Aosta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aosta
Aosta0001.jpg
Aosta címere
Aosta címere
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Régió Valle d’Aosta
Polgármester Bruno Giordano
Irányítószám 11100
Körzethívószám 0165
Népesség
Teljes népesség 34 754 fő (2013. szeptember 30.)[1]
Népsűrűség 1637 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 583 m
Terület 21,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Aosta  (Olaszország)
Aosta
Aosta
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 45° 44′, k. h. 7° 19′Koordináták: é. sz. 45° 44′, k. h. 7° 19′
Aosta weboldala

Aosta (franciául Aoste; Oûta, Aoûta vagy Veulla valle d'aostai patois dialektusban; walser nyelven Augschtal; latinul Augusta Prætoria Salassorum; piemonti dialektusban Aousta) Valle d’Aosta autonóm régió székhelye. Lakosainak száma 35.051 fő.

Elhelyezkedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aosta város Valle d'Aosta régió térképén

Aosta város Valle d'Aosta autonóm régió közepén helyezkedik el, Torinótól 114, Genftől 134 km-re a Dora Baltea folyó völgyében. A Dora Baltea egyik mellékfolyója, a Buthier halad át rajta.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régészeti kutatások bizonyítják, hogy Aosta területe már Kr. e. 1000 körül lakott volt, de igazi település csak Kr. e. 25-ben alakult azért, hogy veterán légiósoknak adjon otthont. Ekkor neve Augusta Praetoria Salassorum. A város a római települések valamennyi tipikus épületével rendelkezett: színházzal, amfiteátrummal, fürdővel, erőddel, és diadalívvel.

A Római Birodalom bukása után Aosta a Burgundiai Királyság fennhatósága alá került egészen 1032-ig. Inenntől kezdve a Savoyai-család kezében áll.

A 10. században nemesi családok vertek tanyát a városban, emléküket nyerskőből épült tornyok és épületek őrzik. Ilyen a Pailleron-torony és a Bramafan-torony.

1896-ban megérkezik Aostaba az első vonat, majd a 20. század elejétől nagymértékű demográfiai növekedés tapasztalható, hiszen ekkor születik meg Aosta megye, ami számos hivatalt és tisztviselőt telepített ide egész Olaszországból.

Miután Valle d’Aosta elnyerte speciális státuszát, a város is nagy változásokon ment keresztül, hiszen régiószékhely lett. Az alpesi turizmus terjeszkedett, megszülettek a síterepek, ezáltal Aosta fontos idegenforgalmi központtá vált.

Klíma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aostát minden irányból magas hegyek veszik körül, ezért különleges mikroklímával rendelkezik. Általánosságban az átmeneti évszakok rövidebbek, mint Észak-Olaszország többi részén, a nyár és a tél pedig korábban érkezik.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városháza
  • Az aostai katedrális

Az aostai katedrális a Kr. u. 4. századból származik. Jelenlegi külsejét elsősorban a 11. és 19. században zajlott átépítéseknek köszönheti. Építészetében különböző stílusok keverednek, így a román és a reneszánsz. Szerkezete háromhajós latin kereszt. Különösen értékesek 11. századi freskói, amelyeket a 2000 -ben restauráltak a szent év alkalmából.

  • Augustus diadalíve: Aosta jelképe, Kr. e. 25-ben épült, közepén egy feszület látható.
  • A római híd

A Buthier folyón történő átkelésre szolgált, hossza 6 méter, és helyben nyert kövekből épült a Kr.e. 1. század végén. Ma már nem tölti be eredeti funkcióját, mivel a középkor óta a Buthier már nem halad át a híd alatt.

  • A Porta Praetoria

A római korban a város fő bejárata volt, és innen ágaztak szét a Galliába vezető utak.

  • A római színház

22 méter magas déli homlokzata, valamint félkör alakú nézőtere még ma is áll. A színház a Kr. e. 1. században épült, és nézőtere annak idején 3-4000 néző befogadására is alkalmas volt.

  • Városháza

A városháza klasszicista stílusú,és 1839-ben épült, az előtte álló két szobor a város két folyóját a Dorat, és a Buthiert szimbolizálja.

  • Croce di cittá: műemlék, amely az Aostából a 16. században elüldözött luteránusokra emlékszik.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közutak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aosta várost kelet-nyugati irányban átszeli a Strada statale 26 della Valle d'Aosta(SS 26) közút, amely az egész völgyön keresztülfut Pont-Saint-Martin-től a Kis Szent Bernát dombig. Egy másik közút, a Strada statale 27 del Gran San Bernardo(SS 27) a valle d'aostai régiószékhelyet köti össze a svájci határral a Szent Bernát alagúton Aosta autópálya-összeköttetéssel is rendelkezik az A5-ös autópályának köszönhetően, ami Torinót és Courmayeurt köti össze.

Vasút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aosta vasútállomása

A régióban dízelszerelvények közlekednek, mivel az Ivrea és Pré-Saint-Didier közötti vasutat nem villamosították. Két vasútvonal halad itt: az Aosta-Pré-Saint-Didier és az Aosta-Chivasso.

Repülőtér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aosta repülőtere a Corrado Gex regionális repülőtér Saint-Christophe községben fekszik.

Aostához köthető személyiségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2000-ben alapították az Aostai Tudományegyetemet (Università della Valle d'Aosta / Université de la Vallée d'Aoste)

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aosta témájú médiaállományokat.