Süntök
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Echinocystis lobata |
Angol nevei: wild cucumber, prickly cucumber, wild balsamapple, wild cucumber vine, mockapple, wild mock cucumber, creeping Jenny, német nevei: Gelappte Stachelgurke, Igelgurke, Lappige Rebschlinge
Tartalomjegyzék |
Habitus [szerkesztés]
A süntök többágú kacsaival felkapaszkodó, akár 7-8 m magasra felfutó, vékony szárú, legfeljebb a nóduszokban szőrös, egyéves növény. Növekedési formája szerint a smilakoid csoportba tartozik: a levélhónaljakban eredő, több-, leginkább háromágú finom mozgásokra képes vélhetően pálha- vagy inkább szár eredetű - kacsaival kapaszkodik. A kacsok száma nóduszonként egy. A kapaszkodás a kacs érintésre való érzékenységével magyarázható: az érintkezés helyén a kacs növekedése lelassul, az átellenes oldalon felgyorsul, aminek következtében a kacs rugószerűen feltekeredve körbefonja a megérintett ágat. A kacsok rögzülése után a tengelyük kiegyenesedik .s megvastagszik, ezáltal a süntök szárát távol tartja a támasztékul szolgáló növénytől. Levelei hosszú levélnyelűek, karéjosan osztottak, az 5 karéj ép szélű, szálkás csúcsú, érdes. A termős virágok magánosak vagy a kacsok hónaljában rövid kocsányon ülnek többedmagukkal. A porzósak aprók, fehérek, összetett fürtöt alkotnak, a porzószálak összenőttek. A termés 3-4 cm hosszú, hengeres, puha, tüskés, belsejét, a négy mag körül rostos szövet tölti ki.
Származás, elterjedés [szerkesztés]
Őshazája Északkelet-Amerika, ahol áreája az északi szélesség 35 és 53°-a között, valamint az Atlanti-óceán partvidékétől a nyugati hosszúság 110°-áig található, tehát az Egyesült Államokon kívül Kanada déli részein is őshonos. Sporadikus előfordulásai még ettől nyugatabbra is vannak, ahol valószínűleg kultúrszökevény. Eredeti élőhelyén és Európában is csak a 0 °C-os januári izotermától északra tudott kiterjedt állományokat létrehozni. Első európai adata 1904-ből való, hazánk területén pedig először Debrecenben 1913-ban jegyezték le. Manapság nálunk az egész országban megtalálható, csak a Kisalföldön és a Duna-Tisza közének déli részén ritka. Európában nagy léptékű elterjedését - őshazájához hasonlóan - klimatikus tényezők határozzák meg. Nem vagy csak kivételesen fordul elő a faj azokon a területeken, ahol a januári középhőmérséklet nem 0 és -5 °C közé esik. Dísznövényként ültették, idővel pedig kivadult a kertekből.
Életciklus, életmenet [szerkesztés]
Életformája T4 (nyárutói egyéves), életideje a vegetációs időszakban mintegy százharminc nap, általában májustól októberig. A növény csírázása májusban indul el, virágzás pedig júliustól. Önmegporzás is lehetséges, de inkább rovarmegporzás jellemzi, a terméseket a víz is terjeszti. A nővirágok elvirágzás után akár már tizennégy napon belül teljes méretű termést hozhatnak. A termések egy-hat magot tartalmaznak, leggyakrabban négyet. A magvak kihullanak, amikor a termés kiszárad. A mag, illetve a termés terjedésének két fő módja lehetséges: a magvak kihullva az anyanövény környezetében csíráznak (gravitációs), de terjesztheti a víz is (hidrochoria).
Termőhelyigény [szerkesztés]
Folyók, patakok mentén szerves anyagokban és bázisokban gazdag, nedves vagy üde, gyengén savanyú, humuszos talajokon, ligeterdőkben, árkok, csatornák mentén. Fényigényes, degradációtűrő és -jelző, kevéssé vagy közepesen nitrogénigényes. Sókerülő, sós vagy szikes élőhelyen ritkán fordul elő. A vegetációs időszakban bekövetkező elárasztásokat gyengén tűri, ilyenkor a tövek elpusztulhatnak.
Biotikus interakciók [szerkesztés]
- Magja allelopatikus hatású
- A támasztékul szolgáló növényt elnyomhatja
- Hazai fogyasztóiról kevés adat van (se parazita, se rovar), azonban Amerikában számos fogyasztója ismert.
- A süntöknek fontos szerepe van ennek a sokgazdás, nagy károkat okozó uborka-mozaikvírusnak az epidemiológiájában.
Gazdasági jelentősége [szerkesztés]
Hazájában az észak-amerikai őslakosok számára „panácea”, azaz jó reumára, lázra, emellett afrodiziákum, abortívum, felhasználták magjait gombként, gyöngyként és terméséből halbódító lét készítettek.
Természetvédelmi jelentősége [szerkesztés]
- Kedvezőtlenül befolyásolja az őshonos társulásokat
- Mezőgazdasági gyom
- Leárnyékolhatja, lehúzhatja a facsemetéket
- Betegségeket terjeszthet
Természetvédelmi kezelés [szerkesztés]
- Védett területeken: mechanikai kezelés
- Kémiai védekezés: nehéz a szelektivitást megőrizni
- Számos fogyasztója, kórokozója ismert, de ezek gazdanövényspektruma széles
Források [szerkesztés]
- Dr. Botta-Dukát Zoltán és Dr. Mihály Botond: Biológiai inváziók Magyarországon Özönnövények II., Bp., 2006.
- www.orszagalbum.hu
- www.novenykatalogus.hu
