Citrusfélék

Citrusfélék
„Calamondin” (×Citrofortunella microcarpa)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Csoport: Rosids Csoport: Eurosids II Rend: Szappanfavirágúak (Sapindales) Család: Rutafélék (Rutaceae) Alcsalád: Citrusfélék (Citroideae)
Nemzetségcsoportok
Citreae Clauseneae
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Citrusfélék témájú rendszertani információt.

A citrusfélék (Citroideae) az APG III osztályozása szerint a valódi kétszikűek rosids kládjában a eurosid II csoportjába sorolt szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe sorolt rutafélék (Rutaceae) családjának egyik alcsaládja.

Rendszerezésük

A két nemzetségcsoportba mintegy 18–20 nemzetséget vonnak össze; ezek pontos száma az alcsaládon belül általános hibridizálódás miatt nehezen adható meg.

1. Citreae nemzetségcsoport:

• Citropsis
• citrus (Citrus)
• Fortunella
• Limonia
• Microcitrus
• Poncirus
• Triphasia

Hibrid nemzetség:

• Citrofortunella

2. Clauseneae nemzetségcsoport:

• Aegle
• Atalantia
• Bergera
• Clausena
• Glycosmis
• Merrillia
• Micromelum
• Murraya
• Severinia
• Swinglea

Származásuk, elterjedésük

A fajok többsége Kelet-, illetve Dél-Ázsiában fejlődött ki, de napjainkra szinte minden trópusi, illetve szubtrópusi éghajlatú területen, az északi és a déli szélesség 40°-a között termesztik őket.

Megjelenésük, felépítésük

6–15 m magasra növő fák vagy cserjék,:

• narancs és mandarin max. 8 m,
• citrom max. 6 m,
• pomeló 15 m.

Évi 2–4 növekedési időszakukból a szubtrópusokon termést általában csak az elsőből érlelnek.

Leveleik bőrneműek. Több faj leveleinek tövében ágtövisek nőnek.

3–5 szirmú, hímnős, fehér virágaik egyesével állnak vagy maximum 8-10/virágzat

Termésük hártyás falakkal osztott, különleges bogyó (hesperídium). Alakja, mérete, héjának vastagsága (mandarin 2–3 mm, pomeló 1,5–4 cm), a héj és a hús színe az egyes fajokon belül is változó. Mérete:

• pomeló, grépfrút, keserű citrom > 10cm,
• többi < 10cm; héjvastagság:

Életmódjuk, termőhelyük

Örökzöldek. Virágaikat rovarok porozzák be. Magvaik 2–3 hét alatt csíráznak ki.

Csak szubtrópusi (vagy trópusi montán) éghajlaton növő fajok:

• narancs,
• mandarin,
• citrom,
• grépfrút,
• kumkvat,
• keserű citrom

Trópusi klímát igényel:

• pomeló,
• savanyú citrom,
• édes citrom,
• hosszú tövisű narancs,
• Jambhiri-citrom

Mindegyik faj fényigényes.

Hő:

• T_min = 9–12°C,
• T_opt = 23–24°C,
• T_max = 37–39°C;
• a rügyképződéshez 14–16°C,
• a termés kötéséhez 16–18°C az optimum;

Mérsékelten fagytűrők (-2°C), de egyesek (pl. Poncirus trifoliata) még -15, -20 °C-ot is elviselhetnek. 0°C nyugalmi állapotot idéz elő.

Csapadékigényük: minimum 1200 mm, az optimum 2000 mm. A virágzás idején vagy utána következő szárazság csökkenti a termést.

Páratartalom minimum 40%, optimum. 70-75%.

A vízáteresztő, mélyrétegű, levegős talajt kedvelik; pH 5,5–7. Sótűrésük nem túl jó.

