érvényességét kérdőjelezi meg
- elmossa a határokat a tudományos eszközöket alkalmazó szakember és a placebo-hatással operáló laikus gyógyító között.[1]
A placebo-mechanizmust gyakran pejoratív értelemben is használják egyes alternatív orvosi és természetgyógyászati eljárások megbélyegzésére. [7][8]
[szerkesztés] Klinikai gyógyszervizsgálatok és a placebo
A klinikai tesztekben a placebo egyik célja az új hatóanyagok tesztelése. Ha egy hatóanyagtól valakinek javul az állapota, de nem lehet tudni, hogy a gyógyszeres kezelés tudata, illetve a gyógyszerbe vetett hit, vagy pedig valóban a gyógyszer fiziológiai hatása okozta nála a javulást, akkor érdemes kísérlethez folyamodni. Ilyenkor a betegek egyik csoportjának valódi hatóanyagot adnak, a többieknek pedig placebót – miközben egyik csoport sem tudja, hogy valódi gyógyszert kap-e vagy sem. A hatóanyag hatása akkor tekinthető igazoltnak, ha a valódi gyógyszerrel kezeltek nagyobb mértékben javulnak, mint a kontrollcsoportok. Az orvosi gyakorlatban ilyen célra legtöbbször szőlőcukrot alkalmaznak, ha tabletta formájában kell a betegnek adni, illetve fiziológiás sóoldatot, ha infúzió formájában.
Az olasz kutató, Benedetti szerint a gyógyszerek egy része csak a placebohatást erősíti fel; sőt, ha a beteg nem tud arról, hogy például diazepámot kapott, az nem is hatékony a műtét utáni szorongáscsillapításban.[9]
Aktív placebohatásnak nevezik, hogyha a mellékhatásokból a beteg rájön, hogy aktív szert kapott, ez általában további járulékos -25%-os- placebohatással jár együtt.
[szerkesztés] Placebo mechanizmus növelése
„A jó orvosság vagy csíp, vagy keserű, vagy drága”.
Az orvosi kutatásokban a gyógyszer hatását a farmakológiai hatáson kívül más tényezők is befolyásolják.
A teljes gyógyszerhatást a következő dolgok befolyásolják:
- a gyógyszer jellemzői (ár, íz, alak, szín, név, kiszerelés),
- a beteg jellemzői ( iskolázottság, kor, műveltségi szint, személyiség, eddigi tapasztalatok),
- a gyógyszert felíró jellemzői (hírnév, személyiség, státusz, tekintély, életkor , bőrszín ),
- a környezet, amiben a gyógyszert felírták ( rendelő, laboratórium ).
- a társadalmi, gazdasági és kulturális környezet.
[szerkesztés] Pszichoterápia és a placebo
Lieberman és Dunlap (1979) érvelése szerint minden terápiának közös pontja, hogy hisznek benne. Éppen ezért nem is lehet placebo tesztelést végezni a pszichoterápiás vizsgálatoknál.[1]
[szerkesztés] Placebo hatásmechanizmus elméletek
- Kondicionálás
- Biológiai elméletek
[szerkesztés] Hivatkozások
- ^ a b c d e Túry Ferenc (Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet ). „Pszichoszomatikus zavarok áttekintése - Placebohatás” (PPT).
- ^ a b Damien G Finniss, Ted J Kaptchuk, Franklin Miller, Fabrizio Benedetti (2010.). „Biological, clinical, and ethical advances of placebo effects” (PDF). The Lancet 2010 (375(9715)), 686–95. o. PMID 20171404.
- ↑ Shapiro AK (1968.). „Semantics of the placebo”. Psychiatr Q. 42 (4), 653–95. o. DOI:10.1007/BF01564309. PMID 4891851.
- ↑ Steve Silberman (2009.). „Placebos Are Getting More Effective. Drugmakers Are Desperate to Know Why ?”. Wired.
- ↑ „HVG / 2009.október 9 / A gyógyszer színétől gyógyulunk, nem a hatóanyagtól?”.
- ↑ David H. Newman. Hippocrates' Shadow. Scribner, 134–159. o (2008). ISBN 1-4165-5153-0
- ↑ Bárdos György, Cziboly Ádám title = Placebohatás: az elvárások gyógyító ereje (2003.). „{{{title}}}”.
- ↑ „HVG 2005: A homeopátia nem több a placebónál”.
- ↑ Kazai Anita, Medical Tribune (2009.). „Placebo – II. rész”.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A hit gyógyító ereje (Mérő László cikke a placebóról és annak ellentétéről, az ún. nocebóról, Magyar Narancs, 2008. augusztus 14.)
 |
Ez a gyógyszerészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
