Fruktóz
| Fruktóz | |
|---|---|
| Más nevek | D-(−)-Fructose, Levulose, L,D,D-Ketohexose |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [57-48-7] |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C6H12O6 |
| Moláris tömeg | 180,16 g·mol−1 |
| Megjelenés | fehér kristályos szilárd anyag |
| Sűrűség | 1,59 g·cm−3 |
| Olvadáspont |
100–104 °C |
| Oldhatóság (vízben) | jól oldódik 790 g·l−1 (20 °C) |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
| R mondatok | (nincs)[1] |
| S mondatok | (nincs)[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A fruktóz (INN: fructose) vagy gyümölcscukor a legédesebb cukorféleség, a gyümölcsökben és a mézben található meg természetes formájában. A monoszacharidokhoz tartozó ketohexóz, szabad állapotban igen elterjedt mind a növény-, mind az állatvilágban. Nagy mennyiségben található a gyümölcsök nedvében, a mézben, egyik komponense a szacharóznak is. Biológiailag a glükózhoz hasonlóan fontos szénhidrát.
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Fructosum néven hivatalos.
Tartalomjegyzék |
Szerkezete [szerkesztés]
| D-Fruktóz | ||
|---|---|---|
| Pálcikaképlet | Haworth-képlet | |
α-D-fruktofuranóz |
β-D-fruktofuranóz |
|
α-D-fruktopiranóz |
β-D-fruktopiranóz |
|
A szacharóz (nádcukor, répacukor) nevű diszacharid egyik építőköve. Megtalálható gyümölcsökben és a mézben, glikozidokban ritkább. Az inulin nevű poliszacharid főként fruktózból épül fel.
Az emberi szervezetben a fruktóz csak nyomokban található meg, a vérben, a spermában és a magzatvízben.[2]
Fizikai és kémiai tulajdonságai [szerkesztés]
Színtelen, kristályos anyag. Melegítve még megolvadása előtt elbomlik. Vízben jól oldódik.
Előállítás [szerkesztés]
A nádcukor (répacukor) elbontásával.
Felhasználás [szerkesztés]
Cukorkák, szörpök, gyümölcskonzervek, gyógyszerek édesítésére használják.
Biológia [szerkesztés]
A szervezetben a gyümölcscukornak szőlőcukorrá való átalakulása enzimes hatásra megy végbe. Így a gyümölcscukor is felhasználódik, de elfogyasztása után, lassabban növeli meg a vércukor szintet, mint a szőlőcukor. Ennek gyógyászati szempontból nagy jelentősége van. A gyümölcscukor a legédesebb ízű cukor, édesebb a répacukornál is, így ugyanolyan édes íz eléréséhez 30-40%-kal kevesebb is elegendő. Ezáltal csökkenthető az energiabevitel. Cukorbetegek is fogyaszthatják, de számukra gyümölcscukorból és szorbitból napi 30 g-nál több nem ajánlott.[forrás?]
A fruktózt az inzulintól függetlenül használja fel a szervezet: a fruktóz szelektíven a máj glikogénraktárait tölti fel, ha ezek beteltek, akkor triglicerideket állít elő belőle a szervezet, azaz zsírrá alakul. A túlzott fruktózbevitel hatására fokozódik a zsírdeponálás a szervezetben. Fogyasztása edzések előtt vagy tartós megterhelés esetén javasolható.
Források [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||

