Avellino
| Avellino | |
 |
|
| Avellino katedrálisa | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Olaszország |
| Régió | Campania |
| Megye | Avellino (AV) |
| Frazionék | Bellizzi Irpino, Pianodardine, Picarelli |
| Irányítószám | 83100 |
| Körzethívószám | 0825 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 56 993 fő (2004) +/- |
| Népsűrűség | 1 752 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 348 m |
| Terület | 30 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Avellino
Pozíció Olaszország térképén
|
|
| é. sz. 41° 04′, k. h. 14° 20′ | |
| Avellino weboldala | |
Avellino város (közigazgatásilag comune) Olaszország Campania régiójában, az azonos nevű megyéjének központja.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nápolytól északkeletre fekszik, síkvidéken, hegyek által közrefogva, a salernói és beneventói utak találkozásánál. Határai: Aiello del Sabato, Atripalda, Capriglia Irpina, Cesinali, Contrada, Grottolella, Mercogliano, Monteforte Irpino, Montefredane, Ospedaletto d’Alpinolo és Summonte.
Történelem [szerkesztés]
A római hódítások előtt az ősi Abellinum a szamniszok egyik törzsének, a hirpinusoknak volt központja.
Lakosai a 4. században tértek át a keresztény hitre és püspöki székhely lett. A gót és vandál inváziók után Avellino longobárd központ lett. Ekkor épült fel a vára a Terra nevű dombon. A középkorban először a Beneventói Hercegség majd a Salernói Hercegség része lett.
1100-ban, a normannok dél-itáliai uralkodása idején Riccardo dell’Aquila nemes szerezte meg. Később, I. Anjou Károly jóvoltából a birtokot a Montfort család szerezte meg, őket a Del Balzo majd Filangeri családok követték.
A birtok feletti jogokat 1581-ben megvásárolta Don Marino I Caracciolo, Atripalda hercege, gazdag nápolyi patrícius család sarja, aki először használta az Avellino hercege címet (1589). Avellino így a Caracciolo család székhelye lett. Don Marino fia, illetve unokája a Nápolyi Királyság főkancellárjai voltak, illetve az aranygyapjas rend lovagjai. Az unoka, Don Marino II (1587–1630) Giambattista Basile, a Pentamerone írójának támogatója volt.
1861-ben Avellino az Olaszország egyesítéséért küzdő felkelők központja volt. Az egyesítés ennek ellenére nem járt haszonnal a város számára, ugyanis Nápoly-Benevento-Foggia vasút elkerülte. Nem segített fejlődésén a tengertől való távolsága sem.
1943-ban a várost szövetséges repülők bombázták, hogy elvágják a német harckocsik visszavonulási útvonalát a Ferriera hídon keresztül.
Avellinót történelme során gyakran érték földrengések: legutóbb 1980. november 23-án és 1981. február 14-én.
Népessége [szerkesztés]
A népesség számának alakulása:
Főbb látnivalói [szerkesztés]
- Az ősi Abellinum romjai megtekinthetők Atripalda mellett, 4 km-re keletre a mai Avellinótól.
- A román katedrális és kripta, amely egy gazdag és híres római villa helyén épült, és amely a Vezúv 346-es kitörése után néptelenedett el.
- A Piazza Castellón még láthatók a longobárd kastély maradványai.
Felhasznált irodalom [szerkesztés]
- Monos János: Puglia tartomány, Dekameron Könyvkiadó, Budapest, ISBN 963-9331-56-2
- Blanchard, Paul - Southern Italy, Somerset Books Company, London, 2007 ISBN 978-1-905131-18-1
- Comuni-Italiani
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Hivatalos weboldal
- Avellino magazin
- Giuseppe Stefanachi oldala
- A Caracciolo család története (regisztráció szükséges)
További információk [szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Avellino témájú médiaállományokat.
