Szuahéli nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szuahéli nyelv
Kiswahili
Beszélik Burundi
Kongói Demokratikus Köztársaság
Comore-szigetek
Kenya
Mozambik
Omán
Seychelle-szigetek
Mauritius
Ruanda
Tanzánia
Uganda
Malawi[1]
Nyelvcsalád Kongó-kordofáni
Írásrendszer Latin, Arab
Hivatalos állapot
Hivatalos Afrikai Unió
Kenya Kenya
Tanzánia Tanzánia
Uganda Uganda
Nyelvkódok
ISO 639-1 sw
ISO 639-2 swa
ISO 639-3 swa
Maeneo penye wasemaji wa Kiswahili.png
A szuahéli nyelv területe

A szuahéli Kelet-Afrikában beszélt nyelv (Kenya, Tanzánia, Uganda), a bantu nyelvekhez tartozik, eredetileg a szuahélik nyelve. Anyanyelvi beszélőinek száma néhány millió, közvetítő nyelvként viszont több mint 130 millióan használják.

A magyarhoz hasonlóan agglutináló, ugyanakkor a toldalékokat a szó elejére illeszti. Néhány idegen eredetű szóban megfigyelhető a flexió is.

Jellegzetes bantu sajátosság a névszóosztályok megléte (emberek osztálya, fák osztálya stb.) amelyek meghatározott előtagokkal rendelkeznek. Végső soron nyelvtani nemként viselkednek, mivel elsősorban grammatikai szerepük van. A szuahéliben nyolc névszóosztály van.

A szuahéliben viszont nincsen meg a bantu nyelvekre jellemző tonalitás.

Hangrendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ábécé: A, B, Ch, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, R, S, T, U, V, W, Y, Z.

A szuahéli nyelv ábécéje igen egyszerű, a betűk hangértéke nagyrészt egyezik a magyarral annyi különbséggel, hogy a ch cs-nek, a j dzs-nek, az s pedig sz-nek ejtendő.

Több hang van a szuahéliben, mint ahány betű az ábécében. Ebből következik, hogy a hiányzó hangok egy részét kettős betűkkel írjuk, illetve hogy bizonyos betűk több hangot is jelölnek. A problémás betűk és betűkapcsolatok a következők:

ch [ʧ] kissé hangsúlyosabb a magyar ’cs’ hangnál (chachu [ʧaʧu] = élesztő, kovász)

dh [ð] zöngés hang, úgy ejtendő, mint az angolban (például this) (fedha [feða] = ezüst, pénz; dhoruba [ðoruba] = vihar, zivatar)

gh [ɣ] a magyar ’g’ hangnál erőteljesebb (lugha [luɣa] = beszélt nyelv)

j [ʤ] a partvidéken magyar ’dzs’, a szárazföld belseje felé ’gy’ és ’j’ hangzású (Jina lako nani? [ʤina lako nani] = Mi a neved?)

ng’ [ŋ] ejtése mint az angolban, általában szókezdő helyzetben szerepel (ng'ombe [ŋombe] = szarvasmarha)

ny [ɲ] megfelel a magyar ’ny’ hangnak (nyuki [ɲuki] = háziméh)

s [s] megfelel a magyar ’sz’ hangnak (simba [simba] = oroszlán)

sh [ʃ] nagyjából a magyar ’s’ hangnak felel meg (maisha [maiʃa] = élet)

th [θ] zöngétlen hang, úgy ejtendő mint az angolban (például bathroom) (theluji [θeluʤi] = hó)

w [w] félmagánhangzó, ejtése mint az angolban (a magyar ’u’-hoz áll közel) (wimbo [wimbo] = dal, ének)

y [j] félmagánhangzó, ejtése mint az angolban (a magyar ’j’-hez áll közel) (yai [jai] = tojás)

A szuahéliben a k, p és t hangoknak van hehezett variánsa is, azonban ezeket nem jelölik külön írásban. Tehát a k betű jelölhet [k] és [kʰ] hangot is stb. Ugyanakkor fontos a helyes ejtés, ugyanis néha jelentésmegkülönböztető szerepe van! például tembo 1. [tembo] = pálmabor, 2. [tʰembo] = elefánt!

A hangsúly általában az utolsó előtti szótagra esik.

A szuahéli ige ragozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szám és személy kifejezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szuahéli nyelv teljes értékű személyes névmásai az alábbiak:

mimi én sisi mi

wewe te nyinyi ti

yeye ő wao ők

Azonban ezeket a ragozott igealakokban személyragok helyettesítik:

ni- (én …k) tu- (mi …unk)

u- (te …sz) m- (ti …tok)

a- (ő …) wa- (ők …nak)

A főnévi igenév[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főnévi igenevek előtoldaléka: ku-. Néhány esetben, magánhangzó előtt, de nem szabályszerűen kw-. Az igék szótári alakja általában az igető.

-fanya kufanya tenni, csinálni

-sema kusema mondani, szólni

-enda kwenda menni, haladni

Vannak olyan igék a szuahéli nyelvben, amelyek ragozáskor felveszik a főnévi igenév előtoldalékát, ilyen például az előbb említett -enda ige is.

