Aosta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aosta
Aosta0001.jpg
Aosta címere
Aosta címere
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Régió Valle d’Aosta
Polgármester Bruno Giordano
Irányítószám 11100
Körzethívószám 0165
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 34 754 fő (2013. szept. 30.)[1]
Népsűrűség 1637 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 583 m
Terület 21,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Aosta (Olaszország)
Aosta
Aosta
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 45° 44′, k. h. 7° 19′Koordináták: é. sz. 45° 44′, k. h. 7° 19′
Aosta weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aosta témájú médiaállományokat.

Aosta (franciául Aoste; Oûta, Aoûta vagy Veulla valle d'aostai patois dialektusban; walser nyelven Augschtal; latinul Augusta Prætoria Salassorum; piemonti dialektusban Aousta) Valle d’Aosta autonóm régió székhelye. Lakosainak száma 35.051 fő.

Elhelyezkedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aosta város Valle d'Aosta régió térképén

Aosta város Valle d'Aosta autonóm régió közepén helyezkedik el, Torinótól 114, Genftől 134 km-re a Dora Baltea folyó völgyében. A Dora Baltea egyik mellékfolyója, a Buthier halad át rajta.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régészeti kutatások bizonyítják, hogy Aosta területe már Kr. e. 1000 körül lakott volt, de igazi település csak Kr. e. 25-ben alakult azért, hogy veterán praetorianusoknak adjon otthont.[2] Ekkor neve Augusta Praetoria Salassorum. A város a római települések valamennyi tipikus épületével rendelkezett: színházzal, amfiteátrummal, fürdővel, erőddel, és diadalívvel.

A Római Birodalom bukása után Aosta a Burgundiai Királyság fennhatósága alá került egészen 1032-ig. Inenntől kezdve a Savoyai-család kezében áll.

A 10. században nemesi családok vertek tanyát a városban, emléküket nyerskőből épült tornyok és épületek őrzik. Ilyen a Pailleron-torony és a Bramafan-torony.

1896-ban megérkezik Aostaba az első vonat, majd a 20. század elejétől nagymértékű demográfiai növekedés tapasztalható, hiszen ekkor születik meg Aosta megye, ami számos hivatalt és tisztviselőt telepített ide egész Olaszországból.

Miután Valle d’Aosta elnyerte speciális státuszát, a város is nagy változásokon ment keresztül, hiszen régiószékhely lett. Az alpesi turizmus terjeszkedett, megszülettek a síterepek, ezáltal Aosta fontos idegenforgalmi központtá vált.

Klíma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aostát minden irányból magas hegyek veszik körül, ezért különleges mikroklímával rendelkezik. Általánosságban az átmeneti évszakok rövidebbek, mint Észak-Olaszország többi részén, a nyár és a tél pedig korábban érkezik.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városháza
  • Az aostai katedrális

Az aostai katedrális a Kr. u. 4. századból származik. Jelenlegi külsejét elsősorban a 11. és 19. században zajlott átépítéseknek köszönheti. Építészetében különböző stílusok keverednek, így a román és a reneszánsz. Szerkezete háromhajós latin kereszt. Különösen értékesek 11. századi freskói, amelyeket a 2000 -ben restauráltak a szent év alkalmából.

  • Augustus diadalíve: Aosta jelképe, Kr. e. 25-ben épült, közepén egy feszület látható.
  • A római híd

A Buthier folyón történő átkelésre szolgált, hossza 6 méter, és helyben nyert kövekből épült a Kr.e. 1. század végén. Ma már nem tölti be eredeti funkcióját, mivel a középkor óta a Buthier már nem halad át a híd alatt.

  • A Porta Praetoria

A római korban a város fő bejárata volt, és innen ágaztak szét a Galliába vezető utak.

  • A római színház

22 méter magas déli homlokzata, valamint félkör alakú nézőtere még ma is áll. A színház a Kr. e. 1. században épült, és nézőtere annak idején 3-4000 néző befogadására is alkalmas volt.

  • Városháza

A városháza klasszicista stílusú,és 1839-ben épült, az előtte álló két szobor a város két folyóját a Dorat, és a Buthiert szimbolizálja.

  • Croce di cittá: műemlék, amely az Aostából a 16. században elüldözött luteránusokra emlékszik.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közutak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aosta várost kelet-nyugati irányban átszeli a Strada statale 26 della Valle d'Aosta(SS 26) közút, amely az egész völgyön keresztülfut Pont-Saint-Martin-től a Kis Szent Bernát dombig. Egy másik közút, a Strada statale 27 del Gran San Bernardo(SS 27) a valle d'aostai régiószékhelyet köti össze a svájci határral a Szent Bernát alagúton Aosta autópálya-összeköttetéssel is rendelkezik az A5-ös autópályának köszönhetően, ami Torinót és Courmayeurt köti össze.

Vasút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aosta vasútállomása

A régióban dízelszerelvények közlekednek, mivel az Ivrea és Pré-Saint-Didier közötti vasutat nem villamosították. Két vasútvonal halad itt: az Aosta-Pré-Saint-Didier és az Aosta-Chivasso.

Repülőtér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aosta repülőtere a Corrado Gex regionális repülőtér Saint-Christophe községben fekszik.

Aostához köthető személyiségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2000-ben alapították az Aostai Tudományegyetemet (Università della Valle d'Aosta / Université de la Vallée d'Aoste)

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aosta témájú médiaállományokat.