Foggia
| Foggia | |||
 |
|||
| A katedrális | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Olaszország |
||
| Régió | Puglia | ||
| Megye | Foggia (FG) | ||
| Frazionék | Arpinova, L'Incoronata, Cervaro, Duanera La Rocca, Tavernola, Segezia | ||
| Irányítószám |
71100 .529 |
||
| Körzethívószám | 0881 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 153 469 fő (2006)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 303,4 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 76 m | ||
| Terület | 507 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Foggia
Pozíció Olaszország térképén
|
|||
| é. sz. 41° 28′, k. h. 15° 34′ | |||
| Foggia weboldala | |||
Foggia egy város (közigazgatásilag comune) Olaszország Puglia régiójában, Foggia megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Puglia északi részén fekszik a Cervaro és Celone folyók között. A Tavoliere delle Puglie központja.
Története [szerkesztés]
A város neve a latin fovea szóból ered, amelynek jelentése gödör, de valószínűleg a felszín alatti gabonatárolókra utal.
A város vidékét már a neolitikumban lakták. Az első települést a Magna Graeciába érkező görög telepesek alapították Argos Hippium név alatt (latin nevén Arpi). Első írásos említése azonban 1000-ből származik. A legendák szerint a várost a vidékre érkező parasztok (telepesek) alapították, akik egy három csóvával lángoló Szűzanya ikont találtak. A város címerében is található utalás erre a csodára. A település igazi fejlődésnek akkor indult, amikor Robert Guiscard parancsára a környező mocsarakat lecsapolták. A 12. században épült fel II. Vilmos szicíliai király parancsára a város katedrálisa. 1223-ban II. Frigyes egy palotát építtetett a városban, amelyben többször is megfordult. Néhány évig a szicíliai királyi udvar székhelye volt.
1447-ben V. Aragóniai Alfonz, nápolyi király felépítette a vámházat a helyi pásztorok megsarcoltatására, ami a helyi gazdaság hanyatlásához vezetett. Az elhanyagolt földek a terület elmocsarasodásához vezettek. A középkorban három erős földrengés rázta meg a várost (1534-ben, 1627-ben, 1731-ben), amelyek során az épületek nagy része elpusztult. A Bourbonok trónrakerülésével a Nápolyi Királyságban, a 18. századtól kezdődően a gazdaság ismét fejlődésnek indult. A 19. században megépült a város vasútállomása is, amely szintén hozzájárult a város fejlődéséhez. Foggia 1861-ben a Nápolyi Királyság részeként csatlakozott az újonnan alapított Olasz Királysághoz.
1924-ben, az apuliai vízvezeték megépítésével rendeződött a vidék vízellátásának a problémája, ami a mezőgazdasági területek további kiterjesztését segítette elő.
A második világháborúban, 1943. július 22 és augusztus 19 között a szövetségesek porig bombázták a város vasútállomás körüli negyedét, majd később dél-olaszországi hadjárataik egyik fő bázisává tették.
Népessége [szerkesztés]
A lakosság számának alakulása:
Nyelve [szerkesztés]
A városban a foggiai dialektust beszélik, amely eltér az irodalmi olasztól. A délolasz nyelvjárások közé tartozik, inkább a nápolyi és szicíliai nyelvekhez áll közel.
Főbb látnivalói [szerkesztés]
- a Santa Maria de Fovea-katedrális
- a Palazzo Dogana, az egykori vámház épülete
- II. Frigyes diadalíve
- a Passo di Corvo régészeti park
Híres foggiaiak [szerkesztés]
Umberto Giordano - zeneszerző
Testvérvárosok [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Nyerges László: Puglia tartomány. Budapest: Dekameron Könyvkiadó. 2004. = Dekameron Útikönyvek. ISBN 963933156-2
- Blanchard, Paul. Southern Italy. London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
- Comuni-Italiani
- Italy World Club
További információk [szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Foggia témájú médiaállományokat.
