Aosta
| Aosta | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Valle d’Aosta |
| Polgármester | Bruno Giordano |
| Irányítószám | 11100 |
| Körzethívószám | 0165 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 35 051 fő (2010)[1] +/- |
| Népsűrűség | 1637 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 583 m |
| Terület | 21,37 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 45° 44′, k. h. 7° 19′ | |
| é. sz. 45° 44′, k. h. 7° 19′ | |
| Aosta weboldala | |
Aosta (franciául Aoste; Oûta, Aoûta vagy Veulla valle d'aostai patois dialektusban; walser nyelven Augschtal; latinul Augusta Prætoria Salassorum; piemonti dialektusban Aousta) Valle d’Aosta autonóm régió székhelye. Lakosainak száma 35.051 fő.
Tartalomjegyzék |
Elhelyezkedése [szerkesztés]
Aosta város Valle d'Aosta autonóm régió közepén helyezkedik el, Torinótól 114, Genftől 134 km-re a Dora Baltea folyó völgyében. A Dora Baltea egyik mellékfolyója, a Buthier halad át rajta.
Történelem [szerkesztés]
Régészeti kutatások bizonyítják, hogy Aosta területe már Kr. e. 1000 körül lakott volt, de igazi település csak Kr. e. 25-ben alakult azért, hogy veterán légiósoknak adjon otthont. Ekkor neve Augusta Praetoria Salassorum. A város a római települések valamennyi tipikus épületével rendelkezett: színházzal, amfiteátrummal, fürdővel, erőddel, és diadalívvel.
A Római Birodalom bukása után Aosta a Burgundiai Királyság fennhatósága alá került egészen 1032-ig. Inenntől kezdve a Savoyai-család kezében áll.
A 10. században nemesi családok vertek tanyát a városban, emléküket nyerskőből épült tornyok és épületek őrzik. Ilyen a Pailleron-torony és a Bramafan-torony.
1896-ban megérkezik Aostaba az első vonat, majd a 20. század elejétől nagymértékű demográfiai növekedés tapasztalható, hiszen ekkor születik meg Aosta megye, ami számos hivatalt és tisztviselőt telepített ide egész Olaszországból.
Miután Valle d’Aosta elnyerte speciális státuszát, a város is nagy változásokon ment keresztül, hiszen régiószékhely lett. Az alpesi turizmus terjeszkedett, megszülettek a síterepek, ezáltal Aosta fontos idegenforgalmi központtá vált.
Klíma [szerkesztés]
Aostát minden irányból magas hegyek veszik körül, ezért különleges mikroklímával rendelkezik. Általánosságban az átmeneti évszakok rövidebbek, mint Észak-Olaszország többi részén, a nyár és a tél pedig korábban érkezik.
Látnivalók [szerkesztés]
- Az aostai katedrális
Az aostai katedrális a Kr. u. 4. századból származik. Jelenlegi külsejét elsősorban a 11. és 19. században zajlott átépítéseknek köszönheti. Építészetében különböző stílusok keverednek, így a román és a reneszánsz. Szerkezete háromhajós latin kereszt. Különösen értékesek 11. századi freskói, amelyeket a 2000 -ben restauráltak a szent év alkalmából.
- Augustus diadalíve: Aosta jelképe, Kr. e. 25-ben épült, közepén egy feszület látható.
- A római híd
A Buthier folyón történő átkelésre szolgált, hossza 6 méter, és helyben nyert kövekből épült a Kr.e. 1. század végén. Ma már nem tölti be eredeti funkcióját, mivel a középkor óta a Buthier már nem halad át a híd alatt.
- A Porta Praetoria
A római korban a város fő bejárata volt, és innen ágaztak szét a Galliába vezető utak.
- A római színház
22 méter magas déli homlokzata, valamint félkör alakú nézőtere még ma is áll. A színház a Kr. e. 1. században épült, és nézőtere annak idején 3-4000 néző befogadására is alkalmas volt.
- Városháza
A városháza klasszicista stílusú,és 1839-ben épült, az előtte álló két szobor a város két folyóját a Dorat, és a Buthiert szimbolizálja.
- Croce di cittá: műemlék, amely az Aostából a 16. században elüldözött luteránusokra emlékszik.
Közlekedés [szerkesztés]
Közutak [szerkesztés]
Aosta várost kelet-nyugati irányban átszeli a Strada statale 26 della Valle d'Aosta(SS 26) közút, amely az egész völgyön keresztülfut Pont-Saint-Martin-től a Kis Szent Bernát dombig. Egy másik közút, a Strada statale 27 del Gran San Bernardo(SS 27) a valle d'aostai régiószékhelyet köti össze a svájci határral a Szent Bernát alagúton Aosta autópálya-összeköttetéssel is rendelkezik az A5-ös autópályának köszönhetően, ami Torinót és Courmayeurt köti össze.
Vasút [szerkesztés]
A régióban dízelszerelvények közlekednek, mivel az Ivrea és Pré-Saint-Didier közötti vasutat nem villamosították. Két vasútvonal halad itt: az Aosta-Pré-Saint-Didier és az Aosta-Chivasso.
Repülőtér [szerkesztés]
Aosta repülőtere a Corrado Gex regionális repülőtér Saint-Christophe községben fekszik.
Aostához köthető személyiségek [szerkesztés]
Oktatás [szerkesztés]
2000-ben alapították az Aostai Tudományegyetemet (Università della Valle d'Aosta / Université de la Vallée d'Aoste)
Testvérvárosok [szerkesztés]
Sinaia, Románia
Narbonne, Franciaország
Kaolack, Szenegál
Albertville, Franciaország
Chamonix, Franciaország
Martigny, Svájc
San Giorgio Morgeto, Olaszország
Galéria [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ Istat
- Aosta város hivatalos weboldala (olasz nyelven). comune.aosta.it. (Hozzáférés: 2011. február 15.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Az Aosta városban található - Virtuális Múzeum Vallée weboldala (olasz nyelven). vmv.it. (Hozzáférés: 2011. február 15.)
- Virtuális római város, Augusta Praetoria (olasz nyelven). ultramundum.org. (Hozzáférés: 2011. február 15.)
|
|||||

