Délkelet-Ázsia

Délkelet-Ázsia

Terület	4,523,000 km²
Népesség	568,300,000
Népsűrűség	126 per km²
Országok	11
Területek	12
GDP	$900 milliárd (dollár árfolyam) $2.8 trillió (PPP)
GDP per fő	$1,584 (dollár árfolyam) $4,927 (PPP)
Nyelvek	indonéz, vietnami, thai, filipino, burmai, maláj, lao, khmer, tetum, mandarin, tamil, angol, portugál, jávai, szundanéz, tagalog, cebuano, madura, kantoni, min, tajvai, és mások
Időzónák	UTC +9:00 (Indonesia) to UTC +5:30 (Andaman and Nicobar Islands)
Legnagyobb városok	Jakarta Manila Bangkok Ho Chi Minh város Kuala Lumpur Szingapúr Hanoi Bandung Yangon

Délkelet-Ázsia ázsiai régióba azon országok tartoznak, amik Kínától délre, Indiától keletre és Ausztráliától északra fekszenek. A régió tektonikus lemezek találkozásán helyezkedik el, ezért erős szeizmikus és vulkanikus aktivitás jellemző rá.

Délkelet-Ázsia két földrajzi egységből áll: a szárazföldből és az attól keletre, délkeletre fekvő szigetekből. Az indokínai részen fekszik Kambodzsa, Laosz, Mianmar, Thaiföld és Vietnam. Ezek lakossága főleg thai- és ausztro-ázsiai nyelvet beszélő népekből áll, vallásuk javarészt a buddhizmus, amit a konfucianizmus követ.

A tengeri rész országai: Brunei, Kelet-Timor, Indonézia, Malajzia, Fülöp-szigetek és Szingapúr. Ezen a területen főként ausztronéz emberek élnek, akiknek vallása elsősorban az iszlám, amit a kereszténység követ.

Beosztás

Politikai

Délkelet-Ázsia alatt általában a következő országokat értik; bár néhány kontextusban a területet lehet bővebben vagy szűkebben is értelmezni.

• Brunei
• Kambodzsa
• Indonézia
• Laosz
• Malajzia
• Mianmar
• Fülöp-szigetek
• Szingapúr
• Thaiföld
• Kelet-Timor
• Vietnam

A fenti országok mind tagjai az ASEAN-nak, kivéve Kelet-Timort (még csak jelölt).

A terület és Dél-Ázsia egyes részeinek korábbi elnevezése Kelet-India volt.

Bár politikailag Ausztrália külső területei, kulturálisan Délkelet-Ázsiához tartozik a Karácsony-sziget és a Kókusz (Keeling)-szigetek is. Az Andamán- és Nikobár-szigetek politikailag Indiához, földrajzilag Délkelet-Ázsiához tartoznak. A Dél-kínai tenger szigeteinek (Paracel Islands, Macclesfield Islands, Scarborough Shoal és a Spratly-szigetek) hovatartozása körül vita folyik a Kínai Népköztársaság és a délkelet-ázsiai országok között.

Bár Nyugat-Pápua politikailag Dél-Ázsia (mivel Indonézia része) földrajzilag gyakran mégis Óceánia részeként említik.

Földrajzi

Délkelet-Ázsia elhelyezkedése

A Srivijaya építészeti stílus

Délkelet-Ázsia két részre oszlik:

1. szárazföldi Délkelet-Ázsia (vagy Indokína)
2. tengeri Délkelet-Ázsia vagy maláj szigetcsoport (Nusantara).

A szárazföldi Délkelet-Ázsia:

• Kambodzsa
• Hajnan szigete
• Islands of Naf River
• Laosz
• Mianmar
• Thaiföld
• Vietnam

A tengeri Délkelet-Ázsia

• Ashmore- és Cartier-szigetek
• Andamán- és Nikobár-szigetek
• Brunei
• Karácsony-sziget
• Kókusz (Keeling)-szigetek
• Kelet-Timor
• Indonézia
• Malajzia
• Orchid sziget
• Fülöp-szigetek
• Szingapúr

A dél-kínai tenger szigetei:

• Macclesfield szigetek
• Paracel szigetek
• Pratas szigetek
• Scarborough Shoal
• Spratly-szigetek

Malajzia területének két legfontosabb részét a Dél-kínai tenger választja el. A félszigeti Malajzia a szárazföldön fekszik, míg Kelet-Malajzia Borneó szigetén, ami a régió legnagyobb szigete. Malajziát mégis gyakran szigetországnak tekintik.

