Citrusformák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Citrusfélék szócikkből átirányítva)
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Citrusformák
Kalamondin (× Citrofortunella microcarpa)
Kalamondin (× Citrofortunella microcarpa)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosids
Csoport: Eurosids II
Rend: Szappanfavirágúak (Sapindales)
Család: Rutafélék (Rutaceae)
Alcsalád: Citrusformák (Aurantioideae)
Szinonimák
  • Citroideae
Nemzetségcsoportok
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Citrusformák témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Citrusformák témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Citrusformák témájú kategóriát.

A citrusformák vagy citrusfélék (Citroideae) az APG III osztályozása szerint a valódi kétszikűek rosids kládjában a eurosid II csoportjába sorolt szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe sorolt rutafélék (Rutaceae) családjának egyik alcsaládja.

Rendszerezésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A két nemzetségcsoportba mintegy 18–20 nemzetséget vonnak össze; ezek pontos száma az alcsaládon belül általános hibridizálódás miatt nehezen adható meg.

1. Citreae nemzetségcsoport:

Hibrid nemzetség:

2. Clauseneae nemzetségcsoport:

Származásuk, elterjedésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fajok többsége Kelet-, illetve Dél-Ázsiában fejlődött ki, de napjainkra szinte minden trópusi, illetve szubtrópusi éghajlatú területen, az északi és a déli szélesség 40°-a között termesztik őket.

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

6–15 m magasra növő fák vagy cserjék,:

  • narancs és mandarin max. 8 m,
  • citrom max. 6 m,
  • pomeló 15 m.

Évi 2–4 növekedési időszakukból a szubtrópusokon termést általában csak az elsőből érlelnek.

Leveleik bőrneműek. Több faj leveleinek tövében ágtövisek nőnek.

3–5 szirmú, hímnős, fehér virágaik egyesével állnak vagy maximum 8-10 virágot tartalmaznak virágzatonként.

Termésük hártyás falakkal osztott, különleges bogyó (hesperídium). Alakja, mérete, héjának vastagsága (mandarin 2–3 mm, pomeló 1,5–4 cm), a héj és a hús színe az egyes fajokon belül is változó. Mérete:

  • pomeló, grépfrút, keserű citrom > 10cm,
  • többi < 10cm.

Életmódjuk, termőhelyük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Örökzöldek. Virágaikat rovarok porozzák be. Magvaik 2–3 hét alatt csíráznak ki.

Csak szubtrópusi (vagy trópusi montán) éghajlaton növő fajok:

  • narancs,
  • mandarin,
  • citrom,
  • grépfrút,
  • kumkvat,
  • keserű citrom

Trópusi klímát igényel:

  • pomeló,
  • savanyú citrom,
  • édes citrom,
  • hosszú tövisű narancs,
  • Jambhiri-citrom

Mindegyik faj fényigényes.

Hőigény:

  • Tmin = 9–12°C,
  • Topt = 23–24°C,
  • Tmax = 37–39°C;
  • a rügyképződéshez 14–16°C,
  • a termés kötéséhez 16–18°C az optimum;

Mérsékelten fagytűrők (-2°C), de egyesek (pl. Poncirus trifoliata) még -15, -20 °C-ot is elviselhetnek. 0°C nyugalmi állapotot idéz elő.

Csapadékigényük minimum 1200 mm, az optimum 2000 mm. A virágzás idején vagy utána következő szárazság csökkenti a termést.

Páratartalom igényük minimum 40%, optimálisan 70-75%.

A vízáteresztő, mélyrétegű, levegős talajt kedvelik; pH 5,5–7. Sótűrésük nem túl jó.

Felhasználásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legfontosabb déligyümölcsök. Legismertebb fajaik: Fontosabb citrusfélék:

  • narancs (Citrus sinensis),
  • keserű narancs Sevilla-narancs, (Citrus x aurantium),
  • papeda vadnarancs, hosszú tövisű narancs, (Citrus hystrix),
  • mandarin (Citrus reticulata, Citrus deliciosa),
  • citrom (Citrus limon),
  • savanyú citrom trópusi citrom, zöld citrom, lime, (Citrus aurantiifolia),
  • limetta édes citrom, (Citrus limetta, Citrus limettioides),
  • citronád cedrát citrom, keserű citrom, (Citrus medica),
  • Jambhiri-citrom ráncos héjú citrom, (Citrus jambhiri),
  • pomelo óriás narancs, óriás citrancs, (Citrus maxima, Citrus grandis),
  • grépfrút citrancs, (Citrus x paradisi),
  • yuzu (Citrus aurantium, Citrus junos),
  • Kalamondin (Citrofortunella microcarpa),
  • háromlevelű narancs (Poncirus trifoliata).
  • Japán kumkvat (Fortunella japanica) [Thunb.] Swingle) termései gömbölyűk, 2–3 cm-esek, a terméshús 4-7 gerezdre tagolódik.
  • Hongkongi nagy vadkumkvat (Fortunella hindsii) Swingle gömbölyded, legfeljebb 2 cm-es termései 3-4 gerezdűek.
  • Kumkvat (Fortunella X crassifolia) trópusi és szubtrópusi éghajlatú területeken jellemző.
  • Nagy kumkvat (Fortunella crassifolia Swingle) termése akár a 4,5 cm nagyságú és gerezdjeinek száma 7 is lehet.
  • Törpe kumkvat (Fortunella hindsii) trópusi és szubtrópusi éghajlatú területeken jellemző.
  • Törpemandarin (Fortunella margarita) trópusi és szubtrópusi éghajlatú területeken jellemző.

Éves termelésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Világszerte mintegy 7,6 millió hektáron évi 105 millió t citrusfélét termelnek. Ebből mintegy 11 millió tonna friss gyümölcsöt és 5 millió tonna sűrítményt exportálnak.

A legnagyobb termelők: Brazília, USA, Kína, Mexikó, Spanyolország. Európában még Olaszország és Görögország számít jelentős termelőnek

Fajonként:

  • Narancs: 60 millió t, 17 t/ha — Brazília, USA, Mexikó; exportőrök: Spanyolország, USA, Görögország, Marokkó.
  • Mandarin: 23 millió t, 12 t/ha — Kína, Spanyolország, Brazília; exportőrök: Spanyolország, Kína, Marokkó, Törökország.

Fő felhasználási területeik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Friss gyümölcsként: narancs, mandarin, pomelo, grépfrút
  • konzervként: mandarin
  • üdítőként: narancs, keserű narancs, citrom, savanyú citrom, grépfrút
  • lekvárként: narancs, keserű narancs
  • édességnek: narancs, citrom, keserű citrom, kumkvat
  • likőrnek: keserű narancs (curaçao, cointreau)
  • fűszernek: savanyú citrom, hosszú tövisű narancs
  • mézadó: narancs
  • alanynak: Jambhiri-citrom, keserű narancs, Poncirus trifoliata
  • dísznövényként
  • kozmetikai célokra a termés, mag, virág, levélből nyert illóolajokat hasznosítják. A citrusfélék a világ legfontosabb illóolaj-forrásai:
  • gyógyászatban (csonterősítő, étvágygerjesztő, vérnyomás-szabályozó, szájpenész elleni készítményekhez)
  • a gyümölcsök héjából pektint állítanak elő (2,5–5,5% van bennük)
  • a feldolgozásnál visszamaradt részekből takarmány lesz.

A gyümölcsökben előforduló, hasznos anyagok:

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]