Auer Lipót
Auer Lipót, Leopold von Auer (Veszprém, 1845. június 7. – Loschwitz (Drezda), 1930. július 15.) világhírű magyar hegedűművész, tanár, karmester és zeneszerző.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Veszprémben született, Budapesten Ridley-Kohne Dávidnál, Bécsben Jakob Dontnál, majd Hannoverben Joachim Józsefnél tanult. Ezután Szentpétervárott telepedett le, és a Szentpétervári Konzervatóriumban tanított 1868-tól egészen 1917-ig. Ebben az időszakban igen sok művet dedikáltak neki, annak ellenére, hogy Csajkovszkij hegedűversenyének dedikációját elutasította, a művet meg egyenesen játszhatatlannak minősített (a sors fintora, hogy élete folyamán még többször előadta).
Az ő nevéhez kapcsolódik az ún. pétervári vonófogás, ahol a mutatóujjnak és a csuklónak nagyobb szerep jut, mint korábban bármikor. Ezt a technikát sok kadenciájában alkalmazta.
Az 1917-es bolsevik hatalomátvétel után az Egyesült Államokba menekült. A „Curtis Institute of Music” (Philadelphia) és „Institute of Musical Art” (New York) intézményekben tanított. 1926-ban megkapta az amerikai állampolgárságot.
Munkássága [szerkesztés]
Művei [szerkesztés]
Nem sok egyéni művet írt, a legkiemelkedőbb talán a Rhapsodie hongroise hegedűre és zongorára. Könyveket is írt: Violin Playing as I Teach It (1920) és My Long Life in Music (1923).
Ezeknél híresebbek viszont a kadenciái: gyakorlatilag az összes nagyobb hegedűversenyhez írt, Mozarttól Beethovenen át egészen Brahms műveiig.
Híres tanítványai [szerkesztés]
Rokonságok [szerkesztés]
Vera Auer jazz vibrafonista az unokahúga, Mischa Auer (szül. Mischa Ounskowsky) az unokája.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Gyökerek és ágak – Auer Lipót története (zenés ismeretterjesztő film)
- Idézetek műveiből
- Columbia Encyclopedia cikke
- Kettős kötődés
- Emléktábla Veszprémben
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 61–62. o. Online hozzáférés
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 69. o. Online elérés