Indonézia és Kelet-Timor keleti részei (a Wallace-vonaltól keletre) már Óceániához tartoznak.

Története

Solheim et al. kimutatták a Nusantao kereskedelmi hálózat létezését Kr. e. 5000-től az időszámításunk kezdetéig; a hálózat Vietnamtól a délkelet-ázsiai szigetekig húzódott.

Délkelet-Ázsia lakói, elsősorban az Ausztronéz családba tartozók, több ezer éve hajós nemzetek voltak, egyesek közülük Madagaszkár szigetéig elhajóztak. Hajóik képesek voltak a nyílt tengeri hajózásra, Magellán feljegyzéseiből ismert, hogy mennyivel jobban manőverezhetők voltak, mint az európai vitorlás hajók.

Az Indiai-óceán áthajózásával a malájok benépesítették Madagaszkárt, valamint kereskedelmi kapcsolatokat létesítettek Délkelet-Ázsia és Nyugat-Ázsia között. A Szumátrán bányászott arany Rómáig is eljuthatott.

A térség lakói kezdetben animisták voltak, de hamarosan elterjedt a hinduizmus, majd később az iszlám.

Kínai kereskedelem

A kínai kereskedők igen hamar megjelentek a térségben és intenzív kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn Délkelet-Ázsia népeivel. Magellán feljegyezte, hogy Bruneinek több ágyúja volt, mint az európai hajóknak együttesen, amit egyértelmű jele volt annak, hogy a kínaiak felfegyverezték.

A kínai császár egy hercegnőt, Hang Li Po-t 500 fős kíséretével Malakába küldte, hogy a helyi szultán felesége legyen. Hang Li Po kútja ma turistalátványosság (1459-ben épület), csakúgy mint kíséretének volt lakhelye. A Malaka-szoros stratégiai jelentősége nem kerülte el az európaiak figyelmét sem: a protugál író, Duarte Barbosa 1500 körül feljegyezet: "Malaka ura rajta tartja kezét Velence torkán".

Gyarmatosítás

Az európai nagyhatalmak az 15. században kezdtek megjelenni a térségben, elsőként a spanyolok és portugálok, akik a Fülöp-szigetekent és Malakát hódították meg.

Az európai felfedezők nyugatról és keleti irányból is érkeztek, az Indiai-óceán és a Távol-Kelet felől érkező hajók kereskedelmi árucikkeket hoztak és cserébe a térség természeti kincseivel rakodtak meg: fűszerek, méz, értékes állatok.

Az európaiak érkezésével jelentek meg az első keresztény misszionáriusok, akik nemcsak a vallást, hanem Nyugat-Eruópa tudományát és technológiáját is terjesztették.

A Malaka-szoros (a térképen kékkel jelölt terület).

Legújabb kor

A délkelet-ázsiai nemzetek a regionális ASEAN szervezeten keresztül próbálják megvalósítani a regionális együttműködést és integrációt.

Azonban ezeket a törekvéseket az egyes országok közötti, illetve nemegyszer külső országokat is érintő területi viták akadályozzák, nehezítik.

Földrajza

Geológiai viszonylatban a Maláj-félsziget és a kapcsolódó szigetvilág a világ egyik legaktívabb vulkáni területe. A vulkáni és tektonikai tevékenység számos igen magas hegységet hozott létre, mint például a Mount Kinabalu Malajziában (magassága 4101 méter) és a Puncak Jaya Indonéziában (magassága 4884 méter).

Éghajlat

Délkelet-Ázsia éghajlata nagyrészt trópusi - az év nagy részében meleg és párás, jelentős mennyiségű csapadékkal. A monszun esőzések következtében megkülönböztethető az esős és a száraz éghajlat. A délkelet-ázsiai esőerdő a Föld második legnagyobb ilyen jellegű erdősége az Amazonas-medenceesőerdői után. Kivételt csak az északi régiók, illetve a magashegységek képeznek, ahol lényegesen hűvösebb, enyhébb a klíma, és szárazabb a táj.