A jelen idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jelen idő toldaléka -na-, és jelentése nagyjából azonos az angol folyamatban lévő jelen idejével.

ninajenga nyumba házat építek

anakwenda mjini ő a városba megy

Toldalékoláskor a jelen időt kifejező -na- morféma összeolvadhat a személyragokkal:

na- (én most …k) twa- (mi most …unk)

wa- (te most …sz) mwa- (ti most …tok)

a- (ő most …) wa- (ők most …nak)

A múlt idők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szuahéliben háromféle egyszerű múlt idő van:

1/ folyamatos múlt idő: -li-

nilikuwa nyumbani otthon voltam

2/ határozottan befejezett múlt idő: -me-

amefika ő megérkezett

3/ ritka, főleg a népköltészetben használt, kb. elbeszélő múlt: -ka-

sungura akasema és akkor a nyúl azt mondá

Amennyiben két cselekvés közvetlenül egymás után játszódik le, akkor az első ige -li-, a második pedig -ka- toldalékot kap:

alifika akaingia nyumbani megérkezett és belépett a házba

Léteznek a szuahéliben a 'kuwa' létigével képezett összetett igealakok is:

nilikuwa nikitembea amikor sétáltam volt

A jövő idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jövő időt a -ta- toldalékkal fejezzük ki:

nitarudi kesho holnap visszajövök

A feltételes mód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szuahéliben a feltételes módot háromféleképpen fejezzük ki:

1/ ha a cselekvés, történés lehetetlen, hiányoznak a feltételei, akkor a -ngali- toldalék használandó

ningalikwenda nyumbani hazamennék (de nem lehet)

nilikuwa ningalikwenda nyumbani hazamentem volna

ningalisema megmondanám (ha tudnám)

2/ a lehetséges vagy valószínű cselekvés, történés, valamint az óhajtó mód kifejezésére a -nge- morfémát kell használni

ningeweza kufanya kazi tudnék dolgozni (ha kapnék munkát)

ningetaka kununua kitabu hiki szeretném megvenni ezt a könyvet

ningetaka kuandika barua szeretnék levelet írni

3/ ha egy meghatározott, lehetséges feltételhez kötjük a cselekvést, történést, akkor a legtöbbször a jövőre utaló -ki- toldalékot használjuk:

ukimaliza kujenga nyumba yako, nitakutembelea ha majd fölépíted a házad, akkor meglátogatlak

A felszólító mód[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes szám második személyben az igető a végmagánhangzóját -e–re változtatja, míg többes szám második személyben a végződés -eni.

ende menj, eredj

twendeni gyerünk

endeni menjetek, eredjetek

nipe add ide, add nekem

A közvetett utasítást kifejező első és harmadik személyű igealakok rendszerint szintén -e–re változtatják a tőmagánhangzót (ez az arab eredetű -i–re végződő igealakokban ritka):

anataka niende (ő) azt akarja, hogy (én) menjek anataka unipige (ő) azt akarja, hogy (te) engem megüss

Ez utóbbi igealakban tárgyi egyeztető morféma (-ni-) szerepelt, ami a cselekvés célirányosságára utalt.

Tárgyas igeragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az, hogy a szuahéli mondatnak tárgya van, az igealakban jut kifejezésre. Ez tulajdonképpen megfelel a magyar tárgyas igeragozásnak. A toldalékok nagy részben megegyeznek az igei személyragokkal, csak egyes szám második és harmadik személyben van eltérés:

-ni- (engem) -tu- (minket)

-ku- (téged) -m- (titeket)

-m- (őt) -wa- (őket)

nimekuambia (meg)mondtam neked

umenitembelea meglátogattál (engem)

tunawatafuta mi keressük őket

Nem közvetlenül tárgyi vonatkozású tranzitív igék esetében dativusi szerepkörben is megjelenhetnek ezek a toldalékok (wakamsema – megmondták neki).

Számok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

0 - Sifuri
1 - Moja
2 - Mbili
3 - Tatu
4 - Nne
5 - Tano
6 - Sita
7 - Saba
8 - Nane
9 - Tisa
10 - Kumi
11 - Kumi na moja
20 - Ishirini
30 - Thelathini
40 - Arobaini
50 - Hamsini
60 - Sitini
70 - Sabini
80 - Themanini
90 - Tisini
100 - Mia
101 - Mia na moja
200 - Mia mbili
1000 - Elfu moja

Szószedet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbiakban a szócikkben szereplő szavakat soroljuk fel a szócikkben való előfordulásuk sorrendjében.


-chache kevés

-chura béka

-anguka esik, hull

-fanya tenni, csinálni, dolgozni

-sema mondani, szólni

-enda menni, haladni

-jenga építeni

nyumba (nyumbani) ház (otthon, a házba, a házban)

mji (mjini) város (a városba, a városban)

-wa lenni

-fika érkezni, jönni

sungura nyúl

-ingia belépni

-tembea sétálni, kószálni, vándorolni

-rudi visszajönni, visszatérni

kesho holnap

-weza képesnek lenni vmire, -hat, -het

kazi művészet (szalagos hanghordozó)

-taka akarni, szeretni, kívánni

-nunua vásárolni, venni

kitabu könyv

hiki (egy közelre mutató névmás: „ez”)

-andika írni

barua levél, dokumentum, üzenet

-maliza elkészíteni, befejezni

yako (egy birtokos névmás: „te …d”)

-tembelea meglátogatni

-pa adni

-piga ütni, verni, lőni, csapni

-ambia tájékoztatni, értesíteni, tudósítani

-tafuta keresni

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ethnologue list of countries where Swahili is spoken
    Thomas J. Hinnebusch, 1992, "Swahili", International Encyclopedia of Linguistics, Oxford, pp. 99–106
    David Dalby, 1999/2000, The Linguasphere Register of the World's Languages and Speech Communities, Linguasphere Press, Volume Two, pg. 733–735
    Benji Wald, 1994, "Sub-Saharan Africa", Atlas of the World's Languages, Routledge, pp. 289–346, maps 80, 81, 85

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]