Felhasználásuk

A legfontosabb déligyümölcsök. Legismertebb fajaik: Fontosabb citrusfélék:

• narancs (Citrus sinensis),
• keserű narancs (Sevilla-narancs, Citrus aurantium),
• papeda (vadnarancs, hosszú tövisű narancs, (Citrus hystrix),
• mandarin (Citrus reticulata, Citrus deliciosa),
• citrom (Citrus limon),
• savanyú citrom (trópusi citrom, zöld citrom, lime, Citrus aurantiifolia),
• limetta (édes citrom, Citrus limetta, Citrus limettioides),
• citronád (cedrát citrom, keserű citrom, Citrus medica),
• Jambhiri-citrom (ráncos héjú citrom, Citrus jambhiri),
• pomelo (óriás narancs, óriás citrancs, Citrus maxima, Citrus grandis),
• grépfrút (citrancs, Citrus x paradisi),
• yuzu (Citrus aurantium, Citrus junos),
• calamondin (Citrus madurensis),
• kumkvat (törpemandarin, Fortunella margarita,
• nagy kumkvat (Fortunella crassifolia),
• háromlevelű narancs (Poncirus trifoliata).

Éves termelésük

Mintegy 7,6 millió hektáron évi 105 millió t citrusfélét termelnek. Ebből mintegy 11 millió tonna friss gyümölcsöt és 5 millió tonna sűrítményt exportálnak.

A legnagyobb termelők:

• Brazília,
• USA,
• Kína,
• Mexikó,
• Spanyolország.

Európában még Olaszország és Görögország számít jelentős termelőnek

Fajonként:

• Narancs: 60 millió t, 17 t/ha — Brazília, USA, Mexikó; exportőrök: Spanyolország, USA, Görögország, Marokkó.

• Mandarin: 23 millió t, 12 t/ha — Kína, Spanyolország, Brazília; exportőrök: Spanyolország, Kína, Marokkó, Törökország.

• Citrom és savanyú citrom: 13 millió t, 16 t/ha — Mexikó, India, Argentína; exportőrök: Spanyolország, Argentína.

• grépfrút és pomelo: 4 millió t, 14 t/ha — USA (60%-ot), Dél-Afrika, Kína ; exportőrök: USA, Dél-Afrika, Izrael.

Fő felhasználási területeik

• Friss gyümölcsként: narancs, mandarin, pomelo, grépfrút
• konzervként: mandarin
• üdítőként: narancs, keserű narancs, citrom, savanyú citrom, grépfrút
• lekvárként: narancs, keserű narancs
• édességnek: narancs, citrom, keserű citrom, kumkvat
• likőrnek: keserű narancs (curaçao, cointreau)
• fűszernek: savanyú citrom, hosszú tövisű narancs
• mézadó: narancs
• alanynak: Jambhiri-citrom, keserű narancs, Poncirus trifoliata
• dísznövényként
• kozmetikai célokra a termés, mag, virág, levélből nyert illóolajokat hasznosítják. A citrusfélék a világ legfontosabb illóolaj-forrásai:
  • bergamott olaj,
  • Neroli-olaj (keserű narancsból),
• gyógyászatban (csonterősítő, étvágygerjesztő, vérnyomás-szabályozó, szájpenész elleni készítményekhez)
• a gyümölcsök héjából pektint állítanak elő (2,5–5,5% van bennük)
• a feldolgozásnál visszamaradt részekből takarmány lesz.

A gyümölcsökben előforduló, hasznos anyagok:

• szárazanyag 8–12%, maximum 13 Bx°;
• szénhidrátok:
  • cukor 2–8%,
  • keményítő, cellulóz alig;
• savak: 1–7% (citrom), zömében citrom- és almasav;
• fehérje, zsír alig
• vitaminok: C 30-70-(100) mg/100g; A vitamin provitaminjai
• ásványi anyagok: igen kevés Na és Fe
• bioaktív anyagok:
  • glikozidok,
  • flavonoidok (hesperidin, naringin),
  • alkaloidok (sztahidrin);
  • keserűanyagok, főleg a grépfrútban (limonin, izolimonin);
  • pektin (a gyümölcshéjban) 2,5–5,5%.

Források

• Citrusfélék áttekintése
• Vad és Déli gyümölcsök