Magyar Cserkészszövetség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Cserkészszövetség
Magyar Cserkészszövetség logo.svg
A Magyar Cserkészszövetség logója, benne a cserkészliliom a Szent Koronával

Mottó Légy résen!
Alapítva 1912. december 28.
Székhely Budapest
Tagság 7160 fő (2009)
Nyelvek magyar
Vezető Buday Barnabás

A Magyar Cserkészszövetség weboldala

A Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ) a cserkészmozgalom legjelentősebb magyarországi szervezete. 1912-ben alapították, és az 1948-as betiltás után 1989-ben alakult újjá. Az MCSSZ a cserkészmozgalom világszervezetének (WOSM) kizárólagos magyarországi tagszervezete. A 2009. év végén az MCSSZ csapataiban 7160 cserkész tevékenykedett.[1]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Robert Baden-Powell által 1907-ben megalapított cserkészmozgalom 1910-ben jelent meg Magyarországon. A Magyar Cserkészszövetséget 1912. december 28-án hozták létre. 1914-ben a cserkészet 3000 tagot számlált országszerte.[2]

A Tanácsköztársaság betiltotta a cserkészetet, de bukása után, 1919 szeptemberében[3] újjáalakult a szövetség.

Az I. világháború után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gödöllői Világdzsembori emlékére állított szobor
Rovás ábécés cserkészkés, a cserkészöltözet része, 1927

Az 1920-as és 1930-as években a cserkészet jelentős ifjúsági mozgalommá fejlődött. 1922-ben Teleki Pál korábbi miniszterelnök lett a főcserkész.[2] A Szövetség létszáma 1926-ban 8000 fő volt. Magyarország alapító tagja volt az Cserkészmozgalom Világszervezete (International Scout Bureau-nak ma WOSM), valamint a Cserkészlány Világszövetség (WAGGGS)-nak, amelyet 1928-ban Parádon alapítottak meg.[4]

A magyar cserkészek először az 1924-es koppenhágai dzsemborin vettek részt, ahol a versenyeken a harmadik helyet szerezték meg a britek és az amerikaiak mögött. 1926-ban nemzeti nagytábort szerveztek 10 000 résztvevővel. 1927-ben létrehozták a szövetség cserkészparkját a Hárshegyen, amely többek között a vezetőképzést szolgálta. Emellett a szövetség tulajdonában volt az országos központ épülete, egy dunai vízicserkész telep, valamint egy országos cserkészbolt hálózat.[4]

A 4. Cserkész Világdzsemborit Gödöllőn rendezték 1933-ban, 51 nemzet 26 000 cserkészének részvételével. A tábor parancsnoka Teleki Pál volt. Ugyanitt került sor 1939-ben a lánycserkészek első világtalálkozójára, a Pax Tingre is.[4] 1938-ban a mozgalom 50 000 tagot számlált Magyarországon.[2]

A második világháború a cserkészetet sem hagyta érintetlenül. Teleki haláláig (1941. április 3.) a cserkészet viszonylag zavartalanul működhetett, jóllehet az országgyűlésben és a sajtóban is érték támadások nemzetközi jellege és zsidó tagjai miatt. A főcserkész 1940. november 22-én országgyűlési beszédben állt ki a cserkészek mellett. Az Oktatásügyi Minisztérium – a cserkészet felügyeleti szerve – azonban először megtiltotta újabb zsidó cserkészcsapatok alapítását, majd elrendelte a meglévők feloszlatását.[2]

Teleki halála után Horthy kisbarnaki Farkas Ferencet nevezte ki Magyarország főcserkészévé. Vezetése alatt a cserkészet katonai irányba tolódott el, amivel az volt a célja, hogy kihúzza a talajt a rivális Levente Mozgalom alól. A Magyar Cserkészszövetség ebben az időben képes volt megőrizni külföldi kapcsolatait, például Gusztáv Adolf svéd herceggel, a Nemzetközi Bizottság tiszteletbeli elnökével, illetve az emigráns Lengyel Cserkészszövetséggel. Ezek a kapcsolatok azonban a náci megszállás után megszakadtak. A nyilasok a cserkészetet be akarták olvasztani az általuk létrehozott Magyar Őrszem Mozgalomba, de ezt a tervüket nem tudták végrehajtani.[2]

