Glattfelder Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Glattfelder Gyula csanádi püspök

Glattfelder Gyula (Budapest 1874. március 18.Budapest, 1943. augusztus 30.) csanádi püspök.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Glattfelder Gyula címere

Móri Glattfelder Gyula 1874-ben született Budapesten. 1896-ban szentelték pappá. Hitoktató lett, s a Központi Papnevelő Intézet tanulmányi felügyelője. A katolikus egyetemisták Szent Imre-kollégiumának alapítója és első igazgatója 1900-ban. 1901-1906-ig szerkesztette az Örökimádás c. folyóiratot. Doktorálása után 1909-től a hitszónoklat tanára lett a Pázmány Péter Tudományegyetemen. A pápa 1911 márciusában Csanád egyházmegye püspökévé nevezte ki. Májusban püspökké szentelték, majd megkezdte püspöki tevékenységét a Csanádi egyházmegye székhelyén, Temesvárott.

Glattfeldert jó szervezőképesség jellemezte, püspöksége kezdetén egyházmegyei szemináriumot és papnevelő intézetet létesített a püspökség székhelyén, Temesvárott. Erre nagy szükség is volt, hiszen 250 plébánia és 1050 filia tartozott hozzá. Az első világháború és a trianoni béke után azonban Glattfelder Gyulát nemkívánatos személynek nyilvánították Temesvárott. El kellett hagynia Romániát és Szegedre tette át székhelyét. A római pápa is kénytelen volt az államhatároknak megfelelően az egyházmegyei határokat is megváltoztatni. A Csanád egyházmegyei püspökség igen kicsinyre zsugorodott a vesztes háború következtében meghúzott határok által. 250 plébániából 47 maradt, az 1050 filiából 32. A későbbiekben, pontosan 1950-től Szeged-Csanád egyházmegye név alatt működött a püspökség Szeged központtal mind a mai napig.

Glattfelder Gyula püspök nehéz feladatok elé nézett Szegeden, az új egyházmegyei központban nem volt papnevelde, nem volt székesegyház, nem volt püspöki palota. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter segítségével 1930-ra felépül a Fogadalmi templom, amely egyben a püspökség székesegyháza lett, 1932-re a Fogadalmi templom körül, a Dóm téren megépültek az új egyetemi épületek a Kolozsvárról elűzött Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem számára, ezen épületekben jutott hely a püspöki palotának, a Szent Imre-kollégiumnak, s a papneveldének, ez utóbbi irányítását a jezsuitákra bízta Glattfelder Gyula, Csanád egyházmegye püspöke. Mind a püspöki karban, mind az országos közéletben nagy tekintélynek örvendett, szentbeszédeiért lelkesedtek a hívők. 1942-ben püspöksége területén a Trianon után megmaradt plébániák száma 47-ről 51-re emelkedett.

Tehetségét, szervezőkészségét igen értékelték, 1927-től a felsőház tagja, majd az Actio Catholica elnöke volt. Megkapta 1943-ban a kalocsai érseki kinevezést, de ezt már betegsége miatt nem tudta vállalni, pár hónap múltán, augusztus 30-án Budapesten meghalt. [1] A szegedi Fogadalmi templom altemplomában nyugszik.[2]

Főbb munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A plébánosok jogai és kötelességei a plébániai javadalom és jövedelem körül (1897)
  • XIII. Leó és a pápaság világtörténelmi hivatása (1900)
  • A korszellem és a katolicizmus (1901)
  • A gazdasági világválság lelki okai(1931)[3]
  • Ordo divini officii recitandi sacrique peragendi juxta kalendarium romano-csanádiense. Pro usu dioecesis csanádiensis jussu et auctoritate excellentissimi ac reveredissimi domini moini Julii Glattfelder de Mór. Pro anno domini 1935.[4]
  • Vezérkönyv agrárifjúsági vezetők számára (1937)[5]
  • Glattfelder Gyula szózata az ország papságához (1938)[6]
  • Szentek és hősök (1938)[7]
  • Ordo divini officii recitandi sacrique peragendi juxta kalendarium Romano-Csanádiense. Pro usu dioecesis Csanádiensis jussu et auctoritate … Julii Glattfelder de Mór. Pro anno domini 1939.[8]

További publikációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szegeden teret neveztek el róla a millenniumi év ünnepségsorozata keretében 2001-ben.[9]

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. MTI "kőnyomatos" hírei, 1943. augusztus 30. http://mol.arcanum.hu/mti/opt/a100929.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28glattfelder%20gyula%29%20and%20DATE%3D1943.08.01--1943.09.30_&s=SORT&m=0&a=rec
  2. Szeged, Fogadalmi templom Kripta 765. Lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 28. p.
  3. Szeged, Juhász ny. 16 o.
  4. Szegedini, Typ Juhász, 1934. 119 o.
  5. Glattfelder előszavával, összeáll. Farkas György. Közreadó: Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Orsz. Titkársága. Szeged, 1937. 170 o.
  6. Klny. a Nemzeti Újságból. Bp.: [Szeged Városi Ny.]
  7. Szeged, Juhász ny. 313 o.
  8. Szegedini, Typ Juhász, 1938. 116 o.
  9. A volt Komócsin Zoltán tér ma Glattfelder tér a Tisza-part közelében a Novotel Szálló mellett, ld. Dr. Hutter Károly, Gyula: Glattfelder tér Szegeden.= Új Ember, 2001. szeptember 23.
  • Zombori István (szerk.): Igazságot-szeretettel : Glattfelder Gyula élete és munkássága : [a Szegeden, 1993. szeptember 3-án tartott konferencia kibővített anyaga]. Budapest: Magyar Egyháztörténeti Encikl. Munkaköz. ; Szeged: Keresztény Értelmiségiek Szöv., 1995. 203 o. 2 t.
  • Gyulay Endre szeged-csanádi püspök: Glattfelder Gyula halálának 60. évfordulója. = Új Ember, 2003. augusztus 17. Interneten ld.[1]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előde:
Csernoch János
csanádi püspök
1911–1943
Utóda:
Raskó Sándor