Szardella

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Szardella
Rajz a halról
Rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Clupeomorpha
Rend: Heringalakúak (Clupeiformes)
Család: Szardellafélék (Engraulidae)
Alcsalád: Szardellaformák (Engraulinae)
Nem: Engraulis
(Cuvier, 1816)
Faj: E. australis
Tudományos név
Engraulis australis
(J. White, 1790)
Szinonimák
  • Atherina australis White, 1790
  • Engraulis antarcticus Castelnau, 1872
  • Engraulis antipodum Günther, 1868
  • Engraulis encrasicholus antipodum Günther, 1868
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Szardella témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szardella témájú kategóriát.

A szardella (Engraulis australis) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe, ezen belül a szardellafélék (Engraulidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szardella a Csendes-óceán délnyugati részén fordul elő. Elterjedési területe Ausztrália északi részétől Tasmania déli részéig és Új-Zélandig terjed.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a halfaj általában 12 centiméter hosszú, de 15 centiméteresre is megnőhet. A szardella igen hasonlít az európai Engraulis encrasicolusra. Elterjedési területén az egyetlen szardellaféle, csak előfordulásának északi határán lehet találkozni Encrasicholina-, Stolephorus- és Thryssa-fajokkal.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szardella egyaránt megél a brakkvízben és a nyílt tengeren is. Általában 31 - 70 méteres mélységben tartózkodik. Nagy rajokban tömörül, és planktonnal táplálkozik. Ez a hal pedig táplálékul szolgál más nagyobb halaknak, delfineknek és madaraknak. Az ivadék a torkolatokban és öblökben él, míg az idősebb példányok télen a nyílt tengerre vándorolnak. Ikrája ellipszis alakú.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szardellát főleg csaléteknek használják fel, de élelmiszerként is fogyasztható.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Engraulis australis (White, 1790) FishBase
  • Whitehead, P.J.P., G.J. Nelson and T. Wongratana, 1988. FAO Species Catalogue. Vol. 7. Clupeoid fishes of the world (Suborder Clupeoidei). An annotated and illustrated catalogue of the herrings, sardines, pilchards, sprats, shads, anchovies and wolf-herrings. FAO Fish. Synop. 125(7/2):305-579. Rome: FAO.