Folyami géb
 |
||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 kifogott példány |
||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Neogobius fluviatilis (Pallas, 1814) |
||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||
 Élőhelyei Európában |
||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Folyami géb témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Folyami géb témájú médiaállományokat. |
A folyami géb (Neogobius fluviatilis) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Benthophilinae alcsaládjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
A folyami géb a Fekete-, az Azovi- és a Márvány-tenger sekély partmenti részein él, ahonnan messzire felúszik a nagy folyókba. A Balatonban 1970 óta tömeges. Azóta Magyarországon néhány tóban és folyószakaszon is kialakultak állományai. Mára a magyarországi felső Duna szakaszon tömegesen fordul elő. 1997-ben elérte a lengyelországi Visztula folyó középső szakaszát.
Az általa újonnan meghódított helyeken, inváziós fajnak bizonyult.
Megjelenése [szerkesztés]
A hal testhossza 15-18 centiméter, legfeljebb 25 centiméter. 58-65 pikkelye van egy hosszanti sorban. Tarkója pikkelyezett; 26 pikkely található a fej és a hátúszó töve között. Első hátúszója tüskés sugarú.
Életmódja [szerkesztés]
Mérsékelt övi gébféle, amely egyaránt megél az édes- és brakkvízben is. A 4-20 Celsius-fokos hőmérsékletet kedveli. Megtalálható a folyókban, ezek torkolatvidékén, valamint a tavakban, lagúnákban és patakokban is. A homokos és iszapos medreket választja élőhelyül. Tápláléka főként apró rákok, puhatestűek és kishalak, valamint a fenéken élő apró állati szervezetek.
Legfeljebb 5 évig él.
Szaporodása [szerkesztés]
Két évesen válik ivaréretté. Az ívási időszak április-július között van, de helyenként, ha a hőmérséklet nem csökken 13 Celsius-fok alá, akár szeptemberig is eltarthat. Ebben az időszakban a nőstény több alkalommal is ívhat. A hím ekkortájt fekete színt ölt, úszói pedig sárga szélűek lesznek. Az íváshoz a hím vájja ki, a törmelkében a fészket, aztán pedig őrzi és gondozza az ikrákat.
Források [szerkesztés]
- Természetkalauz: Édesvízi halak, Magyar Könyvklub, Budapest, 1996., ISBN 963 547 140 8
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. március 27.)
- Neogobius fluviatilis (Pallas, 1814) Fishbase
