D’Hondt-módszer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A D’Hondt-módszer a pártlistás választási rendszerekben a mandátumok kiosztásának egyik módja. A legmagasabb átlagok módszerei közé sorolható. Nevét Victor d’Hondt belga matematikusról kapta. Valamivel kevésbé arányos, mint a Sainte-Laguë-módszer, mert kis mértékben a nagy pártoknak kedvez a széttagolt kis pártokkal szemben.

Ezt a módszert használja a magyar választási rendszer az országgyűlési választásokon az országos (kompenzációs) listás mandátumok, ill. az európai parlamenti képviselők mandátumának kiosztásakor.

A módszer rendkívül egyszerű: egy lapra felírják az egyes pártok által kapott szavazatok számát, majd ezek alá külön sorokban a szavazatszámok felét, harmadát, negyedét, stb. A legnagyobb osztó a megszerezhető mandátumok száma. Az így kapott D’Hondt-mátrixban megkeresik a legnagyobb számot, és amelyik pártnak az oszlopában az található, kap egy mandátumot. Ezután megkeresik a következő legnagyobbat, és ez addig ismétlődik, amíg az összes mandátumot ki nem osztották.

Példa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

10 mandátum elosztása 6 párt között összesen 100 000 érvényes szavazat alapján D’Hondt-módszerrel:

Pártok Sárgák Fehérek Pirosak Zöldek Kékek Barnák
Szavazatok 47 000 16 000 15 900 12 000 6 000 3 100
d'Hondt-módszer
Osztó sorszáma Hányadosok
1 47 000 16 000 15 900 12 000 6 000 3 100
2 23 500 8 000 7 950 6 000 3 000 1 550
3 15 667 5 333 5 300 4 000 2 000 1 033
4 11 750 4 000 3 975 3 000 1 500 775
5 9 400 3 200 3 180 2 400 1 200 620
6 7 833 2 667 2 650 2 000 1 000 517
Mandátum
Mandátumelosztás
1. 47 000          
2. 23 500          
3.   16 000        
4.     15 900      
5. 15 667          
6.       12 000    
7. 11 750          
8. 9 400          
9.   8 000        
10.     7 950      
Eredmény 5 2 2 1 0 0
Szavazatok aránya 47% 16% 15,9% 12% 6% 3,1%
Szavazatok aránya
(mandátumhoz jutókon belül)
51,7% 17,6% 17,5% 13,3%    
Mandátumok aránya 50% 20% 20% 10%    

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]