Környezet

Mount Kinabalu.

Vízibölény

Wallace-féle elméleti választóvonal a délkelet-ázsiai és az ausztrálázsiai fauna között.

Délkelet-Ázsia állatvilága igen változatos: Borneó és Szumátra szigetén él az orángután, az ázsiai elefánt, a maláj tapír, a szumátrai orrszarvú, valamint a borneói foltos leopárd.

A vad és háziasított formában egyaránt megtalálható vízibölény egész Délkelet-Ázsia egyik jellegzetes állata. A kancsil kisméretű szarvasféle, elsősorban Szumátra, Borneó és Palavan szigeten él.

Az indonéziai szigetcsoportot a Wallace-féle képzeletbeli választóvonal osztja két részre, a lemeztektonikai határoknak megfelelően. A vonal egyik oldalán az ázsiai, míg másik oldalán az ausztrálázsiai növény és állatvilág egyedei élnek. A Jáva-Borneo és Pápua közötti szigetek ütközőzónát képviselnek, ahol mindkét részre jellemző fajok előfordulnak.

A délkelet-ázsiai korallzátonyok igen látványosak, a tengerek élővilágában az egyik legjelentősebb élőhelyet képviselik, ahol számtalan hal és puhatestű faj él. Csak itt él a cetcápa, a legnagyobb cápafaj.

A térség fái trópusi keményfák, amelyeket értékes fájuk miatt számos országban nagy ütemben termelnek ki. A hegyvidékek magasabb térségeiben megtalálhatók a mérsékelt égövi klímára jellemző fafajok is.

Bár a térség állat- és növényvilága igen gazdag, a biodiverzitást súlyosan fenyegeti az erdőirtás, az élőhelyek pusztulása, számos helyi faj (pl. a szumátrai tigris) a kihalás szélére került.

Gazdaság

Jakarta, az egyik legfontosabb üzleti központ Indonéziában.

Szingapúr belvárosa. Kis mérete ellenére a városállam jelentős gazdasági súlyt képvisel a térségben, és itt található a világ legforgalmasabb kikötője is.

A térségben igen jeletős a természeti nyersanyagok kitermelése, a favágás, a bányaművelés. A külföldi befektetőknek köszönhetően megtelepedett a mikroprocesszor-ipar is.

Már az európaiak megjelenése előtt is jelentős szerepet játszott Délkelet-Ázsia a világkereskedelmi rendszerben. A Rjúkjúi Királyság kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn a térségben, elsősorban a helyi fűszereket (bors, gyömbér, szegfűszeg, szerecsendió). A fűszerkereskedelmet először a indiai és arab kereskedők bonyolították, de 1500 körül megjelentek az európai kereskedők is. Előbb spanyol, majd portugál kereskedők érkeztek a térségbe, őket követték a hollandok és végül a britek és a franciák. Az európai kereskedelmi tevékenység fokozatosan gyarmatosításba váltott át - a hollandok szerezték meg Indonéziát, a britek a Maláj-félszigetet, a franciák Indokínát, míg a spanyolok (majd később az Egyesült Államok) a Fülöp-szigeteket.

Kuala Lumpur belvárosa, Malájzia egyik legfontosabb üzleti és pénzügyi negyede.

A térség országainak gazdasága a mezőgazdaságon alapul, de egyre nagyobb szerepet kap az ipar és a szolgáltatási szektor is. Indonézia a térség legnagyobb gazdasága, míg a legfejlettebbek Indonézia, Malájzia, Thaiföld és a Fülöp-szigetek. Szingapúr és Brunei a gazdaság fejlettségét tekintve fejlődő országnak számítanak, míg Délkelet-Ázsia többi országa elmaradott, bár Vietnam jelentős erőfeszítéseket tesz a gazdaság felzárkóztatása terén. A legjelentősebb iparágak a textilgyártás, elektronikai termékek, mikroprocesszorok, illetve az autógyártás is. Különösen jelentős a kőolaj-kitermelés Malájzia gazdasága számára.

