Potenza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Potenza
Potenza1.jpg
Potenza látképe
Potenza címere
Potenza címere
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Régió Basilicata
Megye Potenza (PZ)
Irányítószám 85100
Körzethívószám 0971
Népesség
Teljes népesség 66 777 fő (2011. október 9.)
69 060 fő (2001. október 21.)
Népsűrűség 398 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 819 m
Terület 174 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Potenza  (Olaszország)
Potenza
Potenza
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 40° 38′, k. h. 15° 48′Koordináták: é. sz. 40° 38′, k. h. 15° 48′

Potenza város (közigazgatásilag comune) Olaszország Basilicata régiójában, Potenza megyében. A régió és a megye székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a Basento folyó völgyében fekszik a Lukániai-Appenninek területe. Olaszország legmagasabban fekvő regionális székhelye.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sztrabón és idősebb Plinius szerint Potentia volt az ókori Lucania legősibb városa volt. A korabeli település nyomait a mai városközponttól 10 km-re déli irányban tárták fel.

A lukániaiak Róma szövetségesei voltak a szamniszokkal és bruttiusokkal folytatott háborúk során. I. e. 4 században Róma fennhatósága alá került, később municípiumi rangot is kapott. I. e. 216-ban a cannaei csata után a város lakossága fellázadt a rómaiak ellen, a karthágóiakat támogatva. A metauroszi csata után, ami a karthágóiak terjeszkedésének vetett véget Dél-Itália területén, a város ismét visszakerült Róma fennhatósága alá és katonai colonia lett.

A 6. században a város a longobárd Beneventói Hercegség fennhatósága alá került. A 8-9. században az Észak-Afrikából érkező szaracén többször is kifosztották. A 12. században a normann Szicíliai Királyság része lett, majd püspöki székhely. 1137-ben a városban vendégeskedett II. Ince pápa és II. Lothár német-római császár, miután megpróbálták elfoglalni a normann királyságot. 1148-1149-ben II. Roger, Szicília grófja a városban látta vendégül VII. Lajos francia királyt, akinek flottáját a normannok segítették a szaracénok elleni ütközetben. Miután II. Frigyes német-római császár seregei kifosztották, a város a Stauffenek fennhatósága alá került. 1273. október 18-án egy nagy erősségű földrengés pusztította el épületeinek nagy részét.

A következő századokban a város nápolyi nemesi családok birtoka volt. Lakossága 1694-ben sikertelenül fellázadt a Nápolyi Királyságot uraló spanyol alkirályok ellen. 1799-ben, a Parthenopéi Köztársaság kikiáltásával Potenza az első városok között volt, melyek fellázadtak a Bourbon királyok ellen. A felkelés leverése után rövid idővel 1806-ban francia seregek szállták meg és nyilvánították ki Basilicata székvárosának. Joachim Murat uralkodása alatt javult a város gazdasági élete és infrastruktúrája. 1857-ben a város ismét egy földrengés áldozata lett. 1860-ban az egyesült Olasz Királyság része lett.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népesség számának alakulása:

Főbb látnivalói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • San Gerardo-székesegyház - a 12. században épült, de többször is újjáépítették a sorozatos földrengések okozta pusztítások miatt. Mai formáját a 18. században nyerte el.
  • San Francesco-templom - 1274-ben alapították. Főhomlokzata és harangtornya a 15. századból származik. A templomban egy 13. századi Szűzanyát ábrázoló bizánci ikont őriznek.
  • Torre Guevara - a város egykori erődjének egyetlen fennmaradt bástyája. Ma a Várostörténeti Múzeumnak ad helyet.
  • Palazzo Loffredo - a 17. században épült palota a Dinu Adameșteanu Régészeti Múzeum otthona
  • Porta San Giovanni, Porta San Luca, Porta San Gerardo - a várost védő egykori falak kapui
  • San Michele-templom- 11-12. században épült román stílusban
  • Santa Maria di Sepolcro-templom
  • egy római villa romjai

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]