Kenyérfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kenyérfa
Trópusi kenyérfa (Tahitin (Bain Loti)
Trópusi kenyérfa (Tahitin (Bain Loti)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Eperfafélék (Moraceae)
Nemzetség: Kenyérfa (Artocarpus)
J.R.Forst. & G.Forst.
Fontosabb fajok
  • Trópusi kenyérfa (Artocarpus altilis, Artocarpus communis, Artocarpus incisus)
  • Artocarpus anisophyllus (Artocarpus anisophylla)
  • Artocarpus blancoi
  • Artocarpus cannonii
  • Artocarpus chama
  • Artocarpus champeden
  • Artocarpus chaplasha
  • Artocarpus comezianus
  • Artocarpus cummingianus
  • Artocarpus dadak
  • Artocarpus elasticus
  • Jákafa (nagytermésű kenyérfa, dzsekfrút – Artocarpus heterophyllus)
  • Artocarpus hirsutus
  • Artocarpus hypargyreus
  • Indonéziai kenyérfa Artocarpus integer
  • Artocarpus integrifolius
  • Artocarpus lacucha
  • Artocarpus lingnanensis
  • Artocarpus mariannensis
  • Artocarpus nitidus
  • (Artocarpus odoratissimus)
  • Artocarpus pomiformis
  • Artocarpus rigidus
  • Artocarpus tamaran
  • Artocarpus tonkinensis
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kenyérfa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kenyérfa témájú kategóriát.

Nagytermésű kenyérfa termése

A kenyérfa (Artocarpus) az eperfafélék (Moraceae) családjának körülbelül 60 trópusi fafajt számláló nemzetsége. Rokonságban áll a fikuszokkal (Ficus). Legismertebb és a leggyakrabban termesztett az Artocarpus altilis kenyérfa.

Elterjedési területe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyes fajok Ázsia délkeleti részén, illetve a Csendes-óceán szigetein honosak.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kis vagy közepes termetű, örökzöld, kétlaki fa; 25 m-nél magasabbra ritkán nő meg.

Levele többnyire szárnyasan összetett, ujjas vagy öblös.

Hímvirágzata barka, a termő virágok húsos torzsán szorulnak össze, majd gömbölyded, illetve ovális, ehető álgyümölccsé fejlődnek. A gyümölcs mérete az ökölnyitől a néhány kilogrammosig változó. Egyes, termesztett fajták termése magvatlan.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Melegkedvelő. A legismertebb fajok nemhogy a fagyokat, de már a + 7 °C alatti hőmérsékletet sem tűrik.

Legtöbb faját magról szaporítják – a mag nélküli változatokat gyökérsarjakkal vagy gyökérdugványról.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb faj termése sok keményítőt tartalmaz, ezért nyersen csak ritkán fogyasztják. Leggyakrabban sütik, főzik vagy szárítva lisztté őrlik. A Karib-tenger szigeteire és az amerikai kontinensre Mexikótól Brazíliáig Cook kapitány javaslatára telepítették be. Az első szállítmányt a Bounty vitte volna Tahitiről; ez az ismert lázadás miatt meghiúsult.

A kenyérfát gyakorta a házak körül nevelik, termését a piacokon árusítják. Három kenyérfa elegendő egy ember ellátására, bár ez a táplálkozás rendkívül egysíkú.

A déltengeri szigeteken a fa (A. anisophylla, A. dadak) kérgének rostos, belső részéből ruhát, fájából kenut és bútort készítenek, tejnedvéből ragasztót és tömítőanyagot nyernek.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]