A II. világháború után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháború után a Magyar Kommunista Párt igyekezett meggyengíteni a cserkészetet, és annak formáját kisajátítani saját céljai számára.[5] 1946 nyarán a Szövetséges Ellenőrző Bizottság alelnöke, Vlagyimir Szviridov altábornagy levélben követelte Nagy Ferenc miniszterelnöktől a „fasisztabarát” ifjúsági egyesületek (köztük a Magyar Cserkészszövetség) betiltását. Ez július 20-án meg is történt, majd két nappal később megalakult az új (a kommunisták számára kedvezőbb) vezetésű Magyar Cserkészfiúk Szövetsége.[3]

Az új szövetség vezetését a párt tartotta kézben, többek között (a párttagságát ekkor még titkoló) Surányi László, Olti Vilmos (később a Mindszenty- és a Rajk-per vérbírója), valamint Szabolcsi Miklós irodalomtörténész segítségével. Karácsony Sándort és Jánosi Sándor országos vezetőt 1948 tavaszán eltávolították, és június 27-én Surányi lett a Szövetség elnöke. Nyár végén, az Úttörővasút első szakaszának avatásán végül hivatalosan egyesítették a Magyar Cserkészfiúk Szövetségét az 1946-ban alakult Magyar Úttörők Szövetségét.[3] A cserkészszövetség vagyonát is államosították.[4]

A cserkészet ettől kezdve hivatalosan nem működött tovább Magyarországon, de a korábbi cserkészek közül többen továbbvitték a mozgalom szellemiségét, és illegalitásban gyerekprogramokat szerveztek többé-kevésbé a cserkészmódszer alapján. A magyar cserkészet a külföldi emigrációban, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség keretei között is tovább élt.[4]

Az újjáalakulás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendszerváltás után mind Magyarországon, mind a szomszédos országokban újjáalakult a magyar cserkészet. A Magyar Cserkészszövetséget 1989. február 11-én, mint a legelsőként megalakuló társadalmi szervezetet vette nyilvántartásba a Fővárosi Bíróság.

Vezetők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Országos elnök

Szervezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Cserkészszövetség 10 cserkészkerületből épül fel. A kerületeket körzetekre tagolták, és a körzeteken belül működnek a cserkészcsapatok. A földrajzi tagolástól függetlenül építették ki az ún. szakágakat, például vízicserkész-szakág, repülőscserkész-szakág, melyekben a cserkészek speciális érdeklődési körüknek megfelelően vehetnek részt. A nevelő munka a kisközösségekben folyik (őrsök), amelyek egy fiatal vezető irányításával működnek. Több azonos korú őrsöt (raj) irányít egy felnőtt vezető. A vezetők különböző képzési szintek szerint kapják megbízatásukat. Így őrsvezetők az őrsvezetői vezetőképzést (ŐVVK) végzett jelöltek lehetnek, a csapatok irányítói már segédtisztek és cserkésztisztek – képesítésüket a STVK-ban és CSTVK-ban szerzik. Ezek a képzések gyakorlati, pedagógiai és lelki felkészítést adnak a vezetői tevékenységhez.

Az MCSSZ szervezete a következő egységekre osztható:

  • országos szervek
  • cserkészkerületi szervek
  • körzetek
  • tisztikarok (cserkészcsapatok)

Országos szervek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országos szervek közé tartoznak:

  • Határozó és végrehajtó szervek (Országos Küldöttgyűlés, Országos Tanács – OT, Országos Elnökség)
  • Bizottságok: a közgyűlés (például Felügyelő Bizottság, Országos Fegyelmi Bizottság), az OIB és az elnökség (például Országos Külügyi Bizottság – OKB) bizottságai
  • Lelki közösségek (például Táborkereszt, ICHTHÜSZ)

Az Országos Elnökség (a közgyűlés 2010. május 29-i ülésén választott) tagjai:

  • országos elnök: Buday Barnabás
  • országos ügyvezető elnök: dr. Henn Péter
  • országos vezetőtiszt: Solymosi Balázs
  • országos főtitkár: Lantos Júlia
  • országos gazdasági vezető: Tabajdi Márton

Cserkészkerületi szervek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az MCSSZ Magyarország területét cserkészkerületekre osztja. A kerületek szervei közé tartoznak a határozó, ügydöntő szervek (Kerületi Közgyűlés, Kerületi Intéző Bizottság – KIB, Kerületi Elnökség) és bizottságaik. Jelenleg 10 cserkészkerület működik, ezek a következők:

Körzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A körzetek alulról szerveződő egységek. Körzetet legalább hat, azonos cserkészkerületben működő csapat hozhat létre. Nem minden cserkészcsapat tartozik körzethez.

Cserkészcsapatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cserkészcsapatok a cserkészek helyi közösségei. A cserkészcsapatot a tisztikar irányítja, és a fenntartó testület tartja fenn.

Szakágak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A földrajzi tagolástól függetlenül, központi irányítással építették ki az ún. szakágakat, melyekben a cserkészek különleges érdeklődési körüknek megfelelően vehetnek részt.A szakágak munkáját az országos vezetőtiszt koordinálja. Szakágak a Magyar Cserkészszövetségben:

  • Regöscserkész Szakág
  • Természetvédelmi Szakág
  • Vízicserkész Szakág
  • Repülős Szakág
  • Díszegység
  • Lovas Szakág
  • Íjász Szakág
  • Ejtőernyős szakág
  • Barlangász szakág

Vezetőképzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vezetők különböző képzési szintek szerint kapják megbízatásukat. Így őrsvezetők az őrsvezetői vezetőképzést (ŐVVK) végzett jelöltek lehetnek, a csapatok irányítói már segédtisztek és cserkésztisztek – képesítésüket a STVK-ban és CSTVK-ban szerzik. Ezek a képzések gyakorlati, pedagógiai és lelki felkészítést adnak a vezetői tevékenységhez.

Cserkész média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További magyar cserkészszövetségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon több cserkészszövetség működik. A környező országok és a nyugati emigráció magyarságának is megvannak saját szövetségeik. A különböző magyar cserkészszövetségek munkáját a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma hangolja össze.

További szövetségek Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Cserkészszövetségen kívül kisebb, nem WOSM-tag cserkészszövetségek is működnek Magyarországon.

A Magyar Cserkészlány Szövetség (MCSLSZ) 20 csapatában 500 cserkészlány tevékenykedik (2000). Az MCSLSZ a Cserkészlány Világszövetség (WAGGGS) társult tagja.

A Magyarországi Európai Cserkészek mintegy 200 tagot számlálnak.

Magyar cserkészszövetségek határainkon túl[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1948-ban, nyugat-európai menekülttáborokban kezdte meg működését a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ). Az emigrációban elők számára a cserkészet lehetőséget nyújtott magyar identitásuk megőrzésére.

Napjainkban a szövetség 70 csapatában 4500 cserkész tevékenykedik világszerte – elsősorban Nyugat-Európában, Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában.

A környező országokban élő magyarságnak is megvannak (országonként) a cserkészszövetségei. Ezek a következők:

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Éves beszámoló 2009. Magyar Cserkészszövetség. (Hozzáférés: 2010. július 13.)
  2. ^ a b c d e Hilary St George Saunders: The Left Handshake, Chapter IV-RESOLUTION-Scouting in Occupied Countries: Part Seven—Greece, Yugoslavia and Hungary (angol nyelven). The Pine Tree Web, 1948. (Hozzáférés: 2008. december 28.)
  3. ^ a b c Murányi Gábor: Zászlóelvonás – úttörők kontra cserkészek 1946-1948 (magyar nyelven). HVG, 2006. május 31. (Hozzáférés: 2008. december 28.)
  4. ^ a b c d e About Hungarian Scouting (angol nyelven). Magyar Cserkészszövetség, Országos Külügyi Bizottság, 2006. február 21. (Hozzáférés: 2008. december 28.)
  5. P. Miklós Tamás: A Magyar Cserkészfiúk Szövetsége és az úttörőmozgalom „egyesülése” 1948-ban, Új pedagógiai szemle 57. évf. 9. sz. 2007. szeptember
  6. Hazament... (magyar nyelven). Magyar Cserkészszövetség, 2013. január 24. (Hozzáférés: 2013. január 25.)
  7. Bokody József: Magyar Cserkészszövetség - Főcserkészek - Elnökök (magyar nyelven). Cserkészgyűjtemény, 2010. (Hozzáférés: 2013. január 25.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]