Glattfelder Gyula
Glattfelder Gyula (Budapest 1874. március 18. – Budapest, 1943. augusztus 30.) csanádi püspök.
Tartalomjegyzék |
Életpályája [szerkesztés]
Móri Glattfelder Gyula 1874-ben született Budapesten. 1896-ban szentelték pappá. Hitoktató lett, s a Központi Papnevelő Intézet tanulmányi felügyelője. A katolikus egyetemisták Szent Imre-kollégiumának alapítója és első igazgatója 1900-ban. 1901-1906-ig szerkesztette az Örökimádás c. folyóiratot. Doktorálása után 1909-től a hitszónoklat tanára lett a Pázmány Péter Tudományegyetemen. A pápa 1911 márciusában Csanád egyházmegye püspökévé nevezte ki. Májusban püspökké szentelték, majd megkezdte püspöki tevékenységét a Csanádi egyházmegye székhelyén, Temesvárott.
Glattfeldert jó szervezőképesség jellemezte, püspöksége kezdetén egyházmegyei szemináriumot és papnevelő intézetet létesített a püspökség székhelyén, Temesvárott. Erre nagy szükség is volt, hiszen 250 plébánia és 1050 filia tartozott hozzá. Az első világháború és a trianoni béke után azonban Glattfelder Gyulát nemkívánatos személynek nyilvánították Temesvárott. El kellett hagynia Romániát és Szegedre tette át székhelyét. A római pápa is kénytelen volt az államhatároknak megfelelően az egyházmegyei határokat is megváltoztatni. A Csanád egyházmegyei püspökség igen kicsinyre zsugorodott a vesztes háború következtében meghúzott határok által. 250 plébániából 47 maradt, az 1050 filiából 32. A későbbiekben, pontosan 1950-től Szeged-Csanád egyházmegye név alatt működött a püspökség Szeged központtal mind a mai napig.
Glattfelder Gyula püspök nehéz feladatok elé nézett Szegeden, az új egyházmegyei központban nem volt papnevelde, nem volt székesegyház, nem volt püspöki palota. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter segítségével 1930-ra felépül a Fogadalmi templom, amely egyben a püspökség székesegyháza lett, 1932-re a Fogadalmi templom körül, a Dóm téren megépültek az új egyetemi épületek a Kolozsvárról elűzött Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem számára, ezen épületekben jutott hely a püspöki palotának, a Szent Imre-kollégiumnak, s a papneveldének, ez utóbbi irányítását a jezsuitákra bízta Glattfelder Gyula, Csanád egyházmegye püspöke. Mind a püspöki karban, mind az országos közéletben nagy tekintélynek örvendett, szentbeszédeiért lelkesedtek a hívők. 1942-ben püspöksége területén a Trianon után megmaradt plébániák száma 47-ről 51-re emelkedett.
Tehetségét, szervezőkészségét igen értékelték, 1927-től a felsőház tagja, majd az Actio Catholica elnöke volt. Megkapta 1943-ban a kalocsai érseki kinevezést, de ezt már betegsége miatt nem tudta vállalni, pár hónap múltán, augusztus 30-án Budapesten meghalt. [1] A szegedi Fogadalmi templom altemplomában nyugszik.[2]
Főbb munkái [szerkesztés]
- A plébánosok jogai és kötelességei a plébániai javadalom és jövedelem körül (1897)
- XIII. Leó és a pápaság világtörténelmi hivatása (1900)
- A korszellem és a katolicizmus (1901)
- A gazdasági világválság lelki okai(1931)[3]
- Ordo divini officii recitandi sacrique peragendi juxta kalendarium romano-csanádiense. Pro usu dioecesis csanádiensis jussu et auctoritate excellentissimi ac reveredissimi domini moini Julii Glattfelder de Mór. Pro anno domini 1935.[4]
- Vezérkönyv agrárifjúsági vezetők számára (1937)[5]
- Glattfelder Gyula szózata az ország papságához (1938)[6]
- Szentek és hősök (1938)[7]
- Ordo divini officii recitandi sacrique peragendi juxta kalendarium Romano-Csanádiense. Pro usu dioecesis Csanádiensis jussu et auctoritate … Julii Glattfelder de Mór. Pro anno domini 1939.[8]
További publikációk [szerkesztés]
- A hősök árvái. Népiratkák 315. Szent István Társulat Budapest, 1916
Emlékezete [szerkesztés]
Szegeden teret neveztek el róla a millenniumi év ünnepségsorozata keretében 2001-ben.[9]
Jegyzetek és források [szerkesztés]
- ↑ MTI "kőnyomatos" hírei, 1943. augusztus 30. http://mol.arcanum.hu/mti/opt/a100929.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28glattfelder%20gyula%29%20and%20DATE%3D1943.08.01--1943.09.30_&s=SORT&m=0&a=rec
- ↑ Szeged, Fogadalmi templom Kripta 765. Lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 28. p.
- ↑ Szeged, Juhász ny. 16 o.
- ↑ Szegedini, Typ Juhász, 1934. 119 o.
- ↑ Glattfelder előszavával, összeáll. Farkas György. Közreadó: Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Orsz. Titkársága. Szeged, 1937. 170 o.
- ↑ Klny. a Nemzeti Újságból. Bp.: [Szeged Városi Ny.]
- ↑ Szeged, Juhász ny. 313 o.
- ↑ Szegedini, Typ Juhász, 1938. 116 o.
- ↑ A volt Komócsin Zoltán tér ma Glattfelder tér a Tisza-part közelében a Novotel Szálló mellett, ld. Dr. Hutter Károly, Gyula: Glattfelder tér Szegeden.= Új Ember, 2001. szeptember 23.
- Zombori István (szerk.): Igazságot-szeretettel : Glattfelder Gyula élete és munkássága : [a Szegeden, 1993. szeptember 3-án tartott konferencia kibővített anyaga]. Budapest: Magyar Egyháztörténeti Encikl. Munkaköz. ; Szeged: Keresztény Értelmiségiek Szöv., 1995. 203 o. 2 t.
- Gyulay Endre szeged-csanádi püspök: Glattfelder Gyula halálának 60. évfordulója. = Új Ember, 2003. augusztus 17. Interneten ld.[1]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
| Előde: Csernoch János |
|
Utóda: Raskó Sándor |