A térség gazdasági fejlődésében nagy szerept játszik a turizmus is, amely nagy szerepet játszik az elmaradottabb vidékek felzárkóztatásában és lehetőséget nyújt a kulturális diverzitás megőrzéséhez. Az 1990-es évektől kezdve az összes térségbeli ország jelentős erőfeszítéseket tett a turisztika fejlesztése érdekében. 1995-ben Szingapúr volt a térség első számú turisztikai célpontja, de azóta Thaiföld és a többi ország is jelentős előrelépést tett. 2006-ban Kambodzsa nemzeti jövedelmének 15%-át a turizmus adta.

A térségből egyedül Indonézia a G-20 csoport tagja és a régió domináns gazdasági hatalma, 2008-ban az ország GDP-je 11,7 milliárd dollár volt, míg az egy főre eső GDP 2246 dollár volt.

Népesség

Délkelet-Ázsia területe kb. 4 000 000 km². 2004-ben becslések szerint több mint 593 millióan laktak a térségben, ezek ötöde (125 millió) Indonézia legnagyobb szigetén, Jáván, amely a világ legsűrűbben lakott szigete. Az egyes etnikumok és vallások megoszlása igen változatos képet mutat. A térségben az őslakosok mellett kb. 30 milliós kínai diaszpóra is él, elsősorban Malajzia, Szingapúr és Thaiföld területén.

Népcsoportok

Délkelet-Ázsia őslakosai ázsiai eredetűek, nem pedig - a közhidelemmel ellentétben - óceániai népek. A Stanford Egyetem tanulmánya szerint, a térség lakossága igen változatos képet mutat. Az őslakosok ausztronéziai, tai és mon-khmer ősök leszármazottai, akik Kína déli részéből vándoroltak be a bronz és vaskorszak alatt. Azonban megtalálhatók arab, kínai, indiai, európai, polinéziai és pápuai gének is a térség népességében. A Fülöp-szigetek, Malájzia és Szingapúr lakosságában jelentős arány képviselnek az európai gyarmatosítók leszármazottai.

• 

  Brunei szultája.

• 

  Kelet Timor volt miniszterelnöke, Mari Alkatiri, arab származású.

Az egyes országok etnikai összetétele:

Andamán- és Nikobár-szigetek	Indiaiak (69%), Nikobáriak (29%), Andamániak (0.9%), Shompen (0.1%), egyéb (1%)
Brunei	Malájok (69%), Kínaiak (15%), őslakosok (6%), egyéb (10%)
Kambodzsa	Khmerek (82%), Vietnamiak (12%), Cham nép (4%), egyéb (2%)
Karácsony-sziget	Kínaiak (70%), európaiak (20%), Malájok (10%)
Keeling-szigetek	Malájok (80%), európaiak (20%)
Kelet Timor	Tetun (10%), Mambai (8%), Makasae (8%), Tukudede (6%), Bunak (5%), Galoli (5%), Kemak (5%), Fataluku (3%), Baikeno (2%), egyéb (48%)
Hainan-sziget	Kínaiak (84%), Li (14.7%)
Indonézia	Jávaiak (41.7%), Szundán (15.4%), Maláj (3.4%), Maduri (3.3%), Batak (3.0%), Minangkabau (2.7%), Betawi (2.5%), Buginese (2.5%), Bantenese (2.1%), Banjarese (1.7%), Baliak (1.5%), Sasak (1.3%), Makassarese (1.0%), Cirebon (0.9%), Kínaiaj (0.9%), egyéb (15%)
Laosz	Lao (50%), egyéb Lao Loum (14%), Lao Theung (22%), Lao Soung (9%), Kínaiak (3%), Vietnamiak (2%)
Malájzia	Malájok (52%), Kínaiak (30%), Indiaiak (8%), őslakosok (7%), egyéb (3%)
Burma	Bamar (68%), Shan (10%), Karen (7%), Rakhine (4%), Kínaiak (3%), Mon (2%), Indiaiak (2%), egyebek (4%)
Orchidea-szigetek	Tao (70%), Kínaiak (30%)
Fülöp-szigetek	Bisaya (39%), Tagalog (17%), Ilocano (10%), Moro (5%), Bicolano (4%), Kapampangan (3%), Pangasinan (2%), Kínaiak (2%), Spanyolok (2%), hegyi törzsek (8%), egyéb (8%)
Szingapúr	Kínaiak (77%), Malájok (14%), Indiaiak (8%), egyéb (1%)
Thaiföld	Thai (41%), Isan (laoszi) (34%) Kínaiak (14%), Malájok (4%), Khmer (2%), egyéb (5%)
Vietnam	Vietámiak (86%), Kínaiak (2%), Japánok (1.2%), őslakos népek (9%),

