Robert Louis Stevenson
| Robert Louis Stevenson | |
| Robert Louis Stevenson | |
| Született | Skócia, Nagy-Britannia, Edinburgh 1850. november 13. |
| Elhunyt | Szamoa, Vailima 1894. december 3. (44 évesen) |
Robert Louis Stevenson (Edinburgh, 1850. november 13. – Vailima, Apia közelében, Szamoa, 1894. december 3.) skót regényíró, az ifjúsági irodalom kimagasló alakja.
Tartalomjegyzék |
Gyermekkora [szerkesztés]
Mérnökcsaládban született Skóciában. Őt is erre a pályára szemelték ki szülei, ő azonban ehelyett jogot kezdett tanulni az edinburgh-i egyetemen, de már ekkor is csak az irodalom érdekelte. Mivel gyermekkorában megtámadta tüdejét a TBC, gyermekévei nagy részét betegágyban töltötte és az ott kitalált történetekkel szórakoztatta magát, majd meggyógyulva igyekezett elsajátítani az írás mesterségét. Nagy hatással volt rá Shakespeare Hamletje, valamint Dumas regényei, Walt Whitman versei és Montaigne esszéi.
Ifjúkora [szerkesztés]
Egyetemi évei alatt összekülönbözött szüleivel (bírálta vallásosságukat és életformájukat). Tüdőbetegsége miatt 1873-ban Franciaországba utazott, majd a gallok hazájában utazgatva írásból élt. Többször is visszatért Skóciába, majd miután 1875-ben letette az ügyvédi vizsgát, ismét Franciaországban kezeltette magát Erről az időszakról két útikönyvet is írt. Ekkor ismerte meg későbbi feleségét, Fanny Van de Grift Osbournt. Mivel betegsége enyhébb klímájú vidékre kényszerítette, 1881-ben a svájci Davosban töltött hosszabb időt. Itt írta meg legolvasottabb regényét, a Kincses szigetet. E művet 1881-1882-ben a Young Folks közölte folytatásokban. A regény fordulatokban és lélektani elemekben gazdag tartalma miatt méltán vált az ifjúsági irodalom klasszikusává, a szerző pedig ifjúsági regényíróvá. 1882-ben hyeresi életük ideje alatt írta Gyermekkert című verseskötetét, valamint itt kezdett neki A fekete nyíl címet viselő regénynek is. 1890-ben Szamoa szigetére költöztek. Itt még több, hasonlóan izgalmas művet írt: Falesa, Catriona. További nagy sikerű regényei a korábbi időszakból: Emberrablók, Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete. Utóbbiban az emberi egyéniség erkölcsi kettősségének problémáját boncolgatja.
Henry James igen nagyra becsülte. Szerinte Flaubert formai igényességét Dumas fordulatos meseszövésével párosította.
Halála [szerkesztés]
1894-ben hunyt el Szamoa szigetén. Ottani háza ma múzeumként állít emléket a művésznek.
Művei [szerkesztés]
- The New Arabian Nights (1882) – Új Ezeregyéjszakák (elbeszélések)
- Treasure Island (1883) – A kincses sziget (1954), (regény)
- Kidnapped (1886) – Emberrablók (1956), regény
- The Strange Case of Dr. Jekyll and Mr. Hyde (1886) – Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete (1913), regény
- The Black Arrow (1888) – A fekete nyíl (1928), regény
- The Master of Ballantrae (1889) – A ballantraei földesúr (1930), regény
- The Beach of Falesa (1892) – Falesa (1926), kisregények
- Catriona (1893) – Catriona (1958)
Műveiből készített jelentősebb filmek [szerkesztés]
Kincses sziget [szerkesztés]
| Év | Rendező | Főszereplők | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 1912 | J. Searle Dawley | Ben F. Wilson (Silver), Addison Rothermel (Jim Hawkins) | |
| 1934 | Victor Fleming | Wallace Beery (Silver), Lionel Barrymore (Billy Bones), Nigel Bruce (a lovag) | |
| 1950 | Byron Haskin | Bobby Driscoll (Jim Hawkins), Robert Newton (Silver), Denis O'Dea (Doktor Livesy) | Walt Disney alkotás |
| 1972 | John Hough | Orson Welles (Silver), Rik Battaglia (Smollett kapitány), Maria Rohm (Jim anyja) | |
| 1987 | Antonio Margheriti | Anthony Quinn (Silver), David Warbeck (Doktor Livesy), Philippe Leroy (a lovag), Klaus Löwitsch (Smollett kapitány), Ernest Borgnine (Billy Bones) | olasz sci-fi feldolgozás, (Kincses sziget az űrben) címen. |
| 1990 | Fraser Clarke Heston | Charlton Heston (Silver), Christian Bale (Jim Hawkins), Oliver Reed (Billy Bones), Christopher Lee (Pew) | |
| 1999 | Peter Rowe | Jack Palance (Silver), Kevin Zegers (Jim Hawkins) | |
| 2002 | Ron Clements, John Musker | Brian Murray (Silver), Joseph Gordon-Levitt (Jim Hawkins) | Disney rajzfilm (sci-fi), A kincses bolygó címen |
Források [szerkesztés]
- Ki kicsoda a világirodalomban? – 1997-es Könyvkuckó kiadás Budapest
- Robert Louis Stevenson az Internet Movie Database-ben
- Múlt-kor Történelmi Portál
További információk [szerkesztés]

