Apia
| Apia | |
 |
|
| Elnökség épülete | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szamoa |
| Körzet | Tuamasaga |
| Jogállás | főváros |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 37 708 fő (2006) +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 2 [1] m |
| Terület | 60 km² |
| Időzóna | Tongai (UTC+13) Line-szigeteki (UTC+14) |
| Elhelyezkedése | |
 Apia
Pozíció Szamoa térképén
|
|
| d. sz. 13° 48′ 0″, ny. h. 171° 46′ 0″ | |
Apia a Csendes-óceán délnyugati részén, a Polinéziai szigetvilágban elterülő Szamoai Független Állam fővárosa.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Upolu szigetének északi partján, egy jól védett öböl mellett fekszik.
Földrajza[szerkesztés]
Éghajlata egyenlítői, melynek köszönhetően egyes hónapok középhőmérséklete alig tér el az évi 26 °C-os átlagértéktől.
Az évi csapadékmennyiség meghaladja a 2800 millimétert, attól függetlenül, hogy Apia a sziget szárazabb, szélcsendesebb oldalán fekszik. Aszályos évszak itt nincs, de a téli hónapokban ritkábbak és kevésbé kiadósak a délutáni záporok.
A sziget belsejét a sok csapadék és a páradús meleg hatása miatt sűrű őserdők borítják.
Története[szerkesztés]
Szamoa-szigeteken - az itt végzett régészeti kutatások alapján - a polinéziai hajósok már körülbelül 2500-3000 évvel letelepedtek.
A szigeteket elsőként 1722-ben a holland Roggeveen fedezte fel.
Nyugat Szamoa 1899-ben került a németek kezébe. Előtte Németországon kívül Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is harcot folytatott érte.
Az első világháborútól 1962-ig, a függetlenség elnyeréséig új-zélandi igazgatás alatt állt.
Gazdasága[szerkesztés]
Apia az 1800-as évek közepén még mint szerény kereskedelmi telep volt ismert. Fejlődését sokáig hátráltatta, hogy a korallzátonyok miatt nagyobb hajók nem tudtak eljutni az öbölben fekvő kikötőbe. 1966-ban elkészült a főváros új mélyvízi kikötője a Mataulu félszigeten, melyet már korszerű berendezésekkel - többek között konténer- és tankhajóterminállal is elláttak.
A szigetország ipara a kikötő köré tömörül. Bútorgyár, konfekcióüzem és élelmiszeripari üzemek létesültek itt. A sziget belsejének irtásain kivitelre termelnek kakaót, kókuszdiót és banánt.
A Faleolo nemzetközi repülőtér a fővárostól nyugatra, 35 km távolságra található.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Itt élt 1890-től 1894-ben bekövetkezett haláláig Robert Louis Stevenson a Kincses sziget írója.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- A világ fővárosai (1986) ISBN 963 09 28736
Hivatkozások[szerkesztés]
|
|||||||
