Szardella
|
|
||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rajz a halról |
||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Engraulis australis (J. White, 1790) |
||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Szardella témájú médiaállományokat. |
A szardella (Engraulis australis) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe, ezen belül a szardellafélék (Engraulidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
A szardella a Csendes-óceán délnyugati részén fordul elő. Elterjedési területe Ausztrália északi részétől Tasmania déli részéig és Új-Zélandig terjed.
Megjelenése [szerkesztés]
Ez a halfaj általában 12 centiméter hosszú, de 15 centiméteresre is megnőhet. A szardella igen hasonlít az európai Engraulis encrasicolusra. Elterjedési területén az egyetlen szardellaféle, csak előfordulásának északi határán lehet találkozni Encrasicholina-, Stolephorus- és Thryssa-fajokkal.
Életmódja [szerkesztés]
A szardella egyaránt megél a brakkvízben és a nyílt tengeren is. Általában 31 - 70 méteres mélységben tartózkodik. Nagy rajokban tömörül, és planktonnal táplálkozik. Ez a hal pedig táplálékul szolgál más nagyobb halaknak, delfineknek és madaraknak. Az ivadék a torkolatokban és öblökben él, míg az idősebb példányok télen a nyílt tengerre vándorolnak. Ikrája ellipszis alakú.
Felhasználása [szerkesztés]
A szardellát főleg csaléteknek használják.

