Egri főszékesegyház

Egri főszékesegyház
Egri bazilika

A Bazilika éjszakai kivilágításban
Hely	Eger
Építési adatok
Építés éve	1831–1836
Építési stílus	Klasszicista
Felhasznált anyagok	kő, márvány, vörösréz
Védettség	Műemlék
Tervező	Hild József
Hasznosítása
Felhasználási terület	templom
Tulajdonos	Egri érsekség
Alapadatok
Magassága	54 m
Alaprajz	Téglalap
Hosszúsága	93 m
Szélessége	53 m
Egyéb jellemzők
Nevezetességei	A harangja a harmadik legnagyobb harang az országban
Elhelyezkedése
Egri főszékesegyház Pozíció Magyarország térképén Koordináták: é. sz. 47° 53′ 57″, k. h. 20° 22′ 23″47.8991666667, 20.3730555556

Az egri főszékesegyház vagy egri bazilika Eger városának 1831–1836 között, Hild József tervei alapján klasszicista stílusban épült római katolikus székesegyháza, az egri érsekség főtemploma, Magyarország második legnagyobb temploma. Egerben a Pyrker téren áll, dél felől a Törvényház utca, kelet felől az Eszterházy tér határolja. 55 méter magas tornyaival ez a város második legmagasabb épülete. A Dobó téri Minorita templom tornya 57 méter magas.

Története [szerkesztés]

Helyén már a középkortól templom állt, amely a török idők alatt mecsetként funkcionált; ezt az 1820-as években lebontották. 1827-ben nevezték ki egri érseknek Pyrker János Lászlót. Pyrker szándéka az volt, hogy méltó érseki székesegyházat építtessen Egernek. A városba érkezése óta foglalkoztatta az építés gondolata, mert mint fogalmazott: „az egri érseki templom alig különbözött egy falusi templomtól”. 1831. február 2-án Hild József tervei alapján elkezdődött az egri bazilika építése. A munkákra Itáliából elhívta Marco Casagrandét, aki – többek között – a szobrokat készítette a bazilika felvezető lépcsősora mellé. Öt év alatt készült el az épület, felszentelésére 1837. május 6–7-én került sor ünnepélyesen. A belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartottak. A bazilika az 1950-es évekre készült el teljesen.

Latin felirat a bejárati homlokzat felett – jelentése: „Gyertek, imádjuk az Urat!”

Az épület [szerkesztés]

A főhomlokzat szobrai

Bejáratát oszlopcsarnok hangsúlyozza, melynek 17 méteres korinthoszi oszlopain timpanon nyugszik. E fölé emelkedik a magasított oromzat, amelyen 3 allegorikus szobor áll. Nyugati végén két 55 méteres torony magasodik, melyekben négy harang lakik. Közülük a legnagyobb a balban lakik, 6015 kg-ot nyom, és ezzel a harmadik legnagyobb harang az országban. A bazilika külső hossza 93 méter, szélessége 53 méter. A templom külső falán több dombormű található, odabent további huszonnégy. A főbejárat előtti lépcső mellett négy szobor sorakozik: Szent István, Szent László, Péter apostol és Pál apostol. A templom mennyezetfreskói 1950-ben készültek el. A jelenlegi szentélyt és márvány szószéket 1910-ben fejezték be. Az oltárkép Olajban főtt Szent Jánost ábrázolja.