Port Moresby
| Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
| Port Moresby | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Állam | Nemzeti Fővárosi Kerület | ||
| Alapítás éve | 1873 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 254 158 fő (2000) +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 35 m | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: d. sz. 9° 28′, k. h. 147° 10′ | |||
| d. sz. 9° 28′, k. h. 147° 10′ | |||
Port Moresby (vagy Pot Mosbi) Pápua Új-Guinea fővárosa és egyben legnépesebb városa is.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Korall-tenger partján, Új-Guinea szigetének délkeleti részén fekszik.
Földrajza [szerkesztés]
A város trópusi szavanna éghajlatú: esős és száraz évszak váltakozik. Az 1040 mm átlagú évi csapadék zöme december és április között hull le. Egész éven át tart a fülledt hőség: az egyes hónapok középhőmérséklete 26 és 28 Celsius-fok között ingadozik.
Történelem [szerkesztés]
Az 1800-as évek közepén a főváros helyén a motu törzs apró falvai álltak. A falvak lakói élelmes kereskedők voltak, akik törékeny vitorlásaikon áruikkal messze partokra is elmerészkedtek.
1870-es években telepedtek le a vidéken az első európai misszionáriusok és kereskedők.
1873-ban foglalták el az angolok Új-Guinea szigetének délkeleti részét, és ekkor létesítették a kikötőt is, amely köré később Port Moresby is épült. A város névadója John Moresby kapitány volt, ő térképezte fel az itteni öböl környékét is.
1896-ban az itteni aranylelőhelyek híre több száz fehér szerencsevadászt csábított ide, ám a rövid "lázas" időszak után a városka visszasüllyedt az alárendelt gyarmati központ álmos hétköznapjaiba.
Nagy-Britannia 1906-ban Brit-Újguineát átengedte Ausztráliának. Neve ettől kezdve Pápua terület volt.
1921-ben a sziget északkeleti részén fekvő Német-Új Guinea Ausztrália mandátumterülete lett.
1949-ben egyesítették a két tartományt Pápua és Új-Guinea néven. Közigazgatási székhelye Port Moresby lett.
Gazdasága [szerkesztés]
A város kikötőjéből exportálják a környék erdeiből származó haszonfát, valamint az ültetvényeken termő kókuszdiót, kakaót és nyersgumit.
A városnak van még cement, dohány- és sörgyár létesült. A javítóüzemek és a kisebb könnyűipari üzemek a helyi lakosság ellátását szolgálják.
A villamos energiát a Laloki-folyó vízierőművéből kapja a város.
Közlekedés [szerkesztés]
Légi közlekedése is sokkal fejlettebb a közúti forgalomnál. A kisebb-nagyobb városokat összekapcsoló belföldi repülőjáratok a főváros Jacksons nemzetközi repülőtérről csatlakoznak a külföldre Ausztrália és Délkelet-Ázsia felé tartó vonalakhoz.
A városi tömegközlekedést a buszok képviselik.
További információk [szerkesztés]
|
|||||||