Vallások

Délkelet-Ázsia országaiban számos különböző vallást gyakorolnak. Az ázsiai kontinensen található országok (mint Burma, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa, Vietnam) túlnyomórészt buddhisták. A Maláj-félszigeten, Malájziában, Bruneiben és Indonézián elsősorban az iszlám termed el. A Fülöp-szigeteken a fő vallás a kereszténység, csakúgy mint Indonézia keleti részén és Kelet Timoron. Jelentős katolikus kisebbség él Vietnamban is.

Az egyes országok vallási összetétele:

Andamán és Nikobár-szigetek	Animizmus, Buddhizmus, Kereszténység, Hinduizmus, Iszlám, Szikh
Brunei	Iszlám (67%), Buddhizmus (13%), Kereszténység (10%), őslakos vallások és egyéb (10%)
Kambodzsa	Buddhizmus (93%), Animizmus egyéb (7%)
Karácsony-sziget	Buddhizmus (36%), Iszlám (25%), Kereszténység (18%), Taoizmus (15%), egyéb (6%).
Keeling-sziget	Iszlám (80%), egyéb (20%)
Kelet-Timor	Kereszténység (90%), Iszlám (5%), Protestantizmus (3%), egyéb (2%)
Hainan	Animizmus, Konfúcianizmus, Buddhizmus, Kereszténység, Taoizmus, egyéb
Indonézia	Iszlám (88%), Protestáns (5%), Katolikus (3%), Hinduizmus (2%), Buddhizmus (1%), egyéb (1%)
Laosz	Buddhizmus (60%), Animizmus és egyéb (40%)
Malájzia	Iszlám (60.4%), Buddhizmus (19.2%), Kereszténység (9.1%), Hinduizmus (6.1%), Animizmus (5.2%)
Burma	Buddhizmus (89%), Iszlám (4%), Kereszténység (4%), Animizmus (1%), egyéb (2%)
Orchidea-sziget	Animizmus, Buddhizmus, Kereszténység, Konfúcianizmus, Taoizmus
Fülöp-szigetek	Kereszténység (81%), Iszlám (5%), evangélikus (2.8%), Iglesia ni Cristo (2.2%), Aglipayan (2%), egyéb keresztény (4.5%), egyéb (2.5%)
Szingapúr	Buddhizmus (42.5%), Iszlám (15%), Taoizmus (8%), katolikus (4.5%), egyéb keresztény (10%), Hinduizmus (4%), nem vallásos (15%), egyéb (1%)
Thaiföld	Buddhizmus (94.6%), Iszlám (4.6%), egyéb (1%)
Vietnam	Buddhizmus (78%), Kereszténység (8%), egyéb (7%)

Források

• Solheim et al, Journal of East Asian Archaeology, 2000, 2:1-2, pp. 273-284(12)
• Oppenheimer and Richards, Science Progress 2001, 84 (3), pp.157–181
• Laurence Bergreen, Over the Edge of the World: Magellan's Terrifying Circumnavigation of the Globe, HarperCollins Publishers, 2003, hardcover 480 pages, ISBN 0-06-621173-5
• Tiwari, Rajnish (2003): Post-crisis Exchange Rate Regimes in Southeast Asia, Seminar Paper, University of Hamburg. (PDF)

Külső hivatkozások

• Topography of Southeast Asia in detail (PDF)
• CityMayors.com article
• Southeast Asian Archive at the University of California, Irvine.
• "Documenting the Southeast Asian Refugee Experience", exhibit at the University of California, Irvine, Library.